Éljenek a 40 feletti nők! - NeverOrdinaryWoman


Isokon: magyar Bauhaus emigránsok, orosz kémek és Agatha Christie

Isokon: magyar Bauhaus emigránsok, orosz kémek és Agatha Christie

summary_3022871b.jpg

Az úgy volt, hogy elkezdtem összeírni azokat a londoni épületeket, amelyek története megfogott és gondoltam, majd jól megírom őket a blogra. A nyomozás közepette találtam rá az Isokon-ra, amely egyből levett a lábamról, nem csak azért mert magyar vonatkozása is van, hanem mert elképesztő a épület sztorija.

Ez a különleges formájú, luxus óceánjáróra emlékeztető, ragyogóan fehér beton épület az észak-londoni előkelő Hampstead egyik csöndes kis utcájában húzódik meg, és arról nevezetes, a többi között, hogy a 20. század elején két olyan világhírű magyar művész is lakott itt, mint Breuer Marcell és Moholy-Nagy László, méghozzá egy időben.

 jack_and_molly_pritchard_1920.jpg

Jack és Molly Pritchard az 1920-as években

Az épület története 1931-ben kezdődik, amikor is a bohém londoni házaspár, Molly Pritchard és férje, Jack megalapítják Isokon nevű cégüket azzal a szándékkal, hogy modernista házakat, lakásokat, bútorokat alkossanak a tervezéstől a kivitelezésig. 

banner.jpg

A duóhoz csatlakozik barátjuk, Wells Wintemute Coates, a Japánban született, kanadai avantgárd építész, designer és író, a pletykák szerint mellesleg egy igazi playboy.

wells_coates_howard_coster_1937.jpg

Kép: Howard Coster, 1937, National Portrait Gallery

Molly amúgy eredetileg bakteriológus, Jack a Venesta nevű rétegelt falemezekkel foglalkozó cégnél marketinges, de ennél többre vágynak, a modernista városi lét kérdései foglalkoztatják őket. Mindhárman csodálják a radikális svájci építész, Le Corbusier urbanisztikai törekvéseit, miszerint az építészet kedvezően befolyásolhatja a társadalmi viszonyokat, a közösségi terek pedig elősegíthetik az életminőség javulását.

06-isokon-building-lawn-road-flats.jpg

Első közös projektjük, a Lawn Road Flats nevű lakóépület, - később átnevezik Isokon-ra -, 1934. július 9-én nyitja meg kapuit, ez Coates első tervezése és egyben Nagy-Britannia első vasbetonból készült lakóépülete. Koncepcióját tekintve is teljesen különlegesnek számít, egyfajta társadalmi és építészeti kísérlet a minimalista városi létforma jegyében. És hogy mit is jelent ez?

A négyemeletes épületben 32 lakás kerül kialakításra, a modernista építészet szerint a „funkció mindenek felett” alapelv dominál, így a legtöbbje kisméretű, minimalistán berendezett, beépített bútorokkal és központi fűtéssel. A földszinten közösségi konyha ételszállító lifttel, - a lakásokba teakonyhát installáltak -, ahol akár a személyzet is főzött a lakókra. Mondanom sem kell, ez  a fajta felfogás akkoriban igencsak újítónak számított.

01-isokon-building-lawn-road-flats.jpg

A koncepció szerint, a lakók kizárólag személyes tárgyaikat hozzák magukkal, minden más, ami a "létezéshez" és a munkához szükséges, az itt adott. Ahogy az akkori reklámjuk szólt: „Nem kell mást magával hoznia, csak egy szőnyeget, egy fotelt és egy képet!”

Akkor még szokatlannak számító szolgáltatások is rendelkezésre állnak az épületben, mint például cipőtisztítás, ágyazás, ablakmosás, takarítás és főzés, annak érdekében, hogy ilyen „jelentéktelen” dolgokkal ne kelljen foglalkoznia az elfoglalt értelmiséginek. A személyzet amúgy szintén az épületben lakott a földszinten.

isokon_flat_2.jpg

isokon_flat_inside.jpg

brznwhqicaaq5re.jpg

Az Isokonba hamarosan megérkeznek az első lakók: Bauhaus* „menekültek”, kémek, művészek, írók, politikusok, egészen elképesztő lakóközösség verbuválódik össze, egy biztos, nem a hétköznapi emberek lakóhelye volt. 

Ide költözik a nácik elől menekülő Walter Gropius, a Bauhaus alapítója, aki egyben az Isokon cég design igazgatója is lesz, egészen 1937-ig. Mielőtt távozik az USA-ba, tanítványát, Marcel Breuert ajánlja utódjának, aki hamarosan világhírűvé teszi az Isokon Furniture céget.

walter_and_ise_gropius_1934.jpg

Walter és Ise Gropius 1934-ben, ekkor érkeznek meg Angliába, a 15-ös számú lakásban helyezkednek el.
walter_gropius_flat_15.jpg

"FLAT 15. Occupied temporarily by Professor & Mrs Walter Gropius from 18/10/34. They do not pay for rent or food."  - A valóságban azonban közel 3 évet maradnak az Isokonban, akkor költöznek, amikor Gropius pozíciót kap a Harvard egyetemen. És meg kell jegyezni, hogy a Pritchard házaspár nagyvonalú ajánlata nélkül, miszerint nem kellett lakbárt fizetniük, valószínűleg sokkal nehezebb és rövidebb lett volna angliai tartózkodásuk.

history-breuer.jpg

arthur_korn_breuer_ise_and_walter_gropius_1935.jpg

A képen Breuer, jobbról a második, Walter és Ilse Gropius-szal. 

Tehát 1937-ben megérkezik Marcel Breuer az Isokonba. Az 1902-ben született pécsi építész és formatervező Breuer Lajos Marcell vagy ahogy világszerte ismerik Marcel Breuer, 18 évesen megy el tanulni Nyugat-Európába, a Bauhausban először mint tanítvány, majd mester tevékenykedik. Breuer 33 éves, amikor beköltözik az Isokonba, akkor már túl van a (később világhíres) csővázas B3 szék megtervezésén (1925), mely 1960-tól, mint Wassily szék lesz ismert (barátjának, a festő Wassily Kandinsky-nak dedikálja), és amely a mai napig meghatározó eleme a design történelemnek. 

A képen nagy valószínűséggel Ise Gropius ül a Wassily székben.

marcel-breuer-wassily-chair-2-jpg_exact729x570.jpg

Breuer amúgy Magyarországról érkezik Londonba, mivel a Mérnöki Kamara származása miatt nem veszi fel a tagjai közé, - nem ismerik el a Bauhaus iskolában szerzett végzettségét, - ezért nem folytathatja építészi pályát otthon, így inkább távozik. Késői elismerésként 1968-ban a Budapesti Műszaki Egyetem díszdoktorrá avatja.

Breuer nem tétlenkedik, a fent említett közösségi konyhát áttervezi és Isobar néven Észak-London egyik legnépszerűbb társasági helye lesz, ahol ismert helyi és emigráns írók, művészek, építészek múlatják az időt. Olyanok járnak ide, mint a szobrász Barbara Hepworth (nemrég volt a londoni Tate Modern-ben kiállítása), a festő Ben Nicholson (egy ideig Hepworth férje), az orosz származású, brit építész Serge Ivan Chermayeff, az evolucionista biológus Julian Huxley (a regényíró Aldous testvére) vagy Henry Moore, a szobrász. Az Isobar konyhájában nem más tevékenykedett, mint Philip Harben, akiből később Nagy-Britannia első tévés séfje lesz.

isobar_mracel_breuer.jpg

isobar_mracel_breuer2.jpg

isobar.jpg

5630_scale.jpg

isobar_outside_veranda.jpg

Az Isobar terasza.

6e28af12b8ca8bf7a7d5fe0278bcd083.jpg

Tokaji az itallapon!

Breuer az Isokon Furniture cég számára számos bútort tervez, cserébe nem kell lakbért fizetnie. Ebben az időszakban születik meg a Long Chair (1936), amely a mai napig rendkívül nagy népszerűségnek örvend. Ha egy eredeti darabbal ajándékoznánk meg magunkat, az több millió forintba fájna (például itt egy), egy ma készült példány pedig közel 800.000 forintot kóstál, ez utóbbi elérhető az Isokon Furniture utód cégénél, az Isokon Plus-nál. Most éppen leárazás van és 1.500 ( 600.000 Ft) fontért elérhető!

teljes_kepernyo_rogzitese_2015_12_28_103250.jpg

A karosszék állandó kiállítási darab jó néhány múzeumban, például Sydney-ben a Powerhouse Múzeumban, a new york-i MOMA-ban vagy a londoni Victoria and Albert Múzeumban.

pritchard-featured-jpg_exact729x455.jpg

Jack Pritchard egy Breuer által tervezett Long Chair-ben.

Moholy-Nagy László, a magyar képzőművészet máig egyik leghíresebb és legnagyobb hatású alkotója, szintén az Isokonba költözik feleségével Sybil-lel 1935-ben. Sokáig nem maradnak, viszont Moholy addig is maradandót alkot, a többi között megtervezi az Isokon logóját és promóciós anyagokat készít Breuer munkáihoz.

e931d8e1a6b33c4d13000755075c1712.jpg

archive-long-chair-1.jpg

archive-long-chair-3.jpg

Az Isokon a harmincas-negyvenes években éli fénykorát, az alapító Pritchard házaspár szintén itt lakik az egyik penthouse-ban, amelynek terasza nagyobb, mint maga a lakás. Eredetileg ez is egy közösségi tér lett volna, de inkább megtartották maguknak.

1455852_1702281846706064_3154745644535067715_n.png

1960-ban így nézett ki a Pritchard penthouse lakás: három Breuer Long Chair, egy Ray & Charles Eames DSR for Herman Miller szék, egy Bertoia szék, egy Grand Prix Arne Jacobsen for Fritz Hansen szék, egy Breuer asztal és ott balra hátul egy Ernest Race könyvtartó, ez is megvásárolható az Isokon-nál! Amúgy ennek a darabnak, az az érdekessége, hogy a Penguin könyvekre tervezték.

teljes_kepernyo_rogzitese_2015_12_28_110156.jpg

sir_max_mallowan_agatha_christie_falt16_17_1941_47.jpg

Agatha Christie írónő 1941-ben költözik be férjével Max Mallowan régésszel az Isokonba (képen), 1947-ig élnek itt a 16-os és 17-es lakásokban. Christie itt írja meg „N vagy M” címmel egyetlen kémregényét, ami abból a szempontból érdekes, hogy az Isokon felkapott helynek számított az orosz kémek körében is. Persze nyilván nem lehetett tudni, hogy ki kém és ki nem kém, de a szakértők szerint Christie meglepően sok olyan információt közöl a könyvben, amit csak kémek tudhattak abban az időben. Még egy rejtély!

(Megjegyzés: a BBC feldolgozta Christie legkeresettebb regényét, mely "And Then There Were None" címmel jelent meg 1939-ben, magyarul Tíz kicsi néger/indián vagy A láthatatlan hóhér (khmm) címmel lehetett olvasni. Most megy a BBC-n, hamarosan írok róla.)

10408859_1443077362626515_3020000324601183614_n.jpg

Itt van például Arnold Deutsch, akiről nem tudni pontosan, hogy magyar, cseh vagy osztrák származású volt-e, ő 1935 és 1938 között lakott az Isokonban és szovjet kém volt. Érdekesség, hogy unokatestvére Oscar Deutsch hozta létre az Odeon moziláncot Angliában, és mennyit gondolkoztam, hogy miért Odeon.."Oscar Deutsch Entertains Our Nation", most megtudtam. Én is előszeretettel jártam a Whiteleys-ban található egységükbe, állítólag ez volt az első plaza Londonban.
edith_tudor_hart_self-portrait-web.jpg

Szintén itt lakott Edith Tudor-Hart, - Walter Gropius Bauhaus-ában, Dessauban tanult fotográfusnak -, és a Pritchard házaspár jó barátja is volt, évekkel később, róla is kiderült, hogy szovjet kém volt, központi szerepe volt a Cambridge-i Ötök (Cambridge Five), egy igen sikeres szovjet kémhálózat kialakításában Nagy-Britanniában. Ezt a képet ő készítette a megnyitó napján.

Az Isokon lakói (nem egy időben):

  • Phylliss Blewitt - Stefan Zweig fordítója
  • Charles Brasch - költő, kódfeltörő a Bletchley Parkból
  • V. Gordon Brown - történész
  • Agatha Christie
  • Arnold Deutsch - szovjet kém
  • Charles Fenn - író, CIA-ügynök
  • Marcel Breuer
  • Moholy-Nagy László
  • Walter Gropius
  • Barbara Hepworth - szobrász, festő
  • Julian Huxley - tudós
  • Cyril Joad - tudosító, szovjet ügynök
  • Barbara, Brigitte, Jurgen and Margueritte Kuczynsky - szovjet kémek
  • Charles Madge - a Mass Observation alapítója
  • Nicholas Monsarrat - író
  • Henry Moore - szobrász, festő
  • Melita Norwood - szovjet kém
  • Eva Collett Reckitt - szovjet kém, a londoni Collett könyvesbolt tulajdonosa
  • Diana és Kenneth Rowntree - építészek
  • Edith Tudor-Hart - fotográfus, tanár, kém

09-isokon-building-lawn-road-flats_edith_tudor_hart.jpg

 

1969-ben, ekkor Pritchard 70 éves, belefáradva az épület üzemeltetésébe, eladja azt a New Statesman magazinnak, bízva abban, hogy jó kezekbe kerül és olyan vevőt talál, aki érzékeny a létesítmény történetére. Nem így történik, megbontva az egységet, a garázsból még 3 lakást alakítanak ki, hogy több bevételhez jussanak. 1972-ben a helyi önkormányzat vásárolja meg, a megfelelő karbantartás hiányában az épület állaga tovább romlik.

end_of_20_century.jpg

end_of_20_century1.jpg

1999-ben az épület megkapja a Grade I besorolást, amit történelmileg vagy építészetileg rendkívüli jelentőségű épületek nyerhetnek el, - ilyenből 9000 körül van Nagy-Britanniában -, lebontásuk vagy megváltoztatásuk ezáltal nem megengedett. A ház ekkora már teljesen üres.

2001-ben a Notting Hill Housing Group elnyeri az önkormányzat tenderét a felújításra, cél az eredeti minimalista verzió visszaállítása, ebben az Avanti Architects lesz az építtető partner, a cégnek nem ez az első modernista munkája. Érdekesség, hogy a felújításban részt vett a híres magyar brutalista építész, Goldfinger Ernő unokája is.

avanti6.jpg

avanti7.jpg

 

avanti8.jpg

Megjegyzés: Goldfinger Ernő magyar születésű építész, akit Angliában valószínűleg jobban ismernek, mint Magyarországon. Nem véletlenül, hiszen számos olyan londoni épület fűződik a nevéhez, melyeket műemlékké nyilvánítottak az évek során, de van olyan is, amely az angol főváros egyik igazi nevezetességévé vált, ez pedig a Trellick Tower, amely 1972-ben született és nagyon nagy kedvencem, sokszor áradoztam már itt róla: például ITT. Egyébként Goldfinger egykori modernista lakóháza nincs messze az Isokon-tól, a Willow Road 2 alatt található, de most éppen felújítják, így csak júniustól látogatható, de nagyon érdemes!

2004-re elkészül az épület, újra régi fényében pompázik, az önkormányzat egyik szociális programja keretében a legtöbb lakásba kulcsfontosságú „munkások” kaptak lehetőséget ide beköltözni, így lakik itt például tanár, mentős, tűzoltó. Néhány lakás néha felbukkan az ingatlanpiacon, legutóbb egy nappali+hálószobás kelt el 200 millió forintért, amely így nézett ki.

2014-ben, az épület 80-án évfordulóján az egykori Isobar helyén megnyílt az Isokon Galéria, mely a házban lakó Magnus England kezdeményezésére jött létre. England egyébként a Skandium design cég alapítója, a svéd férfi 1999-ben nyitotta meg londoni üzletét. És ami mutatja a teljes megszállottságát, hogy az e-mailjeimre ő maga válaszolt, még vasárnap is.

teljes_kepernyo_rogzitese_2015_12_27_201658.jpg

Az Isokon Galéria időszakosan tart nyitva, március 5-én nyit ki újra és most olvastam, hogy az új kiállításon egy eredeti Breuer szék is ki lesz állítva az Isobar étteremből. Én már beírtam a naptáramba!

12366305_1701318643469051_8773974124258512388_n.jpg

Amúgy England a feleségével éppen lakást keresett, amikor az Isokon-ban megüresedett a Pritchard házaspár fentebb említett penthouse lakása, természetesen éltek a lehetőséggel és megvették. A lakás most így néz ki.

 Két szuper a videó az Isokon történetéről!

*Mi a Bauhaus? A modern építészetet és lakberendezést a mai napig nagyban meghatározó stílus, amely egy német designiskoláról, a weimari Staatliches Bauhausról kapta a nevét. Az iskola alapításának eredeti célja az volt, hogy művészeket képezzen az ipari termelés számára, egyben a kor építészeit kísérletezésre és újításra inspirálja. A Bauhaus visszautasítja a díszítést, a formát a funkcionalitásnak rendeli alá. Az építészetben jellemző az acél és a beton használata, a nagy kiterjedésű üvegfelületek, a lapos tető, a finom vonalvezetés. A Bauhaus mint intézmény mindössze 14 éven át létezett, és ez idő alatt összesen 1250 hallgatója volt – köztük Breuer, aki később oktató lett, ahogy Moholy-Nagy László is –, rövid története ellenére mégis napjainkig az egyik legnépszerűbb stílus maradt. 

Az Isokon-ról nagyon sokat lehetne még írni, nem hiába, könyv is jelent meg róla!

thelawnstreethousew.jpg

Az eredeti cikk a vs.hu-n jelent meg szeptemberben, ez egy kiegészített változat.

A Facebook Neverordinary oldalán további hírek, képek, sztorik.

P.S. December 30-ig tart a Karl Lagerfeld nyereményjáték a Facebook-on!

teljes_kepernyo_rogzitese_2015_12_28_113552.jpg

Isokon: magyar Bauhaus emigránsok, orosz kémek és Agatha Christie Tovább
Bauhaus konferencia az Átrium Film-Színházban

Bauhaus konferencia az Átrium Film-Színházban

A Budapest Design Week keretében hétfőn Bauhaus-konferenciát tartottak az Átrium moziban, ahova én is ellátogattam. 

a1_1.jpg

Ezer éve nem voltam itt, még a múlt században persze voltam itt moziban, de amióta 2012-ben, 10 év bezártság után újra megnyitották, azóta nem, most amúgy Átrium Film-Színház néven működik.

a2_1.jpg

A színház működtetői kiemelten fontosnak tartják a Bauhaus eszmeiségét, a művészettörténeti értékeit és a társadalomra gyakorolt hatását. Az intézmény vezetőinek célja, hogy az Átrium egyfajta Bauhaus központtá váljon Budapesten. Az Átrium Kozma Lajos tervező-építész egyik legismertebb épülete. - olvasom a honlapon.

a3_1.jpg

a22.jpg

a23.jpg

Először egy épületbejáráson vettünk részt, ami kicsit kaotikusan vicces volt, lévén én abba a csoportba kerültem, amit egy kisfiú tartott, viszont megnézhettük a közönség számára hétköznapokon nem látható kiszolgáló egységeket, légjáratokat, és végül egy lakásába is bemehettünk a mozi épületében.

a17_1.jpg

Itt éppen az épület alagsorában haladtunk, néhány eredeti reklámtábla is az utunkba akadt, még amikor Május 1. moziként üzemelt a ház.

a18.jpg

a20.jpg

a19.jpg

Volt, ahol már nagyon összemenve kellett haladnunk.

 a21.jpg

Ezután felmentünk a tetőre, ahol a bátrabbak tűzlépcsőn is mászhattak valahova, ezt én kihagytam, viszont csodás növénnyel benőtt házakat láthattam.

 a24.jpg

a25.jpg 

a26.jpg

a27.jpg

Juci, a Budapest Design Week projektvezetője munkában!

 a39.jpg

A túra végén a Margit krt. 55 alatt bementünk és a 7. emeleten megnéztük az Átrium tetején lévő penthouse lakást, ami igencsak rossz állapotban van, viszont csodás lehetett/lehetne ott lakni, tekintve a terasz méretét és a kilátást. Persze, most felejtsük el a körúti zajokat és egyebeket. Ezen a régi képen jól látszik a tetőtéri lakás.

3428364_0b1a7c0b7c88b621b1c258089ad6ca60_wm.jpg

a29.jpg

a15.jpg

Ezután 3 előadás következett, én az elsőt hallgattam végig, ez Somlai Tibor belsőépítész prezentációja volt, "Modern lépcsőházak, előterek és enteriőrök" címmel és el kell mondanom, hogy tudtam volna még hallgatni sokáig. Ugyanis a hamarosan (november) megjelenő könyvéből szemezgetett, vagyis budapesti házak lépcsőházait, előtereit és enteriőrjeit mutatta be, olyanokét ahova talán nem nagyon tudunk bemenni vagy nem is tudjuk, hogy ilyen építészeti kincsekkel rendelkeznek ezek a házak.

Somlai Tibor 2 legutóbbi munkája a Baltazár Hotel Budapest és Erzsébet téri kulturális központ - Akvárium.

a36_1.jpg

Ezután még Horányi Éva: Magyarok és a csőbútorok címmel tartott előadást, ugyanis a „bauhaus stílus” tárgyi világának emblematikus darabjai a csőbútorok, melyek születésénél meglepően sok magyar művész és üzletember bábáskodott. Az előadás Breuer Marcell, a tárgyalkotó mester tevékenysége mellett igyekezett felsorakoztatni azon alkotókat, aki számottevő szerepet játszottak a csővázas bútorok tervezésében, forgalmazásában, hazai népszerűsítésében. Horányi Éva az Iparművészeti Múzeum bútorgyűjteményének főmuzeológusa, többek között az Art deco és modernizmus c. kiállítás (2012) kutárora, valamint a Kozma Lajos modern épületei c. könyv szerkesztője.

Ferkai András: Bauhaus-stílus? Hazai modern építészetünket sokan Bauhaus-stílusúnak mondják. Az előadás azt vizsgálta, hogy mennyire megalapozott ez az állítás, valóban kimutatható-e a két világháború közötti modern épületeinken a német iskola hatása. Kik azok az építészek, akik bizonyíthatóan kapcsolatban álltak ezzel az intézménnyel, és mennyiben képviselték az ott felmerült gondolatokat? Voltak-e olyan követői, akik csak formákat vettek át? Vajon a Bauhaus volt az egyetlen forrása a korszerű építésnek? S ha nem, akkor melyek a további inspiráló források és milyen arányban hatottak tervezőinkre? E kérdésekre keres választ sok képpel illusztrálva az előadás. Ferkai András Ybl Miklós-díjas építészettörténész, tagja az Építész Kamarának, valamint a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem oktatója.

Utóbbi kettőn már nem vettem részt, de gondoltam érdekes lehet leírni, mint információ. És persze hozzá kell tennem, hogy sokan voltak, és ez jó, hogy van igény ilyen jellegű eseményekre. Szóval még több ilyet!

És még néhány kép!

a14.jpg

a11.jpg

a10.jpg

a8.jpg

a7.jpg

a6.jpg

a5.jpg

a13.jpg

a12.jpg

“Mini” Kozma Lajos és Átrium kiállítás a Galérián elhelyezkedő két vitrinben

További érdekességek, sztorik, képek a Facebook oldalon!

Bauhaus konferencia az Átrium Film-Színházban Tovább