Éljenek a 40 feletti nők! - NeverOrdinaryWoman


Életközepi válságra sportautó helyett lovat vesznek a nők

Életközepi válságra sportautó helyett lovat vesznek a nők

1161326_1.jpg

Az angol Petplan Equine lovas biztosítótársaság számára készített felmérésből nem csak az derült ki, hogy az átlagos lótulajdonos nő, hanem, hogy 40 és 49 közötti. 

Miután a gyerekek kirepültek, sok nő keres új kihívást, ilyen lehet a lovaglás, mondja Sarah Urwin, pszichoterapeuta és lótulajdonos. Még fiatalok vagyunk jó formában, és valami értelmes dologba akarunk fogni. Sok nő számára a lovak, a lovaglás töltik ki ezt az ürességet: új élményekre, új kapcsolatokra van szükségünk, és a tetejébe még, a lótartás valóban nagy kihívás.

Egészen a közelmúltig a midlife crisis azaz az életközép válság és a kapuzárási pánik a férfiakkal volt összekapcsolva, mivel a kutatások sokáig csak őket vizsgálták. A férfiak félelmeivel: öregedés, vonzerő elvesztése, betegség és halál. A szokásos "tünet" általában egy új motor, sportautó avagy szélsőséges esetekben egy új, fiatalabb partner beszerzése.

Ma már mindenki egyetért abban, hogy nem csak a férfiakat, hanem a középkorú* nőket is érinti ez a természetes krízis, amit például a menopauza által kiváltott biológiai és pszichológiai változások is okozhatnak, vagy hogy kirepültek a gyerekek.

Van azonban egy alapvető különbség a férfiak és a nők életközép válsága között - és ez a szabadság. Úgy tűnik, hogy negyvenes éveikre a nőknek több idejük, pénzük és szabadságuk van arra, hogy megvalósítsák rég elfelejtett álmaikat és céljaikat. 

A 49 éves Amanda Stocks is egy ilyen nő. Gyerekként lovagolt először, majd felnőttként újra órákat vett, és 43 éves korában vásárolta meg első lovát.

A lovam, Caramac fenntartása és a leckék minden hónapban egy vagyonba kerülnek, mondja Amanda, akinek saját PR cége van. Egy lepukkant autóval járok és minden pénzem a lóra megy el, de nem érdekel, egy gyerekkori vágyamat váltom valóra. Mindig is akartam egy lovat, és néhány barátom korai halála rádöbbentett, hogy nem szabad várni, most kell élni. Természetesen, lovat tartani sokkal több, mint megvalósítani egy gyerekkori álmot. Rengeteget tanultam Caramac-tól, ha rossz napom van és a lovammal vagyok, sokkal könnyebben vészelem át. A lovak előhozzák az érzelmeket, segítenek rájönni dolgokra és döntéseket meghozni. 

1990400.jpg

A szakemberek szerint az életközépi válság természetes velejárója a fejlődésnek, így elkerülni nem lehet. Persze, ez is mindenkinél más, hogy hogyan éli meg. Nevezhetnénk simán életközépi változásnak válság helyett, talán egyből másként állnánk hozzá, ha nem negatív felhangja lenne.

Mi is történik ilyenkor? 

Életünk felénél kezdjük érezni azt, hogy az élet véges. A hátralévő időre fókuszálunk, szembesülünk a halandósággal. Megkérdőjelezzük, hogy valóban jó úton vagyunk-e, jó partnerrel, azt az életet éljük tényleg, amilyet akartunk? Mennyi időnk van még? Mennyi mindent nem vittem még véghez..

Mindezt nem könnyű feldolgozni.

Negyven esztendős kor felett nő meg leginkább a válások száma, a munkahelyváltás, a pszichológiai, a pszichiátriai kezelések száma, valamint a depresszióra és az öngyilkosságra való hajlam, mondja dr. Kósa Kata, szakpszichológus ebben a cikkben. Ez az életszakasz valóban nem csupán hanyatlásokkal jár, hanem építő jellegű is lehet, abban az esetben, ha az illető személyisége erre nyitott, és képes derűlátóan, új reményekkel, bátran nyitni, miközben nem húz maga köré hatalmas falakat. Tisztában kell lennünk azzal, hogy minden fontosabb életszakaszban választás előtt állunk. Minden újabb választást befolyásolja, hogy életünk korábban miként alakult, és mik azok, amik jó érzéssel, biztonsággal, megnyugvással töltenek el bennünket. Minél idősebb valaki, annál inkább szeretné, hogy a krízisből jól jöjjön ki. Sokan épp ekkor találnak önmagukra, így kreativitásukat, korábban elfojtott vágyaikat megélhetik, megvalósíthatják.

Szerintem a legcélszerűbb hozzáállás az elengedés és a rugalmasság.
Elengedni a régi beidegződéseket és rugalmasan hozzáállni a mindennapokhoz. És igen, lehet, hogy 50 évesen valami olyanba vágjuk a fejszénket, amiről sose gondoltuk volna, pontosan ezért, mert nyitottak vagyunk. Egyszerűen el kell felejteni a társadalom nyomasztó elvárásait, hogy mit lehet és mit nem "egy bizonyos életkor felett", ugyanis bármit. Azt pedig el kell fogadni, hogy öregszünk, viszont hozzuk ki magunkból minden nap a legjobbat. 

Amúgy létezik egy olyan iskola is, amely azt mondja, hogy nincs is életközepi válság,  és hogy a legtöbb krízis valamihez kapcsolódik, például szülők halála, válás, betegség, munkanélküliség, vagyis nem korhoz kötődik. 

1990390_1.jpg 

Az 54 éves Caroline könyvet is írt arról, hogyan teljesült be gyerekkori álma azzal, hogy elkezdett lovagolna és lett egy lova 50 felett, Pudding, aminek segítségével kilábalt az életközépi válságból. A könyv címe Mid Life Crisis Horse azaz Életközép Válság Ló. 

Sok olyan nőt ismerek, akik 50 felett kezdtek el lovagolni és általában azért, mert rájöttek, hogy az élet túl rövid. Nálam édesapám halála, a munkahelyem megszűnése és a menopauza indították el a folyamatot, mondja Caroline. Depressziós, fáradt és introvertált voltam. Pedig nem ilyen vagyok. Ezért úgy döntöttem, hogy összeszedem magam. Elkezdtem lovas órákat venni, egyszerre találtam félelmetesnek és felszabadítónak. De ami biztos, hogy abban a pár órában 100%-ban a jelenben vagyok és szó szerint érzem, hogy élek. Nincs idő semmin gondolkodni, ott kell lenni a lóval és nekem pontosan erre van szükségem.

Az Express egy cikke adta az inspirációt a poszthoz. 

*Nem igazán szeretem a középkorú szót, de úgy érzem az érett nem itt helyettesítené jól.

********************

Itt is vagyok:

Instagram

NeverOrdinaryWoman FB oldal (itt lehet kommentelni)

Életközepi válságra sportautó helyett lovat vesznek a nők Tovább