Éljenek a 40 feletti nők!

Gillian Anderson divattervező lett

Gillian Anderson divattervező lett

img_20180904_001230.jpg

Gillian Anderson multitalentum. 

Anya, színésznő, aktivista, író, producer, rendező. 

És most már divattervező is.

Megszületett ugyanis első kapszula kollekciója a Winser London márkával.

A kollekció egyszerű, letisztult, időtlen darabok gyűjteménye, simán el tudom képzelni őket mind húszévesen, mind hatvanéves nőn. Természetesen magamon is, főleg a kabát tetszik és a pulóverek.

Az árak 195 és 495 font között mozognak, szóval nem az kategóriám (egyelőre), úgyhogy marad a nézegetés.

Anderson augusztusban volt ötvenéves, a kollekció fotóin pont olyan az arca, mint a ruhák, amiket tervezett: egyszerű, letisztult, időtlen. A hajáról már nem is beszélek! Csodás!

img_20180904_001309.jpg

img_20180904_001259.jpg

 

img_20180904_001248.jpg

 

img_20180904_001238.jpg

 

img_20180904_001219.jpg

cashmere-roll-neck-jumper-195-3-1535555748.jpg

silk-blouse-195-1-1535556143.jpg

cashmere-fitted-boyfriend-jumper-250-4-1535557081.jpg

Gillian Anderson divattervező lett Tovább
The name of the game: OVERÁL!

The name of the game: OVERÁL!

Még hónapokkal ezelőtt is elhúztam a számat, ha megláttam egy overált és meg voltam győződve, hogy én ilyet soha, de soha nem fogok felvenni!

Így aztán életem első 43 évében, az overál, mint olyan, nem volt napirenden. Bár, halvány emlékeim vannak egy turkálós overálról, amit a kollégiumban hordtam főiskolás éveimben.

Egy véletlennek köszönhetően találtam rá egy fekete-fehér kockás overálra a Benettonban, poénból felpróbáltam és jól meglepődtem, hogy milyen jól áll! Meg is vettem gyorsan, le is volt árazva.

Azt sem gondoltam volna, hogy egyszer majd a napi foglalatosságaim része lesz, hogy különböző webshopokban overálokat tanulmányozzak, az Instagramon overálos képeket mentsek le, sőt overális nőket fényképezzek az utcán!

Az öregedés egyik pozitív hozománya, legalábbis nálam, hogy elkezdtem kísérletezni magammal! Például a hajammal, szőke lettem, ugye, 25 év fekete után, és még ki tudja, hogy mi lesz! Elkezdtem színeket hordani, évtizedes hollóság után, már nem is nagyon bírok feketét viselni. És most jönnek azok ruhadarabok, amelyekre eddig rá sem néztem.

Mindenkit bíztatok, menjem és próbáljon fel egy overált poénból, hátha bejön! (és persze írja meg nekem!)

Íme, öt nő, akiket szintén beszippantott az overál! És köszönöm nekik, hogy adták magukat a tartalomhoz!
tuscany_2.jpg
summer_sale_2.jpg
 
2_cups_whole_milk1_1_2f2_cup_brown_sugar4_egg_yolkspinch_of_salt2_tbsp_unsalted_butter2_cups_half-and-half2_cups_whipping_cream2_tsp_vanilla_extract_3.jpg
2_cups_whole_milk1_1_2f2_cup_brown_sugar4_egg_yolkspinch_of_salt2_tbsp_unsalted_butter2_cups_half-and-half2_cups_whipping_cream2_tsp_vanilla_extract_2.jpg
happycanadaday_1.jpg
the_rome_wear_2.jpg
Tehát én is megvettem életem első overálját egy Benetton boltban, rettentően örültem neki, színtiszta kalandnak éltem meg, hogy 43 évesen felfedeztem magamnak az overált!

Az örömömet kissé beárnyékolja, hogy az életmódváltás (direkt nem írok fogyókúrát!) során leadott kilók miatt, mostanra már túl nagy lett, így már nem túl előnyös, úgyhogy most új overál nyomában vagyok!
summer_glam.jpg
A hétvégén Montescudaioban jártunk, ott szúrtam ki ezt a nőt, és nem tudtam megállni, hogy titokban ne készítsek róla néhány képet, ugyanis 1. OVERÁL!, 2. nagyon menő ez kék-mustár színkombináció szerintem, 3. rövid haj!, 4. amennyiben jól láttam 3 gyerekes anyuka, 4. KUTYA!

Tehát az őszi overál nyomában, íme néhány ötlet, amit találtam!

you_re_thireen.jpgPepe Jeans, 82 font (leárazva), ASOS

you_re_thireen_1.jpg

Guess, 179 euro

you_re_thireen_2.jpg

Boohoo, 20 font

danny-longsleeve-boilersuit-green-front-detail_1024x1024.jpg

L.F. Markey, 180 font

ts05p44pind_m_1.jpg

Topshop, 80 euro

6929211401_1_1_1.jpg

Zara, 50 euro

9632064712_1_1_1.jpg

Zara, 50 euro

teljes_kepernyo_rogzitese_2018_08_31_04305.jpg

Mango, 24.000 Ft

teljes_kepernyo_rogzitese_2018_08_31_04523.jpg

Mango, 14.000 Ft

Amivel jelenleg szemezek, egy Monki darab, 35 font és úgy érzem, őszre tökéletes lenne!

 

 

The name of the game: OVERÁL! Tovább
Walesi nyugdíjasok designerben

Walesi nyugdíjasok designerben

helmut_lang.jpg

A Helmut Lang luxus divatmárka is beállt a sorba, bár azért emelte a tétet.

Nem újdonság ugyanis, hogy 60-70 éves nőket láthatunk az utóbbi években divat reklámokban,  - halleluja! - , de Helmut Lang őszi kampányában, mely a "Walesi Nők" címet kapta, egyrészt hús-vér nyugdíjasok pózolnak szupermodellek helyett, másrészt két 86 éves is van benne.

A kampány nem csak arról szól amúgy, hogy rájuk adták szépen az ultra drága designer ruhákat, ott van benne a walesi öntudat és büszkeség, az öregedés, mint az élet természetes velejárója, és a túlélés is.

38490721_293763911404896_1084804130746138624_n.jpg

legutobb_frissitve5.jpg

Íme, a 86 éves Margaret, nyugdíjas temetkezési igazgató, és egyben a stylist, Charlotte James nagymamája. 

 

38735105_654888758212900_3691994741370519552_n.jpg

Gillian, 78 éves, menő Helmut Lang bőrbakátban. A férje menne, de ő soha nem költözne el Walesből.

4f3cd98e00000578-6079255-image-m-24_1534780074421.jpg

38920071_1569485333184530_3471556627235078144_n.jpg

39114675_224763918209027_7363023956367900672_n.jpg

A szintén 86 éves Dilys, a világ legöregebb szóló, női ejtőernyőse címet is birtokolja, a videóban láthatjuk is, ahogy lebeg a levegőben. 

"Ami biztos, hogy mindannyian megszületünk és mindannyian meghalunk. Amikor még fiatal vagy, nem számolsz azzal, hogy egyszer majd megöregszel és meghalsz. Tudom, hogy amíg meg nem halok, élni kell az életemet, és kellett egy szenvedély is. Hadd meséljek egy kicsit az ejtőernyőzésről!" - mondja Dilys.

 

Vajon több Helmut Lang cucc fog fogyni ettől a kampánytól? Ki tudja. Én azt gondolom, hogy nem, persze azért tanulmányoztam egy kicsit a honlapot és tudnék náluk pénzt költeni, például erre a cowboy csizmára! Ha tudja valaki, hol lehet ilyet venni megfizethető áron, ne kíméljen.

Nekem bejön, hogy a kampány sztoriját valós emberek adják, nincsenek átalakítva, saját magukat adják, és nem kell belemagyarázni valami művészkedős baromságot, hogy "inspirálta XY kortárs festőművész", és ha közelebbről megnézed, találsz valami színt, ami reflektál az inspirációra. 

Ugyanis az emberek sztorija sokkal érdekesebb, mert egy életük van, mint neked is, és ezt a sztorit vagy jól írod vagy nem. Ha nem, akkor nem leszel öreg, hanem meghalsz fiatalon és nem fogsz így kinézni 86 évesen. Melyik a jobb?

Nekem ez az üzenet itt.

Azokat a kommenteket törölni fogom, melyek arra fognak vonatkozni, hogy például "ilyen ronda leszel, ha megöregszel". Az öregedés nem egy joyride, a szépség és fiatalság múlandó, ne erre építsd az életedet. Legyél inkább okos!

Itt is vagyok: Facebook Neverordinary és Instagram

Walesi nyugdíjasok designerben Tovább
Jane Fonda 5 felvonásban

Jane Fonda 5 felvonásban

jane-fonda.jpg

81 éves lesz decemberben, jobban néz ki, mint valaha, forgat, néha tüntet és olyanokat nyilatkozik, hogy ha fizetnének, akkor sem lennék újra fiatal.

Ha valaki ilyen régen van a szakmában, mint Jane Fonda, hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy mi mindent is tett le az asztalra az elmúlt évtizedek során.

Talán ezért is készített az HBO egy dokumentumfilmet róla, melynek címe, Jane Fonda 5 felvonásban, mely egy 21 órás interjú feldolgozása.

Henry Fonda lánya, többszörös Oscar díjas színésznő, aktivista, feminista, szexszimbólum, fitneszguru, anya, háromszorosan elvált asszony. Azt hiszem, én nagyon várom ezt a filmet.

"Henry Fonda lánya voltam, mi jelentettük az amerikai álom megtestesülését. De ez inkább a látszat volt. - mondja Fonda a filmben. "Soha nem éreztem igazinak. Csak arra gondoltam, rá kell jönnöm, hogy ki is vagyok én valójában."

Jane Fonda 5 felvonásban Tovább
Új szerepek, új lényegek

Új szerepek, új lényegek

Egészen felvillanyozódtam, amikor megláttam a Mango új kampányát, mely a New Roles, New Essentials címet kapta, ugyanis ahogy a szemem végigfutott a benne szereplő nőkön, meg kellett állapítanom, hogy végre nem egy csicsás, figyelemfelkeltő kampányt látok, hanem egy letisztult, klasszikusat, ami néha egészen üdítő manapság!

Ahogy olvasom, hat nő inspirálta az új kollekciót, mindegyikkel született egy interjú és fotósorozat. És hurrá, találunk benne 40 éves nőt is!she_campaign_entrevistas_09-18_4_5_1.jpg

Már rengetegszer leírtam, hogy milyen jó, hogy az 50 meg 60 meg 70 éveseket újra felfedezte a divatipar, meg számos jó példát mutató nőt találunk például az Instan, hogy van 50 felett élet, de valamiért a 40 és 50 közötti korosztály nincs! 

Ahogy egyszer már megírtam: A divat egzotikus állata: a 40 feletti nő!Lassan rá kellene jönni, hogy a 40 feletti nőknek van igazán pénzük vásárolni. Ahogy öregszünk, egyre magabiztosabbak leszünk, tudjuk mi áll jól, tudjuk mit akarunk és nem félünk az öregedéstől. Legalábbis én így gondolom (a legtöbbször). Szóval nekünk nem fognak bejönni a Hadid-testvérek és társaik.

Mert ugye bemegyek a boltba és a legtöbbször 20 éves modellek vigyorognak rám a plakátokról, és úgy néznek ki, ahogy én sose néztem ki, és 40 felett, már nem is fogok. De nem is akarok. Negyven felett nem akarok fiatalnak kinézni, nem akarok fiatalos lenni, nem akarok a koromhoz képest jól kinézni, CSAK jól akarok kinézni. 

teljes_kepernyo_rogzitese_2018_08_19_131934.jpg

A 40 éves New Yorkban élő Marisa Competello virágban utazik.

T
íz évig ugyan a divatban utazott egy stylist asszisztenseként, de rájött, hogy ez nem neki való, saját maga akarta irányítani az életét, így megalapította cégét, a Meta Florat. (menő név!)

"Egy barátom éttermet nyitott, és megkérdeztem tőlem, hogy meg tudnám-e csinálni a virág dekorációt a nyitáshoz, így ez adta a lendületet a kezdéshez." - mondja.

"Szükségem volt a változásra, akartam valamit, ami az enyém, valami csendesebbet, egyszerűbbet, szebbet, ezért kezdtem el virágokkal dolgozni."

"Egy átlagos napon reggel 7-re elmegyek a virágpiacra bevásárolni, majd visszamegyek a stúdióba, installációkat készítek, kiszállítok, és szépen el is megy a nap."

Mindenkinek meg kell próbálni elérni az életében, azt amire vágyik, mondja. Félelem nélkül és igenis, harcolni kell azokért a dolgokért, amelyek boldoggá tesznek minket. Hinni magunkban és az élet minden percét kiélvezni, foglalja össze hitvallását.

 

teljes_kepernyo_rogzitese_2018_08_19_132250.jpg

Marisa a kampányban a fekete nadrágkosztümre esküszik, univerzálisan lehet hordani, ugye, napközben sportcipővel lezseren, este meg magassarkúval, kiegészítőkkel, elegáns változatban. Lehet a magyar webshopban is kapni.

teljes_kepernyo_rogzitese_2018_08_19_131650.jpg

Néhány virág kompozícíió, érdemes az Instagramján böngészni, inspirálódni!

A kampány címe "Új szerepek, új lényegek" (az én olvasatomban) nagyon tetszik, fel is írtam magamnak, ha majd könyvet írok a 40 feletti létről, ugyanis pontosan arra utal, hogy 40 után valóban új szerepek jönnek és új lényegek jönnek, gyakorlatilag át kell értékelni az életet: kidobni ami nem kell, új lényegeket keresni és felfedezni, és újra ki kell találni magunkat, új szerepeket kell adni magunknak. 

Mondjuk, nem gondolnám, hogy a Mango kampány erre utalna, bennem mindenesetre elindított valamit.

Amúgy minden úgy kezdődött, hogy volt 10 percem shoppingolni Pisaban a múlt héten, berohantam az első boltba, amit megláttam, ez egy Mango volt és 10 perccel később egy (leárazott, 19 euro) romperrel távoztam! 

Az overál után, a romper a legújabb szerelmem! 

U.I. : Nem tudom, hogy ki fordítja magyarra a Mango weboldalát/hírlevelét, de tartok tőle, hogy a Google, elképesztő baromságokba lehet belefutni, persze, viccesnek hívhatjuk.

Új szerepek, új lényegek Tovább
Madonna 60! Nem hagyom, hogy a korom határozzon meg

Madonna 60! Nem hagyom, hogy a korom határozzon meg

20180816_131254.jpg

Madonna ma 60 éves. 

Végigmehetnék azon, hogy munkássága mennyire volt újító és úttörő, vagy éppen sokkoló és provokatív, - nem fogunk -, mert sokkal érdekesebb az, hogy mit gondol az öregedésről, nem?

Nem hagyom, hogy a korom határozzon meg engem. Egy nőnek sem kellene hagyni. Nem fogok lelassítani, abbahagyni amit csinálok, és otthon maradni. Szó sem lehet róla!

Megszületünk erre a bolygóra, és születésünk napjától elkezdünk öregedni. Mindent meg kell tennünk, azért, hogy egészségesek maradjunk, sokáig éljünk és vigyázzunk magunkra. Az öregedést nem kellene negatív jelzővel illetni, igen, mindannyian öregszünk, de nem arról van szó, hogy bedobjuk a törülközőt. Ünnepelni kell, hogy mi lett belőlünk, a legjobbat és a legtöbbet kihozni magunkból, amíg tehetjük. Kívül-belül dolgozni kell magunkon.

Életkor alapján történő hátrányos megkülönböztetés (ageism) - ezt kapom, mert fiatalabb pasikkal randizom vagy olyan dolgokat csinálok, amiket csak fiatalabb nők csinálhatnának. Ki hozta meg ezeket a szabályokat??

Aztán ma reggel megvettem az olasz Vogue-ot, ugye, ő van a címlapon, lementem a helyi bárba, vettem egy koffeinmentes kapucsínót és konstatáltam, hogy végül is ő nem öregszik, nem is értem miért foglalkozik a témával.

Sehol egy ránc, sehol egy bőrhiba, olyanok képek, mintha 30 éve készültek volna. 

Valamiért azt vártam volna Madonnatól, hogy ebben is tökös lesz. Öregszem, de ki érdekel, ilyen egy 60 éves nő arca. De ő inkább azt mondja, öregszem, kit érdekel, én akkor is fiatalnak akarok kinézni. 

Bár, mint tudjuk megöregedni bűn, főleg annak, aki a szórakoztatóiparban dolgozik. És ha még nő is az illető, jobb, ha csendben visszavonul. Ki akar ráncos, aszott nőket nézni? Mintha ez nem lenne az élet része.

20180816_131429.jpg

20180816_131452.jpg

20180816_131447.jpg

20180816_131519.jpg

20180816_131507.jpg

20180816_131441.jpg

20180816_131530.jpg

Persze, attól szép ez a téma, hogy nincs általános igazság, mindenki másképpen látja magát szépnek, mástól elégedett, amikor a tükörbe néz. 

Egy biztos, és ebben viszont igaza van, felejtsük el azt a kifejezést, hogy méltósággal megöregedni, bármit is jelentsen ez, mert baromság.

Fordítsuk az öregedést a javunkra!

Ne higgyük el, hogy láthatatlanok vagyunk, mert akkor tényleg azok leszünk.

Tegyünk magunkért kívül és belül!

Igenis lehet váltani 40 felett is, karriert/életmódot/országot is!

Csak el kell hinni, hogy meg tudjuk csinálni. 

Madonna 60! Nem hagyom, hogy a korom határozzon meg Tovább
Linda Hamilton 61 évesen újra a Terminatorban

Linda Hamilton 61 évesen újra a Terminatorban

phx-kb-001.jpg

Nem tévedek, ha a Terminátor film hallatán, sokunknak nem Schwarzi, hanem Linda Hamilton karjai ugranak be elsőre, ugye? 

27 évvel ezelőtt, Linda Hamilton úgy kigyúrta magát a második részre, hogy még ma is ritkán látunk ilyet filmben. Napi 3 óra edzés, hetente 6-szor 13 héten keresztül, plusz némi judo és katonai kiképzés. A kifejezés, Linda Hamilton karjai szépen be is vonult a történelembe.

terminator_linda_hamilton.jpg

Most Linda Hamilton újra történelmet ír, remélhetőleg, időközben 61 éves lett, de bízom benne, hogy jól megmutatja, hogy nem csak a harmincas nők lehetnek badass akcióhősök!

gallery-1529578888-linda-hamilton-terminator.jpg

 

Sajnos még egy évet várnunk kell, ugyanis 2019 novemberében láthatjuk majd a filmet.

 

Linda Hamilton 61 évesen újra a Terminatorban Tovább
A H&M nem retusál: marad a stria, a karszőr és a heg

A H&M nem retusál: marad a stria, a karszőr és a heg

4e91ab4f00000578-5992625-image-a-25_1532552129112.jpg

 

Manapság amikor minden arról szól, hogyan legyünk tökéletesek és hogyan ne fogjon rajtunk az idő foga, a H&M gondolt egyet és inkább csatlakozott a való világhoz, ahol a nők nem hibátlan bőrűek, sőt, némelyikünk striával és narancsbőrrel is büszkélkedhet. Ja, és van olyan is, hogy szőr van a karunkon.

A vásárlók egy része nagy örömmel fogadta, hogy a H&M nem retusálta ki a fent említett tökéletlenségeket, így jó pár fürdőruhás modell aztán úgy nézett ki, mint az átlag nők 80%-a (persze még mindig kifogástalan alakkal).

Micsoda áttörés! Vagy mégsem?

Talán rájöttek arra, hogy a tökéletesre retusált nők látványa illúzió csupán? Vagy hogy a szépség nem attól függ, hogy van-e a striánk? Vagy hogy a tökéletlen valójában sokkal szebb, mint a hibátlan? Vagy, talán észrevették, hogy akiknek (főleg) el akarnak adni, már azok is tele vannak striával? 

Van aki azt gondolja, hogy nagy előrelépés ez, hiszen évekkel ezelőtt még számítógép által készített,  hibátlan arányú műtestekre tették a ruhákat.

De hányan vagyunk kifogástalanok? Hányan vagyunk, akik úgy nézünk rá egy modell simára (és vékonyra) retusált lábára, hogy hja, nekünk ilyen soha nem lesz már. (Ami nem is igaz amúgy, mert ha végleg nem is lehet eltüntetni őket, életmódváltással és sporttal lehet halványítani, saját tapasztalat.)

Érdekel ez minket egyáltalán? Számít egyáltalán, hogy egy csíkos lábú/fenekű nőn van a fürdőruha?
Vagy inkább nem is akarjuk ezt látni? Elég magunkon látni?

Én csak támogatni tudom a kezdeményezést, ami amúgy már tavaly elkezdődött, az Asos, Boohoo és a Missguided vezényletével, a H&M a maga kategóriájában az első.

Üdítő látni (azt hiszem, mostanában ez a kedvenc kifejezésem), hogy az az üzenet itt, hogy nem kell tökéletesnek lennem, és amúgy senki sem az, de nem is kell szégyellnem.

2_p.jpg

 

 

A H&M nem retusál: marad a stria, a karszőr és a heg Tovább
Nők a vásznon 40 felett / Filmajánló: A Történet és Tully

Nők a vásznon 40 felett / Filmajánló: A Történet és Tully

Van olyan, amikor azért megyünk moziba, hogy kikapcsoljunk, elfelejtsük a külvilágot és igenis jó, hogy a filmnek semmi köze a valósághoz.

Aztán van olyan, amikor még napokkal később is ott kísért a film, mert képes volt valami olyan üzenetet küldeni, aminek volt értelme.

Nekem ez a kettő volt ilyen mostanában. És bár, egyik film sem tökéletes, viszont mindkettője témájára érdemes odafigyelni.

Külön plusz, hogy mindkettőben 40 feletti nő a főszereplő.

A Történet 

taglioalta_001150.jpg

Ezt a flmet húztam egy jó darabig, éreztem, hogy nem lesz könny nézni és be is igazolódott. 

Jennifer Fox (59) dokumentum filmrendező saját gyermekkori molesztálását vitte vászonra, ahol a felnőtt nő és a gyermek énje próbálja összerakni, hogy mi is történt valójában. Mert egyszer szembe kell nézni a démonokkal.

Az 51 éves Laura Dern alakítja a 48 éves Jennyt, a sikeresnek és boldognak tűnő dokumentumfilmest, fiatalabb pasijával egy menő loftban laknak, és felszabadultan szexelnek, amikor tehetik. Aztán egy nap, anyja zaklatottan hívja Jennyt, hogy megtalálta egy gyerekkori írását és hogy egy miért nem mondta el mi történt 13 éves korában?  De mégis mit, válaszolja Jenny, és nem érti, hogy az anyja miért van kiakadva.

De azért elindul valami benne, újraolvassa saját írását, felidézi az emlékeit. És itt kezdődnek a kérdések. Mi az igazság? Biztosan jól emlékszik a bennem élő kislány? Mennyi a valóság és mennyi a ferdítés? 

Kivel nem történt meg még az, hogy egyszer csak valaki azt mondta neki, hogy hát nem így történt, rosszul tudod. És miért vagyunk 100%-ig biztosak, hogy biztosan úgy történt, ahogy mi gondoljuk.

Egy kellemetlen élményt vagy traumát, hogyan tudunk elnyomni, átírni és teljesen másképp emlékezni rá. Azért, hogy túléljünk.

Tully

charlize-theron-tully-1525456439.jpg

Charlize Theron több, mint 22 kilót hízott a szerep a kedvéért, olvashattuk, és komolyan, már olyan az ingerküszöb, hogy először el sem gondolkoztam rajta, hogy ez mennyire sok, amíg nem gondoltam bele abba, hogy én eddig 8 kilót fogytam és még mindig bálnának érzem magam.

Amúgy nem nagy ügy, mondta Theron, amikor újságírók bátornak nevezték őt, hogy meghízott, ugyanis nők ezrei nap mint nap meghíznak, mert szülnek, majd utána lefogynak. Csak valamiért őket nem hívják ezért bátornak..

Tehát Marlo harmadik gyermekét várja, és hát kissé lestrapált, fodrásznál évek óta nem volt és azt veszi magára, amit talál. Van egy szerető, ám de sokat dolgozó férje, az egyik gyereke pedig kicsit más, mint az átlag, közben főz-mos-takarít, logisztikázza a családot, vagyis a szokásos. Vagyis semmi tapasztalatom ebben, de valahogy így képzelném.

Aztán egy pontos betelik a pohár, és Marlo úgy dönt, nem bírja tovább egyedül tolni, és felvesz egy éjszakai babysittert, akit a bátyja ajánlott neki. 

Így jön be a képbe esténként, Tully, a kicsit furcsa fiatal lány, aki mintha nem is evilági lenne, rettentően profinak mutatkozva foglalkozik a babával, és ha van ideje fényesre pucolja lakást avagy csodálatos muffinokat süt az éj leple alatt. Tully és Marlo között különleges kapcsolat alakul ki, néha már túl bensőséges is, de Marlo  jól van, kipihent, alszik.

Egészen addig, amíg Tully egyszer csak azt mondja, hogy tovább kell állnia. 

Anélkül, hogy lelőném a poént, ez a film nem vígjáték, vagyis egy pontig talán az, aztán véresen komoly téma jön elő: a láthatatlan pszichés betegség, amit még a család sem vesz észre.

 

Nők a vásznon 40 felett / Filmajánló: A Történet és Tully Tovább
Egy kezdő házas megosztja: a jó házasság 13 titka

Egy kezdő házas megosztja: a jó házasság 13 titka

20170726_161625_001.jpg

 

 

Sose gondoltam volna, hogy egyszer majd arról fogok itt értekezni, hogy mi a jó házasság titka. Nyilván kezdő vagyok mindenben, egészen 42 éves koromig nem éltem együtt senkivel, - és nem is hittem, hogy fogok, - aztán meg úgy indítottam ezt a kapcsolatot, hogy egy hónap után összeköltöztünk, vagyis én költöztem Toszkánába, ennek lassan 2 éve lesz!

Végül is több, mint egy hónapja férjes asszony vagyok, úgyhogy íme, kezdő házasként az eddigi tapasztalataim!

1. Csak egy papír! Mondták sokan, amúgy is együtt éltek egy ideje, semmi sem fog változni!
Papír ide, papír oda, én igenis érzem, hogy változott valami, a mi kapcsolatunkat még szorosabbá fűzte, eddig is "mi-ketten-a-világ-ellen" harcoltunk, most még jobban úgy érezzük, hogy egy csapat vagyunk

2. Tekintve, hogy éjjel-nappal együtt vagyunk, a beszélgetés kihagyhatatlan. Mindent meg- és kibeszélünk, ez talán kicsit egészségtelennek is tűnik, de nálunk működik. Így aztán nincsenek nem kibeszélt sértődések, tüskék, rágódások, és egy idő után meg látod is egyből, ha a másiknak valami baja.

3. Mielőtt összeköltöztünk 2 éve, jól átbeszéltük kinek, milyen elvárásai vannak a másikkal szemben és a kapcsolatban. Nem mondom, hogy minden úgy lett, ahogy akkor megállapodtunk, például megmondtam, hogy nem fogok takarítani, és tessék, nyári takarítónő lettem a házkiadás kapcsán. Szóval nem árt rugalmasnak lenni!

4. Majdnem minden nap megállapítjuk, hogy milyen szerencsések vagyunk, hogy egymásra találtunk. Az érzéseket igenis ki kell mondani, még akkor is ha evidens, mert mindig jól esik, a másiknak is. Én angolul sokkal könnyebben mondom ki az érzéseimet, biztos van rá tudományos magyarázat.

5. Nincs olyan, hogy megcsináltuk és mostantól minden fasza. Nap mint nap dolgozni kell azért, hogy a másik újra belém szeressen, a hétköznapi rutinban is meg kell találni a pillanatot, ami arra emlékeztet, hogy miért is házasodtunk össze.

6. Én alapvetően remete típus vagyok (lehet nevetni!), és nagyon jól elvagyok magamban. Így aztán eleinte eléggé tartottam attól, hogy ez sok lesz, de valamiért nem. Persze, vannak a napok amikor teret kell kérnem, hogy "Gondold azt, hogy ma reggel elmentem az irodába és majd csak délután 6-kor jövök haza, ebédkor találkozhatunk a konyhában!". 

7. Date night. Bár nem szoktam úgy érezni, hogy belefulladunk a hétköznapi rutinba, néha igenis ki kell öltözni és elmenni valahova és úgy viselkedni, mintha még nem lennénk házasok, hanem csak randizgatunk.

8. A türelem helyett nálam az elengedés működik. Egyszerűen nem idegesítem fel magam, vagy lepereg rólam, ha valami baromságot csinál. Nem vagyok hajlandó stresszelni!

9. Folyamatosan inspiráljuk egymást, nekem ez létszükséglet. Mindketten sokat olvasunk, és megvan a magunk véleménye mindenről, így az élet értelmétől kezdve, a peri-menopauzán át (ez most a legújabb nálam), a hogyan fogunk sokáig élni, és az életmódváltásunkon keresztül (már mindketten 6 kilót fogytunk!), folyamatosan biztatjuk és ösztönözzük egymást.  

10. Folyamatosan elviseljük egymást. Nincs olyan, hogy minden nap zizi, lufi, körhinta, de ebből nem csinálunk nagy ügyet, van amikor én vagyok morcos egész nap, van amikor vele nem lehet beszélni egész nap. A lényeg, hogy ne tartson sokáig és nem fekszünk le aludni, hogy nem békültünk ki.

12. Színésznek készült a férjem, így folyamatosan megy a vicceskedés. A kedvencem az, amikor összeveszünk valamin, és nekem kellene bocsánatot kérni, de én makacs vagyok, nem engedek, és akkor odaáll elém és azt mondja: Ok, I forgive you. Itt persze mindig elnevetem magam.

13. Na és, persze minden nap van valami, néha kétségbe esünk, hogy ezt hogy fogjuk megoldani vagy kifizetni (például amikor a vízvezetékszerelő küld egy 2000 eurós számlát!), volt a betegségem ugye, de nem hagyjuk, hogy ez eluralkodjon rajtunk, mindig lesz valahogy, ha pozitívak vagyunk. 

Egy kezdő házas megosztja: a jó házasság 13 titka Tovább
Anna Wintour cipőt tervezett a Nike-nak

Anna Wintour cipőt tervezett a Nike-nak

teljes_kepernyo_rogzitese_2018_07_14_01923_bmp.jpg

Anna Wintour idén 30 éve az amerikai Vogue főszerkesztője, talán ennek alkalmából vállalta be élete első divatos kooperációját a Nike-val, 68 évesen, és persze szigorúan a Vogue égisze alatt.

teljes_kepernyo_rogzitese_2018_07_14_02132.jpg

teljes_kepernyo_rogzitese_2018_07_14_02225.jpg

Így született meg Anna Wintour x Air Jordan 1 High Zip AWOK nevű edzőcipő, mely július 21-jén debütál, ára 220 dollár lesz. 

AWOK -  így okéz Wintour az irodában, kész mennybemenetel lehet, amikor megkapja az ember!

Amúgy volt szerencsém egyszer Anna Wintour aurájában megfürödni, itt írtam róla.

vogue-air-jordan-1-high-zip-bq0864_601-1.jpg

vogue-air-jordan-1-high-zip-bq0864_601-14.jpg

vogue-air-jordan-1-high-zip-bq0864_601-3.jpg

vogue-air-jordan-1-high-zip-bq0864_601-6.jpg

https_2f_2fhypebeast_com_2fimage_2f2018_2f07_2fanna-wintour-vogue-nike-air-jordan-1-3-sneakers-awok-2.jpg

Készült videó is, gondolom viccesnek szánták, sajnos nem ez.

Na de, ettől függetlenül a cipő tetszik, úgy látszik, most a piros edzőcipő megy, én már hónapokkal ezelőtt vettem egyet!

 

 

Anna Wintour cipőt tervezett a Nike-nak Tovább
Az életmentő tészta

Az életmentő tészta

Bevallom, még mindig nem igazán szeretek főzni, ráadásul lassan 44 is leszek, azt hittem ennyi idősen, és 2 év Olaszország után, ez máshogy lesz, így aztán amikor találok valami egészen könnyen elkészíthető ételt, annak nagyon tudok örülni. Amúgy meg kit érdekel, hogy nem szeretek főzni, ha egyébként meg amit tudok, az jó?

Stratégiám: kevés ételt tudok főzni, de azt mind jól, plusz ne kelljen sok időt töltenem a konyhában.

Na, ez a tészta pontosan ilyen, és amikor semmi sem jut az eszembe, akkor ezzel szoktam megmenteni az estét. Ügyes, nem igaz?

20180707_191807.jpg

A képen látható római költemény "Cacio e peppe" azaz "Sajt és bors" tészta névre hallgat, múlt héten a takarítós napom után nem volt kedvem főzni, mondjuk ilyenkor sosincs, kinek van 8 óra takarítás után, és éppen megálltunk egy sörre, ahol mindig megállunk egy sörre a takarítós nap után, és akkor úgy döntöttünk, hogy megnézzük az étlapot is, először vacilláltam kicsit, mert a bolognai ragu bemászott a gondolataimba, de aztán emellett döntöttem, és nem bántam meg, isteni volt.

Na most, azt gondolhatnánk, hogy ezt milyen egyszer elkészíteni, és persze valóban egyszerű elkészíteni, ha tudjuk, mi a titka. A titok pedig a krémes szósz!

És persze, az alapanyagok. Tavaly megismerkedtünk egy séffel, ő mondta azt, hogy egy étel 80%-ban az alapanyagoktól függ, a 20% pedig, hogy ne basszuk el ne rontsuk el.

Szóval jó tészta, jó pecorino romano sajt (juhsajt) és jó olívaolaj. Én még bazi drága maláj borsot is vettem, Paolo Parisi boltjában, de ez már csak igazán az szűzies maximalizmusom.

Az elkészítési idő összesen kb. 10 perc, szóval tényleg nem kell sok időt tölteni a konyhában. Hurrá!

Íme, a recept!

- Felforraljuk a vizet, sót teszünk bele. Spagetti tésztát használunk.

- A forrásban levő vízbe tesszük a tésztát, mi az "al dente"-t preferáljuk, azaz a fogkemény változatot, azaz amikor a tészta külső rétege megpuhul, viszont belül kicsit kemény marad. Tésztát főzni amúgy művészet, emlékszem amikor a leendő férjem elmondta, hogy az arányok pedig: száz gramm tésztához egy liter víz kell, és tíz gramm só. Olajat nem teszünk a vízbe és nem öblítjük a tésztát. A tésztát pedig kevergetni kell, hogy egyenletesen puhuljon. És nem törjük kicsire!

- Egy teáskanál borsra lesz szükségünk, frissen őröljük. A sajtot lereszeljük.

- A
 csomagoláson mindig rajta vagy, hány perces a tészta, főzzük a tésztát annak a feléig, majd szűrjük le, a főzővízet tartsuk meg, mert kell majd. A félig kész tésztát tegyük egy nagyobb serpenyőbe és tegyünk rá annyi vizet, ami még nem lepi el. Menjen rá a lereszelt pecorino sajt és bors, majd rázogassuk össze kis láng alatt és folyamatosan pótoljuk a főzővízet, sajtot és borsot.  A  lényeg, hogy a tésztából fokozatosan kifővő keményítő és az olvadó sajt egy selymes, krémes szósszá álljon össze és bevonja a tésztát.

Gyorsan kell fogyasztani, mert hamar dermed! Buon appetito!

Az életmentő tészta Tovább
A világ legidősebb modellje nem akar nyugdíjba menni

A világ legidősebb modellje nem akar nyugdíjba menni

Daphne Selfe július elsején ünnepelte 90. születésnapját és esze ágában sincs abbahagyni a modellkedést. Második fénykorát éli, először 21 évesen fedezték fel, másodszor 70 évesen.

lipsaresealed-1080x675.jpg
Nyilvánvalóan, mindannyian szeretnénk úgy kinézni 90 évesen, mint Daphne, én meg fogok elégedni azzal is, ha még magamnál leszek.

Na de, nézzük, hogyan él Daphne!

1. Minden reggel megeszik egy fél avokádót, aztán még spenótot, mandulát, áfonyát, egy fél almát és egy fél banánt. Nem eszik feldolgozott ételt.

2. Reggelente jóga és balett nyújtások.

3. Minden nap hord sminket, esténként gondosan eltávolítja rózsavízzel.

4. Sohasem dohányzott.

5. A botoxon soha el sem gondolkozott. 

6. Táplálkozz megfelelően és mosolyogj!

"Az öregedés egy rendkívüli folyamat, sokaknak azonban ijesztő. De ez csak propaganda. Persze, én is látom a testemen, hogy már nem olyan, mint volt, de mindig próbálom magam ösztönözni, hogy valamit csináljak (vele). A gyerekeim szerint vicces, hogy még mindig modellkedem. Nem tervezem, hogy nyugdíjba megyek. Az élet olyan érdekes, miért adnám fel, amíg az élet nem mond le rólam?"

Ha még olvasnál Daphne Selfe-ről (angolul), ajánlom figyelmedbe a könyvét, amit én is pont most olvasok, nagyon nehéz letenni. 

A könyv fent van a folyamatosan bővülő, ezeket-a-könyveket-ajánlom listámon.

A transzparencia jegyében: ha a listámról rendelsz könyvet, némi jutalékot kapok utána. 

Ès még egy kis plusz, Gabinak - Pumpkin Paradise blog - volt olyan szerencséje, hogy összefutott vele Londonban és jól meg is írta!

 

A világ legidősebb modellje nem akar nyugdíjba menni Tovább
A bennünk élő Renee Bennett

A bennünk élő Renee Bennett

pirelli-calendar-2016-amy-schumer.jpg

Renee Bennett ott lakik mindnyájunkban.

Amikor belenézel a tükörbe és megállapítod, hogy ma sem lettél szebb. 
Amikor összehasonlítod magadat a melletted ülő nővel a kozmetikában, és a belső hang azt mondja, hogy te sosem leszel ilyen vékony. 
Amikor a próbafülkében elsírod magadat, hogy már az XL is kicsi. 
Amikor rámosolyogsz egy kisbabára, és az elsírja magát. 
Amikor végre elmész a konditerembe és tényleg úgy van, ahogy gondoltad: te vagy az egyetlen túlsúlyos.

Renee Bennett a Túl szexi lány című film főszereplője, akit Amy Schumer alakít, és az angol címe I Feel Pretty vagyis Csinosnak érzem magam.

Renee ugyanis sok mindenre vágyik az életben, de a legjobba arra, hogy vékony és szép legyen. Nem csoda, mindennapjaink része lett a tökéletesség és szépség hajhászása, - már akié, ugye -, és amúgy meg csak egy láthatatlan, kissé túlsúlyos nő, aki egy alagsorban dolgozik egy sminkmárka weboldalán. 
Egy szerencsétlen vagy inkább szerencsés baleset kapcsán aztán, miután jól beveri a fejét, álma valóra válik és egyszeriben bombázónak látja magát. 
Természetesen körülötte senki nem érti, viszont nem is mondja meg neki senki, hogy "helló, ugyanúgy nézel ki", mint amikor valami kilóg az orrodból az egész nap, és nyilvánvalóan senki nem szól, így Renee hatalmasra nőt önbizalommal vág bele új életébe.
Új munkája lesz a cég központjában, ahol csak szupermodell kinézetű nők dolgoznak, Naomi Campbell például a pénzügyes (haha), recepciós lesz, beújít egy pasit a mosodában, és megy előre, mint egy tank. 

i-feel-pretty3.jpg

d1a9af0b-f718-474f-888a-9f526c2b8f34-amy-schumer-i-feel-pretty-trailer2.jpg

amy-schumer-gets-a-boost-of-confidence-in-i-feel-pretty.png

amy-shumer-and-the-problem-i-feel-pretty-movie-2018-read-3cfcc333-cf79-42e8-80a3-b7f7272e2668.jpg

És amíg vártam, hogy Renee megvilágosodjon a filmben, íme öt dolog, amit megfogalmaztam közben:

1. A szépség túlértékelt. És elmúlik, ne erre építsünk karriert vagy házasságot.

2. Nincs olyan, hogy tökéletes. A tökéletlenségben mindig van valami esendő báj, szeressük azt!

3. Az összehasonlítgatás semmi jóra nem vezet, fogadd el magad.

4. Amennyiben többre és jóra vágysz, először legyél te magad több és jobb!

5. Negyven felett sokkal egyszerűbb lesz minden! A kép letisztul, tudod mennyit érsz,  mi az erősséged, más nem érdekel, és túl vagy a hasonlítgatáson is. 

A filmben játszik még Lauren Hutton, imádom, 74 évesen is bombázó!

A film sajnos nem túl vicces, eléggé kiszámítható is, úgyhogy csak abban az esetben ajánlom, ha tényleg nincs más! 

*az első kép: Amy Schumer a 2016-os Pirelli naptárban, Annie Leibovitz fotója.

 

A bennünk élő Renee Bennett Tovább
Részlet egy friss házas nő naplójából, aki sosem akart férjhez menni

Részlet egy friss házas nő naplójából, aki sosem akart férjhez menni

orsiandrew_21_of_122.jpg
Szerda este aztán minden visszazökken a megszokott kerékvágásba. 

A reptéren csúcson pörög, a szokásos proseccot sem tudjuk meginni a Leroyban, és megint meg kell állapítanom, hogy már semmi glamour nincs az utazásban, legalábbis nem a Ryanairrel. 

A pisai reptéren ismét megrohannak az emlékek, amíg várjuk a bőröndöt (#overpacker), amikor először jöttem meglátogatni (leendő) férjemet és jégert ittam a wc-ben, hogy az első találkozásunkkor elég bátor legyek, sőt még át is öltöztem valami elegáns feketébe, nem számított, hogy reggel 10 óra van és már 40 fok! És még késett is!

A shuttle busz persze az orrunk előtt megy el, már olaszosan én is utána utána ordítok, és megint nem találjuk a kocsit a több száz között, mert tök sötét van és semmi jelzés. 

A színésznő kutyaszitter már vár minket, a kutya kicsit zavart, hogy akkor most mi van, ő inkább maradna Ginaval, a kutyaszitter kutyájával, hiszen olyan jól megvoltak, mi meg próbáljuk szerencsétlen a kocsiba tuszkolni, amit szintén utál.

Otthon semmi kaja, ugye, és már éjfél körül járunk, így a szokásos éjjel-nappal nyitvatartó éttermünkbe megyünk (nem vicc, soha nem zár be és még jó is!) egy carbonara tésztára. Biztos visszahíztam pár kilót, gondolom rendelés közben, de még nem tudom magam visszahelyezni a hétköznapokba, majd adok belőle a kutyának, nyugtatom a lelkiismeretemet. 

Éjjel egy felé érünk haza, nem nézem meg a postaládát, majd holnap akarok szembesülni bármivel. (ui: hurrá, nem jött semmi!)

Belépek a házba, nincs áram, befizetted, kérdezem, hát be, szerencsére, csak lecsapta valami.

Aztán bekapcsolom a hűtőt, jó háziasszonyként kiolvasztottam, ugye, amíg nem voltunk otthon, erre nem húzza be magát, na jó, inkább lefekszem, majd holnap, és fújok egy kis "Pillow Mist"-et a mindkettőnk párnájára, hogy jobban aludjunk. Annyira fáradt vagyok, hogy azt álmodom, hogy alszom.

Reggel megiszom három pohár vizet reggelire, mondjuk nincs is már, konstatálom, hogy 67.9 kiló vagyok, 66.8 helyett. Lehetne rosszabb is, visszagondolva, hogy kétszer is reggeliztem dobostortát és több napig pezsgőmámorban fürödtem.

A hűtő szerencsére megjavult, a vadvirágaim nőnek és a salátám is csodásan néz ki. Elindulunk ügyeket intézni, de előtte még kiírom a Facebook-ra, hogy "married", biztos, ami biztos. És csak azért is, mindenkinek egyesével megköszönöm, ha kell, több százat.

A faluban összetalálkozunk Liaval, az egyik olasz barátnőmmel (gyógynövény szakértő!), aki amúgy 75 éves, de ez mit sem számít, és mivel élt Londonban, így angolul tudok vele társalogni, betérünk a bárba egy capuccino-croissant kombóra, közben megtudom, hogy a háziorvos infarktust kapott, mondjuk nem csodálom, még vizsgálat közben is cigizett.

Aztán elmegyünk az ékszerészhez, mert túl nagy a jegygyűrű, megtudom, hogy 10-es a bal gyűrűsujj méretem, hétfőre lesz készen, majd akkor fogom igazán átérezni ezt a házasság dolgot, mondom magamnak. 
orsiandrew_09_of_122.jpg
A postánál túl nagy a sor, úgyhogy kihagyjuk a szemétdíjat, ellenben befizetjük a házadót egy államilag kirendelt könyvelőnél, ahol eddig még soha nem kaptunk számlát. Tovább megyünk az OBI-ba automata locsolóért, közben kitalálom, hogy Pink Gardent fogok csinálni, így veszek három kis rózsaszín virágot. Tovább megyünk az IKEA-ba, úgy érzem még mindig nyaralok, így a lazac helyett nyilvánvalóan a húsgombóc kérem, de csak a nyolcas kiszerelést, persze.

És aztán néha beúszik az esküvő, amit úgy éltem meg, mint egy testen kívüli élményt. 
Én, aki sosem akartam férjhez menni, pedig már a megismerkedésünk második napján megkérte a kezemet, ott ülök egy széken, hallom, hogy az anyakönyvvezető beszél, látom körülöttem az embereket, de csak folyamatosan az jár a fejemben, hogy akkor ez most tényleg történik!
Gondoltam, majd elsírom magam vagy hogy nem tudom kimondani az igent, mert elszorul a torkom, de semmi ilyesmi nem lett, pedig eléggé síros vagyok, már egy érzelmesebb reklámon is bekönnyezek, biztos a peri-menopauza, inkább nyugalmat éreztem. 
20180609_185732-01.jpeg
 
Volt, aki azt mondta, hogy nem fog semmi változni, más pedig azt, hogy igenis megváltozik az ember a házasságtól. Én mondjuk eddig is parancsolgatós voltam, ez állítólag azóta csak fokozódott! 

Most sem gondolom azt, hogy a házasság törvényszerűen szükséges, nálunk valahogy adta magát, hogy kell egy következő fejezet a közös életünkben, ha már ilyen csodálatos és szürreális módon egymásra találtunk. Meg azt is gondoltam, egyszer azért kipróbálom, hogy milyen házasnak lenni, meg olyanokat mondani, hogy "mindjárt szólok a férjemnek", meg hogy a "férjem biztosan meg tudja javítani". Azt hiszem, az egy hét alatt már kimondtam ötször!

orsiandrew_114_of_122.jpg

Már írtam többször, hogy az én bakancslistámon soha nem szerepelt a házasság, sőt az esküvőszervezés sem, és itt meg is kell köszönnöm a szüleimnek és családomnak, hogy gyakorlatilag mindent megszerveztek (helyettem), a képeket köszönöm Bélának!, és nekem csak a ruhán és cipőn kellett aggódnom.  Külön szerencse, hogy van egy vendégházunk Bánkon, amelynek kertje pontosan megfelelt a célnak! (Részleteket anyukámtól lehet kérni: +36 30 377 6602!)

orsiandrew_101_of_122.jpg

Családi portré: szüleimmel + öcsém + felesége, Viki, a vállalkozó divattervező. Itt megjegyezném, hogy két éve, az ő esküvőjük után, este 10-kor költöztem ki 3 bőrönddel. 

Az egy hét alatt öt helyen aludtunk, nem unatkoztunk, a nászéjszakát a bánki Tó Hotelben töltöttük, ahol ilyen remek kilátás nyílt a szobánkból.

Azt hiszem, semmit sem csinálnék másképp. Bár lehet, kicsit több sminket kellett volna magamra tennem, de egyszerűen nem éreztem a jelentőségét annak, hogy ezzel foglalkozzak.

A ruhát az ME+EM oldaláról rendeltem, és bevallom, sokkal több pénzt is el tudtam volna náluk költeni, mindenképpen olyat akartam, amit az esküvő után is tudok hordani, és ez pont olyan. 

A cipőnél a 300 eurós határt lőttem be és ott nem szórakoztam, designer cipőt akartam, így lett egy MIU MIU pink disco-glamour a nyertes, a Firenze melletti The Mall-ban tettem szert rá, 200 euro volt, leárazva.

A férjem (!) nem sokat gondolkozott az esküvői outfitjén: Alexander McQueen farmer, Ralph Lauren ing és egy Hogan sportcipő, neon cipőfűzővel. 

A rákészülődést egy nap alatt megejtettem: meglátogattam kedvenc szalonomat, az Omoroviczat, aki olvas láthatta, hogy több szálon is kötődöm hozzájuk: készítettem interjút a tulajdonosokkal a Forbes-nak, megírtam a Travelo-n milyen is egy kezelés az Andrássy úti szalonban, és tavaly ősszel kipróbáltamOmorovicza Afternoon Tea a Ritz-Carlton szállodában, meg is írtam. Mint mindig, valóban látható változás történik az arcomon, ezért is szeretek ide járni, most például egy gyémánt kezelést kaptam. 

Aztán mentem tovább a fodrászhoz, és megismételtük a múltkori mutatványt Andrással, megint olyan lettem a hajam, ami nagyon-nagyon tetszik

Végezetül beugrottam a Magnólia Spa-ba egy japán pedikűr-manikűr kezelésre.

És meg kell említenem azt a kis gebaszt is, hogy a szívemhez közelálló Samsung Galaxy Note 4-em pontosan akkor adta be a kulcsot, amikor a legnagyobb szükségem lett volna rá, lásd utazás, de megmentette a helyzetet, hogy a Samsung meghallotta segélykiáltásomat és adott kölcsön egy Galaxy S9+ készüléket, ami nagyon menő. És már nekem is van egy..Nem bírtam elszakadni a Samsung-tól, egyelőre. Külön köszönet a Samsung PR-nak, Zsófinak! 
orsiandrew_83_of_122.jpg
Aztán hazaérünk, még mindig szerdánál vagyok, észreveszek valami tócsát a nappaliban, na, mégis ki kellett volna küldenem a kutyát lefekvés előtt tegnap, feltakarítom, kipakolok a szatyrokból, szortírozok, közben csinálok magamnak egy gin&tonikot, kicsit leülök és azon gondolkozom, hogy akkor mostantól férj és feleség vagyunk. Egy csapat, ahogy mi hívjuk magunkat. Már két évet lehúztunk egymás mellett, tudjuk milyenek a szürke hétköznapok, meg a glamour hétköznapok, mint amikor Portofinoban Bellini-zünk, és talán a legjobb az egészben, hogy a férjem a legjobb barátom is egyben.

Hát, így lettem házas asszony, 43 évesen!
Persze, a franc se gondolta volna, hogy toszkán háziasszonyként végzem!
Na, csinálok még egy gin&tonikot!
Részlet egy friss házas nő naplójából, aki sosem akart férjhez menni Tovább
Portofino, te csodás!

Portofino, te csodás!

20180524_152524-effects.jpg

Tulajdonképpen, már egy éve készülök Portofinoba, hogy a Hotel Splendido teraszán megigyak egy Bellini koktélt. Ahol a gazdagok és szépek múlatják az időt, távol a halandók zajától.

Az egykori szimpla halászfalu, ma az olasz riviéra egyik gyöngyszeme, festői öböllel, csodás panorámával, könnyfakasztó árakkal. Így már most az elején leírom, hogy ide kizárólag úgy érdemes eljönni, ha utána nem azon fogunk sopánkodni, hogy miért költöttük el itt egy kisebb vagyont. Persze, meg lehet úszni szendviccsel és fagyival is..de én most nem ezért jöttem.

Autóval és kutyával vágtunk neki útnak*, pont ebédidőre érkeztünk, így mentünk is éttermet keresni az öböl partján. Alapszabály, hogy tengerparti településen csakis halat és tengeri herkentyűket (erre valami jobb kifejezés??) szabad enni, most is így tettünk.

Mi az Ö Magazin éttermet választottuk, ami tipikus ligúriai halétteremnek hirdeti magát, és főleg azért ide jöttünk, mert rögtön a víz mellett lehetett asztalhoz jutni. Ki nem szereti a vizet bámulni evés közben?

Vongole és frutti di mare spagettit ettünk, lásd utóbbit a képen, hűvös rozéval. A kutyának kérésre hoztak vizet.
Remek volt minden, amúgy nagy különbségek nincsenek árban az éttermek között. Az árakat a poszt végén látod majd.

20180524_142751_1.jpg

Portofino összesen 500 helyi lakossal rendelkezik, ám a szezonban elözönlik a turisták, na meg a jachtok is leparkolnak az öbölben. Most kifejezetten kellemesen lehetett sétálgatni, nem éreztem fullasztónak, bár már voltak turisták, ilyenkor főleg németek jönnek, ezért is akartam most jönni, nyáron gondolom csak hömpölyögni lehet a tömeggel, mint a Cinque Terre-n, azt meg ki szereti.

Az ötvenes és hatvanas években lett népszerű nyaralóhely Portofino, színészek, művészek kezdtek el ide járni, olyanok mint Elizabeth Taylor, Ingrid Bergman, Ernest Hemingway, Frank Sinatra vagy Brigitte Bardot, szóval volt glamour meg fényűzés rendesen.

Ma már túl sok glamourt nem lehet látni a rövidnadrágos-szandálos turisták körében, kivéve, ha valamelyik exkluzív szállodában lakunk, de erről majd később.

Amúgy most látom, hogy Vajna Tímea is itt múlatta az időt múlt héten!

20180524_150302_1_1.jpg

Ahogy láthatjuk a képeken, Portofino kicsi település, pár óra alatt végig lehet járni, az élet főleg az öbölben zajlik, itt érdemes elüldögélni és arra gondolni, milyen jó lehetett ez a hely 50 évvel ezelőtt, amikor nem volt ekkora hangzavar és forgalom, hogy milyen szerencsések vagyunk, hogy ide is eljutottunk. 
20180524_150345_2.jpg

 20180524_150617.jpg

 20180524_152524-effects.jpg

 Miután kijárkáltuk magunkat az öbölben, menjünk felfelé és útközben se felejtsünk el fotózkodni!
20180524_160159.JPG

20180524_160217.jpg

Semmiképpen ne hagyjuk ki a Brown Castle-t azaz Castello Brown-t, ahonnan még csodásabb a kilátás!

A castello fényét emelte, hogy éppen esküvőre rendezték be a helyet, na jó, egy kicsit irigykedtem!

20180524_160825.jpg

20180524_160751.jpg

20180524_160802.jpg

dsc_0259-effects.jpg

Szintén a castello pár termében régi fényképeken lehet megidézni a kort, amikor híres színésznők és gazdag férfiak jöttek-mentek a hajókkal.

20180524_161648.jpg

20180524_161800.jpg

20180524_161809.jpg

20180524_162002.jpg

20180524_181104.jpg

A Hotel Splendido fentről néz le ránk, vagyis az öbölre és egy kis úton lehet megközelíteni autóval. Ha a biztonsági őr tovább enged, ugyanis csak úgy nem lehet besasszézni. Mondjuk, ha egy Punto-val érkezünk, valószínűleg nem engednek be. Aztán elengedhetetlen a magabiztos fellépés, mondjuk nekem a pasim már sokszor volt itt, úgyhogy ő magabiztos volt rendesen. Én meg csak kamilláztam. Ugyanúgy, ahogy a Colombe d'Or-ba, életem egyik legemlékezetesebb napja, felettébb magabiztosan besétáltunk. 

És ha be is jutottunk, még akkor is elküldhetnek, azzal az ürüggyel, hogy csak szállóvendégek szürcsölhetik a Bellinit a teraszon. 

De ezen is túljutottunk, aztán jött a kutya probléma, hogy a teraszon nem "megengedett" a kutya, - szegényt Cannes-ban sem engedték be a Ritz-Carltonba, mert túl nagy volt! - , így csak oldalra ülhettünk. 

De mit bántam én! Végre itt voltam, fürödtem a napfényben, meg a luxusban.

Láttam egy kisgyereket, aki még nem is nagyon tudott járni tetőtől-talpig Gucciban. 

Aztán beszédbe elegyedtünk egy pasival, akiről kiderült, hogy privát teniszedző, nyáron itt, télen Lake Como. És a kutya is összeismerkedett egy angol házaspárral. 

20180524_173122.jpg

A Hotel Splendido beszippantja az embert, mondjuk sokat segít a víz, a csend, a nyugalom. Nagyon nehéz volt távozni. Heti glamour kipipálva!

Nos, azt is elmondhatom, hogy elfogyasztottam életem legdrágább koktélját is, a tea már megvolt, ugye. A Bellini ára 28 euro volt. Már nem fáj.

20180524_174104.jpg

 

20180524_180047-effects.jpg

20180524_180657.jpg

20180524_180717.jpg

20180524_180747.jpg

20180524_180736.jpg

20180524_180854.jpg

A terasz, ahova nem ülhettünk. 

20180524_180929.jpg

Ott ültünk, ahol az üres székeket látni most.

20180524_180953-effects.jpg

20180524_181256.jpg

20180524_181017.jpg

*Parkolni kizárólag parkolóházban lehet, ebből talán van kettő a faluban, a település szélén. Kizárólag tapasztalt autósok próbálkozzanak ezzel, rettentően kicsik és szűkek. Az ára óránként 4-5 euró. Amennyiben szállodában szállunk meg, ott van saját parkoló.

Étterem ára: 90 euro, ebben volt 2 tészta, 4 pohár rozé (10 eur/pohár), egy kávé és koperta, ami 4 euro volt.

Hotel Splendido: 2 koktél ára: 56 euro 

Portofino, te csodás! Tovább
Mához egy hétre...avagy Hello Mrs!

Mához egy hétre...avagy Hello Mrs!

20180602_191129.jpg

Tulajdonképpen, sohasem gondoltam, hogy ez valaha megtörténik. És furcsamód, soha nem is álmodoztam róla. 

Egyrészt, mert sosem voltam az a típus, aki a család-gyerek-otthonteremtés szentháromságára vágyott, inkább voltam/vagyok a magányos harcos.

Másodsorban pedig, mindig azt gondoltam, hogy ha a megfelelő emberrel hoz össze a sors, azt érezni fogom és majd megtörténik.

Harmadsorban, nem voltam hajlandó lejjebb adni az igényeimet. Ti se tegyétek.

Nos, így majdnem 44 évet kellett várnom.

És egyáltalán nem bánom, hogy nem történt meg ez korábban.

Mostanra lettem annyira érett, hogy tudom, jól döntöttem, ahhoz fogok mához egy hétre hozzámenni, akivel az idő 90%-ban jól érzem magam. Mert ugye, olyan nincs, hogy tökéletes.

Sorstársaim, csak azt tudom mondani, hogy nem szabad semmi mással foglalkozni, csak azzal, hogy boldog legyél az életben! 

Aki társsal, annak ki kell várni a megfelelőt (aktívan persze, magától nem fog becsöngetni), vagy egyedül kell maradni. Semmi rossz nincs abban, ha egyedül vagyunk boldogok. Szingliként is mindig így gondoltam. 

És teljesen mindegy, hány évesek vagyunk. Ismerem az érzést, amikor 40 felett lesajnálóan néznek az emberre, ha nincsen pasija/gyereke/családja. 

Ne féljünk különlegesnek lenni, éljünk úgy, ahogy nekünk jó. Másokkal nem kell foglalkozni.

És ahogy Popper Péter mondja, és ahogy én is mondtam a Carrie-nek:

Az "Igazi", mint olyan nem létezik. Nem létezik sem 100%-os nő, sem férfi. Nincs olyan, hogy valahol él egy férfi/nő, aki nekem lett teremtve.

"De aki szerencsés, élete során találkozhat két-három olyan emberrel, akiből lehetne “igazi”. De ehhez nagyon sok türelem, lemondás, megértés, háttérben maradás szükséges, ám végül kialakulhat egy olyan viszony, melyben a másik már nélkülözhetetlenül belecsiszolódott, vagyis igazivá vált.”

Mi az első naptól fogva így éreztük, mindketten tudtuk, hogy nekünk találkozni kellett. Sohasem unatkozunk egymás társaságában és valami csoda folytán, állandóan képesek vagyunk beszélgetni. Ha jól emlékszem, Ancsel Éva mondta azt, hogy két ember között a legrövidebb út a beszélgetés. És valóban, enélkül nem lennénk együtt.

Amúgy pedig, házasodni sem szükséges, én úgy voltam vele, egyszer kipróbálom milyen feleségnek lenni. 

Mához egy hétre ilyenkor, már MRS leszek!

(A képen az esküvős cipőink!)

Mához egy hétre...avagy Hello Mrs! Tovább
Felejtsd el a fogyókúrát, válts életmódot!

Felejtsd el a fogyókúrát, válts életmódot!

legutobb_frissitve.jpg

Pár hónapja írtam arról, hogy életmódváltásba kezdtemmivel még sosem voltam olyan kövér egész életemben, mint most. Vagyis akkor, amikor 2 hónapja elkezdtem 72.6 kilóval, ez a 165 cm magasságomhoz, már túl sok volt. Tegnap mértem magam egy hét után, most 67.3 kg vagyok és rettentően büszke magamra.

És nem nehéz, csak elkezdeni. Amikor tehetem járok konditerembe, sétáltatom a kutyát, próbálok minél többet a szabadban lenni, dolgoztatni a testemet. Az étkezéseket tekintve, a mediterrán diéta az alap, minimalizáltam a cukrot, a kenyeret, az alkoholt, mert azért szenvedni nem akarok, és csökkentettem az adagokat, ha nem vagyok éhes, nem vacsorázom,  figyelek a testem jeleire. 

Néha persze, megbotlom egy fagyira vagy egy kis keserű csokira, de utána kompenzálok. Még az elején vagyok, de már most sokkal jobban érzem magam attól, hogy belevágtam és hogy, nem adtam fel. 

Na de, most nem rólam lesz szó, ugyanis meginterjúvoltam három, hasonló életmódváltáson keresztül ment nőt, inspirálódjatok belőlük, ha még arra vártok, hogy valami megadja a kezdő lökést!

Bár legtöbbször elég a tükörbe nézni!

*******************************************************************************

Eszter, 37, online marketinges

33579976_10156104461500813_8833662909327343616_n.jpg

Mi volt az ürügy az életmódváltásra?

Elhíztam és nem is vettem észre igazán. Nem álltam mérlegre, kerültem a tükröket. Aztán egy nap egy gyógyszer miatt el kellett mennem egy alap kivizsgálásra, és a patikus lány szembesített vele, hogy 75,5 kiló vagyok.

Ezenfelül a vérnyomásom, ami mindig alacsony volt, közelít az egészségtelenül magashoz, és hogy fel kilóra vagyok egy túlsúlyos bmi indextől.

Utána jöttem rá, hogy legalább 1 éve nem vettem fel csinos ruhát, meg hogy csak boyfriend farmerekben és melegítő nadrágokban járok, és hogy nem tartom vonzó nőnek magam.

Miért azt választottad, amit? Mi a lényege?

Nem választás volt, hanem inkább egy egy út. Amire nem volt könnyű rálépni, de aztán magától vitt előre. Ma napi két órát mozgok, bio vagy kistermelői termékeket vásárolok és minden nap főzök. Nem veszek nassolnivalót, hanem megcsinálom magamnak. Szinte semmilyen feldolgozott termék nincs a háztartásban. Emellett visszavágtam az étel adagokat, és akkor eszem amikor éhes vagyok.

Mennyire ment nehezen az átállás?

Nehezen indult, utálok sportolni és szeretem az egészségtelen ételeket. Angliában pedig rengeteg a kísértés, hogy nassolj “egészségesen” vegyél “egészséges” készételeket a Marks & Spencerben, minden "balanced for you", meg alacsony alacsony kalória tartalmú..(Eszter most Franciaországban, korábban Angliában élt. - szerk.)

Szóval az első két lépés az volt, hogy beszereztem egy menhelyi kutyát és elkezdtem róni vele az angliai sétautakat, illetve, hogy elkezdtem online intézni a vásárlásaimat, nagyjából végiggondolva, hogy mit szeretnek enni a heten. Igy legalább nem láttam a rengeteg chipset meg csokit...

Mennyire nehéz betartani?

Angliában és Magyarországon eléggé. Angliában rengeteg a kísértés, Magyarországon a magyar fizetésem mellett nem engedhettem meg magamnak a biot. Franciaországban sok a bio termék, a kis biobolt illetve a termelői piac. Falun könnyebb is egészségesen élni, nincsenek gyorséttermek, nekem gyengém volt a thai takeaway, meg a Waitrose pizzája. A mozgás rész a legnehezebb, jógázom, gyalogolok meg pilatesre jarok, de inkább az eredményt szeretem látni, mint hogy élveznem…

Fogytál?

Igen. 11-13 kilót, attól is függ, hogy mennyire figyelek az adott héten. A legjobb az egészben, hogy tartom! 1-2 kilós ingadozások vannak, de semmi jojoeffektus. Felesleges súlyt cipeltem.


A legnehezebb az átállásban?

Nekem a legnehezebb része a fejemben játszódott. Hogy dögös szőke helyett annak lássam magam, aminek a patikuslány: egy elhízásnak induló 35 éves nőnek. Hogy kisebb adagokat egyek és az evés ne szabadidős tevékenység legyen. Hogy megmozduljak és a mozgás az életem részévé váljon. Hogy megértsem, hogy a közmondás , "az vagy, amit eszel”  lényeglátó, és nem az étel minősége az első, amin spórolni kell, ha félre szeretnek tenni valamire. Hogy nem tehetek büntetlenül azt a testemmel, amit csak akarok. 

Mennyire kell kitalálni, hogy mik legyenek az étkezések?

Az attól függ, hogy kinek mennyi pénze van rá. Piacon vásárolni olcsóbb, mint a bioboltban, sok dolgot (humusz, falafel, sos mandula) sokkal olcsóbb elkészíteni, mint megvenni. Úgyhogy én igyekszem legalább a főételeket kitalálni, okosan vásárolni és minél kevesebbet eldobni.

Mennyit kell főznöd hozzá? Szeretsz főzni?

Igényel főzést, igen. Én minden nap főzök, imádom, majdnem annyira, mint az olvasást.  Főleg mert a lekvártól a kefirig mindent magamnak csinálok. Sütni nem sütök, azt nem tudok.

Hogyan vásárolsz? Mit eszel?

Én folyton a piacon lógok! Heti kétszer vagy háromszor egész pontosan, nem csak vásárlást jelent, hanem társasági életet is. Otthonról dolgozom (nálam az életmódváltás munkakörnyezet- és országváltást is jelentett) és nincs gyerekem, aki miatt kevesebb időm lenne.

Evés terén én étteremben mindenevő vagyok, itthon viszont nem. A reggelim tojás és fekete kenyér, zöldség, kefir, sajt. Néha joghurt gyümölccsel, de attol 10-kor már farkaséhes vagyok.

Mindig rengeteg zöldség van itthon, meg sajt, tojás, olíva- és dióolaj a szomszédból, magok, csicseriborsó, lencsefélék, vaj. Csirke és hal pedig a mélyhűtőben.

Sokszor eszem krémlevest, minestronét, halat, csirkét zöldséggel, falafelt, humuszt, magokat.

Én sem eszem magyarosan, csak vendégeknek főzök paprikás csirkét, de akkor természetesen velük eszem. Figyelek arra, hogy idényzöldségeket és gyümölcsöket egyek, télen nem veszek paradicsomot.

Salátát, gyümölcsöt kevesebbet eszem, salátához itt még hideg van, ("napsütötte" Provence...) a gyümölcsöt nem tudom hova beilleszteni.

Nem vagyok édesszájú, viszont megiszom esténként egy pohár bort.

Nem nagyon eszem tésztát, valahogy elmaradt, sem fehér kenyeret.

Rengeteg zöldfűszert használok, nem iszom tejet, a gyengéim a vaj és a chorizo, meg a mirelit kukorica, de Franciaországban valamiért az nem létezik. Viszont mindent a bioboltban, vagy a termelői piacon veszek.

Étteremben itt nem húzok magamnak határt, mert főzni azt nagyon tudnak. Általában a vacsora a fő étkezésem, a franciak későn és sokat esznek - a spanyoloknál azért jobbak - és olyankor van együtt mindenki. Eleinte hőzöngtem ellene, én Angliában 6-kor ettem, de aztán beilleszkedtem.

Nincs túlsúlyos ismerősöm, úgy voltam vele, hogy ha ők kétpofára tudják enni a borjúmirigyet este 9-kor és nem híznak, hát én sem fogok. 



Nekem másfél évembe tellett eljutni ide. Ez hosszú út, nem egy diétába kezdtem, az életemet változtattam meg úgy, ahogy volt. Türelmet igényelt magammal szemben és sokszor bátorságot. Cserébe viszont szeretek a tükörbe nézni, jól érzem magam a bőrömben. Mivel jól bánok magammal, ezért lelkiismeretfurdalás nélkül tudok alkalmanként betömni egy zacskó haribot, egy Big Mac menüt, vagy végigenni egy ötnapos spanyol nyaralást, mert tudom, hogy ez már mind a szabályt erősítő kivétel.

 

 

***********************************************************************

Kovács Gabriella, 40, belsőépítész 

33663039_10155537563846765_5028849401544572928_n.jpg

Mi volt az ürügy az életmódváltásra? 

Röviden: a karácsonyi irodai partin készült képek. Sejtettem, hogy van egy kis baj a kilókkal, de amikor megláttam magam azokon a képeken, majdnem elbőgtem magam és eldöntöttem, hogy na, ez tovább így nem mehet!

Hosszabban: tavaly szültem egy gyereket, de a karácsonyi partin mar a gyerekszülés előtti súlyommal voltam. Mondjuk, az a súly nem a versenysúlyom, és kicsit nehéznek is éreztem magam szülés előtt is már, de én az esetek 99%-ban elég jól érzem magam a bőrömben és bár tudom, hogy kicsit nagyobb a seggem, mint az átlag, de ez mindig így volt.

Sohasem voltam modell alkat, de mondjuk szerencsére aranyosan hízom meg, legalábbis én ezt hiszem. Szóval ezt a nagydarabság frusztrációt/helyzetet olyan jól elfogadtam már, hogy amikor magamhoz képest is nagyobb vagyok, mint kényelmes, arra is képes vagyok csak úgy legyinteni és csak csavarni egyet a ruhatáramon.

Miért azt választottad, amit? Mi a lényege?

Megláttam a képeket és tudtam hogy gáz van. És fogalmam sincs miért, de az NHS (National Health Service, Gabi Londonban él) oldalán kezdtem el fogyókúrás tippek után nézni. Ott belefutottam egy ilyen életmódváltásos fogyi programba, az a neve, hogy OurPath. Kellett érte fizetni, cserébe küldtek egy digitális mérleget, egy egészség karórát (Isten tudja mi a neve ennek a cuccnak, de idegesítően világít a sötétben, ha megmozdítom a karomat, viszont azt is mérte mennyit alszom..ami kisgyerek mellett eléggé hahaha) meg két füzetet, az egyikben a módszer, a másikban a receptek.

Ja, és persze egy app, és az appon belül egy csoport plusz egy "coach". 3x60 font volt 3 hónapra.
Azt hiszem, az fogott meg a programban, hogy a kajálásról szólt és nem csesztettek rögtön a mozgással. Azt írták, először megtanulunk enni, aztán majd bevezetjük a mozgást is. 
A másik dolog, hogy kellett érte fizetni. Én szeretek ilyen dolgokért fizetni, és nem azért, mert van miből, hanem pont azért, mert rettentően smucig tudok lenni, főleg ha magamról van szó. Szóval, ha kell érte fizetni, akkor mar csak nem dobom ki a pénzt az ablakon.

Mennyire ment nehezen az átállás?

Nem volt nehéz. Legfőképpen azért nem, mert a program 3 reszből áll: Reset, Restore, Sustain
A Reset rész 5 nap, ez a legszigorúbb rész. Nincs cukor, nincs pia, minimál szénhidrát. De 5 napot simán kibír az ember. Ki is bírtam. Naponta kétszer mértem magam és elindultak lefele a kilók. Egyébként a digitális mérleg nagyon motiváló dolog szerintem.

A Restore az kb. az előző résznek a folytatása csak kicsit szabadabban.. a Sustain meg már csak úgy van.. az én értelmezésemben.

Mennyire nehéz betartani?

Egyáltalán nem nehéz, egyszerűen ráállt az agyam, hogy odafigyeljek arra, hogy mit eszem. Nem igazan az egészséges életmód miatt egyébként, hanem mert élvezem, hogy könnyebb vagyok, meg hogy lötyögnek a ruhák. Még mindig nem vagyok szupermodell, de kutyából nem lesz szalonna...nyamnyamnyam..

Fogytál tőle?

Igen. Eddig 8 kilót, 5 hónap alatt.

Mi volt a legnehezebb az átállásban?

Az édesség. De a könyvben is benne van, hogy ér megbotlani, csak tudni kell hogyan. Szóval én majdnem mindennap örömmel megbotlom, de csak icipici adagokban.
Mennyire kell kitalálni, hogy mik legyenek az étkezések? 

Az elején ki kellett. Abban az 5 napban a leginkább. De a receptkönyvvel együtt nem volt túl bonyolult.

Mennyit kell főznöd hozzá? Szeretsz főzni?

Kellett. Ez is a része az életmódváltásnak. De ez nem gond, mert eléggé szeretek főzni, és jobban is hiszek abban az ételben, amiről tudom, hogy pontosan mi van benne, mert én raktam össze.
Hogy vásárolsz? Mit eszel?
Az én válaszom újból termékmegjelenítést fog tartalmazni  Szóval amikor az elejét csináltam az életmódváltásnak, akkor megnéztem a recepteket és vásároltam meg főztem..de mostanában kicsit sűrűbb az élet, szóval találtam egy másik megoldást, ami tökre jó kiegyensúlyozott kajákat ad, bevásárlás nélkül itt Angliában. Úgy hívják, hogy HelloFresh és nekem kell főzni, de minden hozzávalót kiszállítanak és kb. fél óra alatt megvan a kaja. Ami nemcsak finom, hanem a hozzávalók is jó minőségűek. Szóval nekünk most ez a megoldás. A gyereknek szoktam külön főzni, de a legtöbb receptet ő is eheti mar, nem fűszerezek túl semmit és nincs hozzáadott só. Hat így. Nekünk ez a rendszer nagyon bejött.
Én a mértéktartásban hiszek, mert ami tiltva van, az mindig sokkal jobban kell. Szerintem fontos, hogy bármilyen életmódváltásról is legyen szó, találjunk benne örömet, és érezzük jól magunkat a váltás közben is. Így talán később is egyszerűbb lesz megtartani az új szabályokat.
*******************************************************************************

Eszter, 36, junior grafikus
e3_1.jpg
Mi volt az ürügy az életmódváltásra?

Az ürügy az egészség- és súlymegtartás volt! Beláttam, hogy az az étkezési mód, ahogy az átlagos emberek étkeznek, nekem nem fog egészséges hosszú életet adni nekem, én pedig azt szeretnék. Ha megnézel egy középkorú nőt vagy férfit az utcán, rájössz hamar, te nem úgy szeretnél kinézni, mozogni, élni. A dédnagyanyám 103 éves koráig élt. Az hogy, egy 55 éves ember ízületi problémákkal küzd, cukorbeteg és elhízott, görnyedten jár és a lépcsőzés kifárasztja, számomra nem opció az életre.

Miért azt választottad, amit? Mi a lényege?

Az elmúlt 10 évben kitisztult, mi az amit követek, és az a clean eating, azaz a feldogozott élelmiszer totális kihagyása a mindennapokból. Bármi, amit megveszek a hipermarketben vagy a piacon, az alapélelmiszer. Kivéve a tejterméket, azt gyárakban állítják elő olyan élelmiszerré, amit a boltokban a polcokról leveszünk, de ezt leszámítva nyersanyagokat vásárolok csak, és azokból állítok elő ételeket.

Nem eszünk nutellát, felvágottat, péksüteményeket, hidrogenizált olajat, margarint, pálmaolajat tartalmazó ételeket (de ezek már eleve feldolgozott élelmiszerek), kovász nélküli kenyeret és fehér tésztát. Sok a szabály. :) De annyira jól érezzük magunkat azóta! A hasam folyton lapos, és sosem vagyok dugig akármennyit eszem. A szervezetem jól érzi magát.

Az utóbbi 4-5 évben előtérbe került nálam az állatvédelem, és a hús mennyiségének drasztikus csökkentése is. Sok tanulmányt olvastam, amik arról szóltak, hogy a hús emésztése túl nagy meló a szervezetnek, és ez a folytonos, kemény munka a szervezet gyors kifulladásához vezet, állandó gyulladásokat generálva a sejtek közt.

A legutolsó egy évben pedig a környezetvédelem is képbe került a húst illetően. Egy kg marhahús előállításához 13 ezer liter vízre van szükség, míg 1 kg babéra 1050 liter. Nem vagyunk vegetáriánusok, sem vegánok, de húst nagyon keveset eszünk, és az is csakis hal. Tejterméket, tojást pedig bio-t, mert azt szeretném, hogy boldog állat tojását és tejtermékét együk.
100%-osan sajnos ez nem tartható egyenlőre, lehetnék szigorúbb :) de 95%-ban tartjuk, és már ez is nagy dolog.

Mennyire ment nehezen az átállás?

Nekem 6 év kellett a teljes átálláshoz, hogy ne vegyek le egy csipszet a polcról, hogy felfedezzek olyan üzleteket ahol "tisztább", vagy bio élelmiszereket lehet kapni.
Most már semmit nem kívánok, amit nem tartok egészségesnek vagy jónak a szervezetemnek. 

Mennyire nehéz betartani?

Már nem nehéz, mert ahogy a szervezet átáll, nem kívánja az olyasmit mint pl. a kinder csokik, amik tele vannak pálmaolajjal és cukorral, és bár volt, hogy elfogadtam egy fél adag ilyen csokit a közelmúltban, evés közben éreztem, hogy kezdek rosszul lenni tőle. Amennyiben valaki elkezd egy tényleg ennyire más életmódot folytatni, az eleje nagyon nehéz. De rájön, hogy egyre jobban érzi magát, és ez a legnagyobb motiváció.

Fogytál tőle?

Abban az életszakaszban álltam át, amikor egyre kevesebbet kell ennünk ahhoz, hogy a súlyunkat tartsuk, így én nem fogytam, hanem megtartottam a 20-as éveim elején lévő súlyomat, és ez így 37 évesen nem rossz szerintem.

Mi volt a legnehezebb az átállásban?

Cukros üdítőket sosem ittam, teás-kávés voltam inkább, azokat is cukor nélkül (max. a fekete teát mézzel) ittam. 

Talán a csokik, édességek elhagyása volt nehéz, de idővel rájöttem, hogy a cukor negatív hatása volt az oka mindennek. Először is a drogokhoz hasonló agyi aktivitást okoz. Másodjára, hirtelen felemeli a vércukrot, majd lezuhan miatta, ami miatt megint kívánod a csokit, de nagyon. És majd' éhen halsz.

Amikor úgy étkezel, hogy a vércukor szinted szépen egy szinten áll egész nap, nem kívánod a cukrot, szénhidrátot. Amennyiben alacsony glikémiás indexű élelmiszereket eszel, sosem vagy farkaséhes. 

Mennyire kell kitalálni, hogy mik legyenek az étkezések? 

Mi egy héten csak egyszer megyünk bevásárolni, nagyon kényelmes, és szépen meg lehet tervezni miket szeretnék a  héten főzni. 
Igazából a zöldségek a fő vonal, azokból minden jöhet, szinte mindig minden héten veszek mindent. Vannak alap élelmiszerek és húsok, amik mindig vannak itthon. Így szinte bármit szeretnék, meg tudom főzni, még tervezés nélkül is, azok közül amiket mindig eszünk. Pl. vega vagy lazacos lasagne-t bármikor tudok csinálni, mert ami kell hozzá, az mindig van itthon. Azt hiszem, ez a titka.

Ha jól értem a pároddal együtt csináljátok? Könnyen belement?

Ő nem akkora gourmand mint én :) Így az együtt töltött 6 évben szép lassan hozzám igazodott. A környezet-, állat- és egészségvédelem benne is nagyon erősen dolgozik. Ő követ még egy olyan vonalat is, hogy egy étkezésen belül maximum 2 alapanyagot kever. Pl lazac és rizs. Egy átlagos magyar ember, - és ezt látom az irodában, ahol dolgozom - eszi a szénhidrátot a hússal, a tejtermékkel, kólát iszik hozzá (cukor) és a végén bedob egy süteményt. A párom alakját megirigyelhetné egy átlagos 30-as simán, pedig ő idén 45 éves. Ez csak kis részben genetika. Az étkezés a 70%-a annak, amik vagyunk, ahogy érezzük magunkat, ahogy öregszünk.

Lassan átlépek majd a következő szintemre, ami a filmből ki is derül amit ajánlottam (Az öregedés vége), és ami nem más, mint az, hogy kevesebb kalóriát szeretnék bevinni, mint most. Nem a fogyás miatt, hanem mert a sejtek lassabban öregednek a kevesebb tápanyag hatására. Nagyon érdekes téma ez, és engem legalább annyira érdekel az öregedés mint olyan, mint Téged :)

Vizsgálnak laboratóriumban egereket, a tengerekben halakat, összefüggést találtak a kevesebb élelmiszer és a hosszú élet között. Az az egér, amelyik fele annyi kalóriát fogyasztott egy nap, kétszer addig élt, mint a társai, északon pedig találtak egy 300 éves cápát, amelyik ritkán étkezik. :) 
Hogyan vásárolsz? Mit esztek? 

Mi nem étkezünk magy
arosan. Nincsenek klasszik magyar konyhás ételek, és nem eszünk például húst krumplival sem.

A mediterrán étkezési szokásokat követjük, sok sok antipasztival , van hogy vacsorára olívaolajon serpenyőben megsütök egy adag mini mozzarellát paradicsomszelettel, sózom, és teszek rá toszkán vagy olasz fűszer keveréket, hozzá pedig megpirítok egy kisebb szelet JÓkenyér burgonyás kenyeret, isssteni fogás. 

Nagy kedvenc nálunk a minestrone leves, amit annyira tele rakok zöldséggel, hogy szinte egytálétellé avanzsál levesből. Ahhoz szintén egy szelet pirítós, és jön a kipukkadás kategória.

Édességet nagyon keveset eszünk, de nemrég csináltam például házi golyó alakú túró rudit  és 4 nap alatt fogyott el, szépen, mértékkel. 

Havi egyszer elmegyek a bijo áruházba (van online rendelhető felülete is), onnan meglepem magam mindig egy-két tábla Vivani márkájú 80%-os étcsokival, és napi 1-2 kockát eszem belőle. 

Hús nálunk le van fagyasztva, mindig, és csak hal van otthon. Egész pisztráng, vagy lazac steak. A pisztrángot sóban sütjük meg, nagyon egyszerű, nem lehet elrontani, és nagyon finom (nem sós!!!), a steakből bármit lehet, ilyenkor rá vagyunk kattanva a spárgás-tejszínes lazacra (lehet steak-esen is de apróra szétdarabolva is), köret hozzá mindig valami "sötét" dolog, teljes kiőrlésű tészta vagy barna rizs, sötét bulgur, vörös rizs, vadrizs vagy kinoa. Nincs krumpli, fehér tészta vagy fehér rizs. 

A reggeli hétköznapokon mindig ugyanaz nálunk, egy turmix, ami áll: fekete-, és vörösáfonyából, banánból, körtéből, céklából, sárgarépából, ananászból és narancsból. Ezeket vízzel mixelem össze.
A természetes cukor és rozstartalma miatt a vércukromat minimum délig a magasban tartja  

Gyakran van nálunk valamilyen saláta is, reggelre, vacsira, mindegy, aminek fő alapanyaga a római saláta, én szeretek rátenni kalóriaszegény olajos ecetes öntetet, és aldiban kapható filéből készült halrudat....míg a férjem teljesen másképp csinálja, és neki a "feltét" a bionagykerben (bijo.hu) kapható füstölt gabona kolbász. Én szeretem még fokhagymás olivaolajban megsütött kenyérkockákkal is feldobni, laktatóbb lesz tőle a sali, nem vagyok utána éhes órákig tőle.

Sokszor készítek sütőben sült rakott ételeket, pl muszakát (hús nélkül), vagy hús nélküli lasagne-t. Ezeket melósabb összedobni, a serpenyős ételeket mindig gyorsabb, a lazac pillanatok alatt átsül.

Elég sok szakácskönyvem van otthon, az angol szakácsoké, és vega, vegán könyvek is, olyanokból lestem ki sok hidegkonyhai kenyérre kenhető salsa-szerű ételt, nagyon finomak.

Van egy gasztroblogom, de már egy ideje nem írtam bele, viszont vannak jó receptek:
http://akopasznyakutyuk.blogspot.hu/

Néha eljárunk étterembe, de ha hétköznapról vagy hétvégéről van szó, a Vapiano (olasz, csakis olasz, spanyol vagy görög jöhet számításba), és Budapest egyik legjobb giroszosa, az újlipótvárosi Kyros Gyros (én nem eszem csirkét, így valami vega változatot keresek, a konyha nagyon jó).
Ha ünneplünk valamit, akkor The Big Fish az Andrássy úton.
Nagyon fontos, hogy jól kell magunkat érezni, úgy kell élnünk, hogy élvezzük az életet, de a mértéket ismernünk kell, és tudnunk kell, hogy mindennek ára van. 
Felejtsd el a fogyókúrát, válts életmódot! Tovább
A 88 éves Tippi Hedren a Gucci kampányában jövőt jósol

A 88 éves Tippi Hedren a Gucci kampányában jövőt jósol

tippi-hedren-gucci.jpg

Dakota Johnson után, itt a nagymama is a legújabb Gucci reklámban!

Persze, nem mindegy ki a nagymama, jelen esetben Tippi Hedren, akit leginkább a Hitchcock filmekből ismerhetünk.

Háttérinfó: Tippi Hedren lánya Melanie Griffith, az ő lánya pedig Dakota Johnson, ő pedig igazi Gucci nagykövet, hiszen szerepelt már a Gucci Bloom parfümjének reklámjában, és társasági eseményeken is előszeretettel visel Guccit.

Tippi mielőtt színésznő lett, egy jó évtizedig modellkedett, most újra modellkedésre adta fejét, 88 évesen. 

Persze, nem újdonság 70 felettieket látni divatreklámokban, legnagyobb örömömre!

A sort Joan Didion kezdte 3 évvel ezelőtt, amikor is 80 évesen a Celine-nek reklámozott szemüveget.

Amúgy két éve már láthattunk idős színésznőt Gucci reklámban: akkor a 79 éves Vanessa Redgrave pózolt a márkának.

Aztán a 72 éves Joni Mitchell Saint Laurent hirdetésben szerepelt, a 100 éves Bo Gilbert, aki az elmúlt évtizedeket  egy birminghami idősek otthonában töltötte, és sohasem modellkedett, a Harvey Nichols londoni luxusáruház kampányában debütált, és ő volt az első 100 éves modell, aki a Vogue-ban szerepelt.

Tavaly az egykori szupermodell, a 78 éves Verushka az Acne Studios reklámjában szerepelt és ne felejtkezzünk el a 74 éves Lauren Huttonról, akiről többször is írtam, második virágkorát éli. 

Hedren, természetesen talpig Gucciban, jósnőt alakít az óra és ékszer reklámban, sok szövege nincsen, mindenesetre a nézése rejtélyes. 

A videót egyelőre nem tudom betenni, mert a Gucci még nem tette ki a youtube-ra, de az oldalukon megtekinthető.

diaryarticledouble_fortuneteller-07_001_default.jpg

diaryarticlesingle_fortuneteller-06_001_default.jpgTippi Hedrent 1961-ben fedezte fel Hitchcock, ilyen volt a Madarak című filmben.

tippi-hedren-the-birds.jpg

A 88 éves Tippi Hedren a Gucci kampányában jövőt jósol Tovább
Az IKEA beszáll a ruha businessbe

Az IKEA beszáll a ruha businessbe

sei_9809377.jpg

Ha már te is elgondolkoztál azon, hogy IKEA anyagból készült ruhát hordani menő lenne, akkor eljött a te időd!

Az bútorkereskedő cég legújabb húzása: összehozni a divatot a lakberendezéssel! 

A londoni Savile Row-on, - ami méret utáni szabóságok fellegvára, ugye - működő William Hunt szabósággal állt össze és ők készítettek IKEA anyagokból négy unisex öltönyt.

Magyarul, mostantól összeöltözhetünk az otthonunkkal!

Sajnos, megvásárolni nem lehet őket "csak úgy", a honlapon kell jelentkezni, és ha szerencsések vagyunk kisorsolnak. 

Amúgy remek ötlet, most már legálisan is járhatok függönyben avagy asztalterítőben! 

sei_9809317.jpg

sei_9809265.jpg

ikea-x-william-hunt-suits-014-1525089593.jpg

sei_9809307.jpg

ikea-x-william-hunt-suits-5-1525089593.jpg

 

Az IKEA beszáll a ruha businessbe Tovább
A 47 éves Stella Tennant a Zara kampányában: letisztult, időtálló, visszafogott

A 47 éves Stella Tennant a Zara kampányában: letisztult, időtálló, visszafogott

1809002000_1_1_1k.jpg

A 47 éves Stella Tennant szerepel a Zara új, Denim című nyári kampányában és azt gondolom, hogy itt a 40 feletti nőket próbálja megszólítani. 

Tavaly augusztusban szalaghír volt (a külföldi divatsajtóban), hogy a Zara Timeless kampányában 40 feletti nők szerepeltek. Meg is írtam "A divat egzotikus állata: a 40 feletti nő" bejegyzésben erről a véleményemet.

Szóval örömmel látom, hogy a Zara újra próbálkozik.

Azt is örömmel látom, hogy nem retusálták agyon a képeket, látunk ráncokat is, talán túl visszafogott is smink, igazából még szempillaspirált sem látok, nekem kicsit színtelen az arca, de persze így megy ez a ruhákhoz.  

Tetszik még, hogy letisztultak a képek, nincsenek túl komponálva, a hangsúly a ruhákon van, nagyon tetszik a komplett fehér szett és még talán az overállon is elgondolkozom. Persze, a legjobban a csizma tetszik..

A ruhák egyszerű szabásúak, mind olyan darab, amit 10 év múlva is simán felvehetünk.

A négy gyermekes, arisztokrata modell Stella Tennant nem először dolgozik a Zara-nak, 7 éve már volt egy kampánya velük, úgy látszik, akkor bevált.

Szóval, hajrá, jó lenne látni még több ilyet!

zara-denim-spring-summer-2018-lookbook10038_1.jpg

1809002000_1_1_1.jpg

1809003000_1_1_1.jpg

1809004000_1_1_1.jpg

1809005000_1_1_1.jpg

1809007000_1_1_1.jpg

1809006000_1_1_1.jpg

1809011000_1_1_1.jpg

1809010000_1_1_1.jpg

1809012000_1_1_1.jpg

1809014000_1_1_1.jpg

A 47 éves Stella Tennant a Zara kampányában: letisztult, időtálló, visszafogott Tovább
Egy ház illata

Egy ház illata

20180422_192709-01_1.jpeg

A különböző illatok különböző hatást gyakorolnak ránk a nap minden percében. 

Egy jó illatú kollégára másképpen tekintünk mint egy izzadságszagúra, nemde? Felkapjunk a fejünket, ha az utcán elhalad mellettünk valaki, aki mondjuk túl sok parfümöt locsolt magára reggel, és egyből tudjuk ösztönösen, hogy tetszik-e az illat avagy sem. Vagy milyen kellemes belépni egy virágboltba, és jól beleszippantani a levegőbe! Én például azt is nagyon bírtam, hogy az Andrássyn az Il Bacio (amíg volt, itt és itt írtam róla), parfümöt permetezett az utcára, egyfajta becsalogató marketing eszközként.

Bizonyos illatokat aztán bizonyos hangulatokhoz kötünk, az illat ugyanis emlék is, például ha én megérzem a fahéj illatát, akkor biztosan a karácsonyra gondolok, fogalmam sincs miért, pedig reggelente az zabkásámra is azt teszek, mégsem ez jut róla az eszembe.

Aztán ott van az otthon illata, ismeritek, beléptek valahova és megcsap egy illat (szag?), vagy kellemes vagy nem, de ott marad az agyban. 

Amíg egyedül laktam egy kis lakásban, állandóan égett valami illatos gyertya körülöttem, az egyik kedvencem a Burberry gyertyája volt, önálló posztot is szántam neki, és bár már 3 éve vettem, még most is van belőle. Becses darab. Ha elfogy, szuper lesz virágvázának is.

Amióta viszont nagy házban lakom, örök probléma, hogyan lehet jó illat mindenhol. Gyertyát nyilván nem égethetek felügyelet nélkül, így állandóan keresem a lehetőségeket, eddig az aroma diffúzor bevált be.

Így aztán, és ez tényleg nem kamu, tudjátok, hogy nem beszélek mellé, egészen meglepődtem, amikor kaptam egy e-mailt a Laboratoire Saint Côme-tól PR menedzserétől.

Sose hallottam a cégről korábban, ami semmit nem jelent nyilvánvalóan, de megörültem, amikor megtudtam, hogy otthon illatosítással foglalkoznak! 

Kaptam tőlük egy hat darabos szettet kipróbálásra, úgyhogy a napokban ezzel kísérleteztem.

20180420_142950.jpg

A Laboratoire Saint Côme tulajdonosai, Christian és Claude Richard, egy gyógyszerész ikertestvér pár, gyógyszerész felmenőkkel, akik Dijon-ban a híres "de la Croix Blanche" nev gyógyszertárat üzemeltetik. (Többet nem írom le, hogy gyógyszer!)

Szlogenjük pedig: Éld az életet méltósággal és nagylelkűen! Nem rossz.

A patikát 1981-ben kezdték üzemeltetni, pár évvel később elkezdtek gyógynövény- és természetes alapú termékeket is árulni. 2000 elején jöttek ki az általuk kifejlesztett Arömspray ® termékvonallal, amelyből évente 300.000 darab fogy Franciaországban, annak ellenére, hogy minimálisan reklámozzák.

labo.png

Ebből kaptam én is hat fajtát: citrom-cédrus, narancs-pálmarózsa, menta-eukaliptusz, kakukkfű-fahéj, levendula-rozmaring és egy úgynevezett Pillow Mist-et vagyis párna permetet, ami kamilla-neroli illatú. 

Az illatosítók 100%-ban természetesek, 100%-ban prémium minőségű olajakat tartalmaznak, nincs bennük parabén, szilikon vagy szulfát. 70%-ban növényi, természetes, nem denaturált alkoholt tartalmaznak. Újrahasznosított palackban vannak, levegős pumpával. 

nm_range-1482x803.jpg

A következőkre jöttem rá:

1. Mielőtt bárhová illatot fújkálnék, a napi szellőztetés elengedhetetlen. Most, hogy már jó idő van, gyakorlatilag minden ajtót és ablakot nyitok reggel és este zárok. 

2. Három fürdőszobám van, és mivel mi vidéken lakunk, közmű nincs, hanem biológiai szennyvíztisztítás van. Amikor esik az eső, például megjelennek a nem kellemes szagok. Így a fürdőszobákba bevezettem a narancs-pálmarózsa illatot, pedig azt hittem először, hogy totál nem odaillő, aztán mégis.

3. Az egyik vendégszobában kipróbáltam a menta-eukaliptuszt, még barátkozom vele.

4. A mosókonyhámban (na, ezt se gondoltam, hogy egyszer ilyenem is lesz), a levendula-rozmaringot használom, nagyon jól illik oda. 

5. Lehetne használni őket még autóban is, de nekünk oda egyáltalán nem esik jól, vagy ugye, ha valaki irodában dolgozik, ott is jól jöhet.

6. A Pillow Mist-tel azaz a Párna Permettel eleinte szkeptikus voltam, valahogy nem éreztem komfortosan  magamat attól, hogy valamit beszippantsak, amíg alszom. Aztán végül nem is a párnára, hanem a függönyre fújtam lefekvés és meglepetésemre nem volt túl tolakodó az illat (kamilla-neroli), és jól is aludtam, elvileg arra szolgál, hogy a benne található olajok segítségével lenyugodjon a test és az agy. (Bár az is lehet, mivel csütörtökön totál kilengtem, szülinapi partira mentünk és többet ittam a kelleténél, meg édességet is ettem, simán elájultam mikor éjszaka hazaértünk. Büntetésből ma csak vizet iszom.)

És íme a business része ennek az együttműködésnek, hogy teljesen transzparens legyek, na persze, nem ebből fogok meggazdagodni, de valahol el kell kezdeni!

Tehát nektek azért jó, mert az amúgy 11.99 fontos spray-t 2 fonttal olcsóbban, azaz 9.99 fontért tudjátok megvenni a Saint Côme oldalán, ha beírjátok a vásárlásnál az IVANYI kódót. 

Szállítási költség nincsen.

Ahogy eddig sem, a blogon továbbra sem ajánlok semmi olyat, amit nem ajánlanék ingyen is. 

Egy ház illata Tovább
A szalma táska újra hódít

A szalma táska újra hódít

legutobb_frissitve49.jpg

Előrejelzések szerint, ez az a kiegészítő, ami nélkül nem érdemes kilépni az utcára idén nyáron. És nem csak akkor, ha strandolni megyünk. 

Idén főleg a kerek formájú hódít, de találunk mintásat, pomponosat, kicsit és nagyot, szóval választék van rendesen!

Éppen keresem a számomra megfelelőt, gondoltam megosztom veletek eddigi kutatásaim eredményét!

45403601jb_14_f.jpg

Tommy Hilfiger, 92 font

1011697_in_pp.jpg

Kayu, 85 euro

secbg_24_main_p.jpg

The White Company, 60 font

45403072ho_14_f.jpg

Karl Lagerfeld, 99 font

12898145_13320823_1000.jpg

Rebecca Minkoff, 90 font

1608304030_2_1_1.jpg

Zara, 7.995 Ft

45395449or_11_f.jpg

Kayu, 87 euro

1350304203_2_2_1.jpg

Zara, 14.995 Ft

webp_net-gifmaker_4.gif

Mango, halformájú bambusztáska, 11.995 Ft - egyelőre ez a kedvencem

46232864_901_b.jpg

Anthropologie, 88 dollár

webp_net-gifmaker_3.gif

Urban Outfitters, 20 font

45395463ed_11_f.jpg

Kayu, 112 euro

 

 

 

l74-662s.jpg

Next, 25 font

app005prod.jpg

& Other Stories, 49 euro

46469292_001_b.jpg

Anthropologie, 118 dollár

webp_net-gifmaker_2_1.gif

Topshop, 29 euro

2050304111_2_2_1.jpg

Zara, 40 euro

webp_net-gifmaker_1_1.gif

Bershka, 18 euro

46544177_079_b_1.jpg

Anthropologie, 98 dollár

1653750700_2_1_2.jpg

Uterqüe, 89 euro

12851883_13177092_1000.jpg

Sensi Studio, 252 font

524810_9sva0_8460_001_100_0000_light-web-straw-large-top-handle-tote.jpg

Gucci, (nagy levegő) 875 font

 

 

A szalma táska újra hódít Tovább
Végre lett egy Marimekko ruhám!

Végre lett egy Marimekko ruhám!

20180418_182055_1.jpg

Nem, nem vettem egyet aranyárban a Marimekko oldalán, hanem kedvenc japán márkám, a Uniqlo állt össze a kedvenc finn márkámmal és a hetekben mutatták meg közös kollekciójukat.

Nagyon egyszerűen fogtak hat Marimekko mintát, és ezek felhasználásával készültek végtelen egyszer szabású ruhák. Persze, érthető, a minták viszik a hangsúlyt, minek bonyolítani.

teljes_kepernyo_rogzitese_2018_04_18_121155.jpg

teljes_kepernyo_rogzitese_2018_04_18_121402.jpg

teljes_kepernyo_rogzitese_2018_04_18_121444.jpg

teljes_kepernyo_rogzitese_2018_04_18_130011.jpg

Én ezt a ruhát választottam fekete-fehér pöttyösben. Megszokásból, ugye, L-es méretet rendeltem, és nem mintha azért mert már majdnem 3 kilót fogytam (életmódváltó blogbejegyzés itt), de igazából úgy érzem, hogy nagy. Viszont nincs kedvem szenvedni a visszaküldéssel, úgyhogy marad.

20180418_152605.jpg

20180418_182055.jpg

A ruha 40 euro volt, a Marimekko oldalán olyan 150-200 euro között vannak a ruhák, úgyhogy ez elég jó ár. 

Sajnos, tudom, hogy Magyarországra nem szállítanak, de pl. Ausztriába és Szlovákiába igen, érdemes valahogy összehozni. 

Szemezek még a táskával is, de félek, hogy úgy néznék ki, mint egy óriás labda.

goods_09_410109.jpg

home_slide_01.jpg

uniqlo-marimekko-top.jpg

unilqo_x_marimekko_2.jpg

marimekko_2.jpg

Jackie Kennedy-nek is bekött a Marimekko, a hatvanas években vásárolt is tőlük hét ruhát, az egyikben ráadásul a Sports Illustrated címlapján pózolt, így a márka ezzel jelentős publicitást kapott.

A finn Marimekkot 1951-ben Armi Ratia alapított - csak úgy mondom, hogy 39 éves volt ekkor - ,  és úgy tartják, hogy a világ egyik első lifestyle márkája. És persze nem csak ruhákat, hanem táskát, kiegészítőket és lakberendezési tárgyakat is árul. Én 2 Marimekko törölköző boldog tulajdonosa is vagyok, emlékszem a Duna Plazaban volt valami bolt a földszinten és ott árultak Marimekko cuccokat, de ez már vagy 10 éve volt. Tudtommal, jelenleg nincs hivatalos magyarországi forgalmazó, de lehet tévedek.

Style notes:

Széldzseki: Comme Des Garçons (londoni sample sale, életem egyik legjobb vásárlása volt 50 fontért)

Kendő: Alexander McQueen (The Mall - outlet város Firenze mellett, 70 euro)

 

Végre lett egy Marimekko ruhám! Tovább
Te hogy fogsz kinézni 81 évesen?

Te hogy fogsz kinézni 81 évesen?

777523_002_blk_ls_121_fa17_f1_0297edit-1.jpg

Amióta konditerembe járok, az univerzum állandóan motiváló sztorikat dob elém az Interneten, így találtam rá Ernestine Shepherdre, aki személyi edző, modell és testépítő. 

Persze, ez így még egyáltalán nem érdekes, na de, Ernestine 81 éves.

56 éves korában a testvérével, Mildreddel elindultak fürdőruhát venni, és nem tetszett amit a tükörben láttak. (Sokan vagyunk így ezzel.) Nem sokat gondolkoztak, változtatni akartak ezen, elhatározták, hogy formába hozzák magukat és megpróbálják kihozni a legtöbbet a testükből. Amúgy előtte soha, semmit nem sportoltak.

Elkezdtek konditerembe járni, Mildred pedig kitalálta, hogy legyenek testépítők, a világ legöregebb testépítői!

Sajnos, Mildred beteg lett és nem sokkal később meghalt, Ernestine depresszióba esett, abbahagyta az edzést, eléggé le is robbant, magas vérnyomás, magas koleszterin, csomó gyógyszer keserítette az életét. 

Aztán összeszedte magát, és újra elkezdte az edzést, váltsa valóra közös álmukat. 

Így kezdődött Ernestine testépítő karrierje. 

2010-ben vagyis 73 éves korában, ő lett a világ legidősebb női testépítője, be is került a Guinness rekorderek közé.

777523_002_outedit-1.jpg

Ernie manapság órákat tart középkorúaknak és motivációs előadásokat tart.

Ahogy mondja, elkezdeni sose késő, ő a sportnak köszönhetően megszabadult korábbi összes betegségétől és ráadásul az életét is megváltoztatta, korábban amúgy titkárnő volt.

777523_002_blk_ls_121_fa17_f1_0395.jpg

 777523_002_blk_ls_121_fa17_f1_0124.jpg

777523_002_blk_ls_121_fa17_f1_0248.jpg

 
150992_032_blk_ls_126_fa17_f2_0330-copy.jpg

Szóval, te hogy fogsz kinézni 81 évesen?

Te hogy fogsz kinézni 81 évesen? Tovább
Oscar-díjat Glenn Close-nak!

Oscar-díjat Glenn Close-nak!

b-t-glenn-close-out-to-lunch-a-delicate-balance-broadway-vf-cop_1.jpg

Tegnap szembejött velem Glenn Close legújabb filmjének előzetese, amit persze megnéztem, és el is csodálkoztam azon, hogy mennyire bírom Glenn Close-t és még sosem írtam róla.
 
Close március 19-én volt 71 éves és ha hiszitek, ha nem, ő jelenleg legtöbbször Oscarra jelölt színész, aki nem kapott még Oscart.
Hatszor jelölték Oscarra, ezekkel a filmekkel:
- Garp szerint a világ, 1983
- A nagy borzongás, 1984
- Őstehetség, 1985
- Végzetes vonzerő, 1988 
- Veszedelmes viszonyok, 1989
- Albert Nobbs, 2011
 
A legújabb film, a The Wife, esélyesnek látszik.

A film főszereplője, Joan Castleman, azaz Glenn Close, az odaadó feleség, aki maga is írónak készült, de útközben aztán feladta álmait, ambícióit, hogy inkább karizmatikus író férje útját egyengesse. A férjet Jonathan Pryce játssza. Negyven éve nézi, ahogy férje karrierje ível felfelé, méltósággal kezeli hűtlenkedéseit, humorral a hétköznapokat, a "művészet" érdekében. Aztán egy nap csöng a telefon, hogy a férj irodalmi Nobel-díjat kap és ekkor valami elpattan Joan-ban, és elindul a lavina.

A film érdekessége, hogy Joan fiatalkori énjét, Glenn Close lánya, Annie Starke játssza.

glenn-close-annie-starke-stella-mccartney-1504710260.jpg

Oscar-díjat Glenn Close-nak! Tovább
40 felett rohamdiéta helyett életmódváltás

40 felett rohamdiéta helyett életmódváltás

 20180330_134156.jpg

Eljött az idő, hogy szembesítsem magam a ténnyel, hogy még sosem voltam olyan kövér egész életemben, mint most

Megelőző felnőtt éveimben eddig 60 kg körül mozogtam, és minden ott csúszott el, amikor Londonban éltem és elkezdtem kólát Kinder Bueno-val reggelizni. Bár nem ettem sokat, és például ebédre mindig salátát ettem, de így is túl sok szemét ment le a gyomromba.

Aztán két éve, amikor még mindig 70 körül jártam, fogtam magam és elmentem Mónihoz, heti 3-szor edzettünk és így le is fogytam 6 kilót 4 hónap alatt, de férfiasan bevallom az étkezésre továbbra sem figyeltem, azt ettem, amit megkívántam. 

Tehát 65 körül voltam, amikor kiköltöztem Toszkánába tavalyelőtt, és bár abbahagytam a rendszeres edzést, egy évig tartottam a súlyomat.

Persze, az is segített, hogy a pasim eléggé egészségmániás, így például csokit vagy kólát egyáltalán nem vásárolhatok. (ha ő is ott van)

Nyilván az nem segített, hogy tavaly karácsonykor rákaptam a Baileys-re, és heti egy üveggel elszopogattam az ünnepek alatt. 

Így aztán eldöntöttük, hogy nincs mese, életmódváltásba kell fogni, különben bajok lesznek. 

Akkor már tudtam, hogy lesz műtét, bele sem kezdtem semmibe, vártam, hogy leteljen a gyógyulási idő és jöjjön a nagy kaland!

Szóval most itt vagyok 72 kilósan, 43 évesen és a cél, hogy 10 kiló lemenjen.

Gondolom nem én vagyok az egyetlen, aki érzékelte, hogy 40 felett fogyni egyre nehezebb. Már nincs az, hogy kicsit visszafogottan eszem pár hétig és lemegy az a 2-3 kiló. 

El kell fogadni a tényt, hogy 40 felett egyszerűen már nem lehet büntetlenül zabálni. 

És hogy miért nehezebb 40 felett fogyni?

- Lelassul az anyagcsere az öregedéssel.

- Kevesebb kalóriával is beéri a szervezet, de mi még mindig úgy eszünk, mint 20 évesen.

- Az öregedéssel az izomtömeg is csökken, és a helyére zsír kerül, viszont minél több izmunk van, annál hatékonyabb az anyagcserénk. Tehát 40 felett az izomépítés még fontosabb!

- A hormoningadozás következtében mind a magas, mind az alacsony ösztrogén szint zsírraktározáshoz vezethet.

Először is mindent kidobtam a hűtőből és a kamrából, ami nem megengedett, amit lehetett a kutyának megtartottam persze, aranyélete lesz egy darabig.

Elmentünk a piacra és jól bevásároltunk zöldségből és gyümölcsből, aztán még egy bio boltba is elmentünk, ott vettem például fekete burgonyát, amit még sose ettem, meg édes burgonyát is, amit viszont imádok.

20180329_173348.jpg

20180329_173332.jpg

20180329_173329.jpg

A következő szabályokat vezettük be, amelyek főleg a mediterrán diétán alapulnak:

- A napi öt kisebb étkezés.

- Semmi cukor.

- Nem eszünk feldolgozott ételeket: szalámi, májkrém, krémek (pedig itt nagyon jók vannak), salátához nem teszünk semmilyen dresszinget csak olívaolajat (ez eddig is így volt mondjuk).

- Heti kétszer eszünk halat.

- Heti egyszer tészta, zöldséggel, pl. nagy kedvencem a cukkinis tészta, ami tök egyszerű.

- Napi egy saláta, aminek az alapja leveles saláta és hozzá adom még, amit otthon találok: hagyma, paprika, paradicsom, olívabogyó, retek, uborka, stb. Általában nem teszünk hozzá semmit, de ha igen, akkor tonhalat vagy füstölt lazacot.

- Heti háromszor csirke/pulyka, ezekre most keresek recepteket, hogy ne unjuk meg.

- Vörös hús havi 1-2 alkalommal

- Kenyér: egyelőre ezt most hanyagoljuk, nagyon sok kenyeret ettünk az elmúlt hónapokban, néha eszünk száraz, lapos kenyeret, aminek most nem jut eszembe a neve. Tervezem, hogy majd én is csinálok ilyesmit itthon.

- Natúr magok: én eddig is nagy magevő voltam, napi fél marék valami pont jó akkor, amikor egyébként valami károsat tömnék magamba.

- Fűszerek: tavaly már volt egy kiskertem, ültettem mindenfélét, majd nemsokára újra indítom a projektet. Sőt, a birtokon van egy csomó vadon termő gyógynövényünk, ezeket is előszeretettel szoktam a salátába tenni. 

Ezt a salátát például tavaly csináltam, a kertben talált gyógynövényekkel és ehető virágokkal díszítve.

20170503_132859_1.jpg

- Egy pohár bor este. Tudom, ha tényleg hardcore lennék, no alkohol, de szeretjük a napot úgy lezárni, hogy kitöltünk egy pohár bort és befejeztük mára. 

A mediterrán diéta amúgy nem csak, hogy az egyik legegészségesebb, hanem a legegyszerűbb is, arról nem beszélve, hogy kutatások szerint a hosszú élet egyik összetevője. Tavaly például ellátogattunk egy dél-olaszországi kis faluba, ami arról híres, hogy a 2000 lakosából kb. 300 ember 100 éves, 20%-a pedig 110. 

Hozzáteszem azt is, hogy nem akarunk szenvedni, ezért abban is megegyeztünk, hogy néha belefér egy-egy kilengés, heti egyszer.

Tegnapelőtt elmentem beiratkozni a konditerembe, már megnéztem januárban, családias méretű, de van például kertje és ott is lehet tornázni. Úgy tervezzük, hogy reggelente engem kitesz ott a pasim, ő meg elmegy biciklizni addig.

A konditerem kért tőlem egy egészségügyi papírt, ahhoz, hogy igénybe vehessem a termet. Így aztán elmentünk a falubeli orvoshoz, meg éppen vittük is neki a húsvéti ajándék kosarat (sose lehet ugye!). A váróban totál hangzavar, nem úgy mint nálunk, megy jó hangosan a társalgás. Aztán egyszer csak kijön a doki, szájában cigi. Ez is csak Olaszországban történhet meg, hogy úgy vizsgál az orvos, hogy közben cigizik! A lényeg, hogy megkaptam a papírt, kedden kezdek a konditeremben!

Az életmódváltást 29-én kezdtük el együtt a pasimmal, együtt könnyebb, ugye. 

Aztán egy ideje már vezetem, hogy mit eszek a My Net Diary mobil app-on, az ingyenes verzióban is elég sok minden van, és sok hasznos infót is ad.

Részletesen beszámolok majd napi szinten, hogy mit ettem és mennyit fogytam, mit főztem, és mennyire szenvedtem, avagy nem. A blog jobb oldalán az Állandó Rovatokban lesz majd a Életmódváltó Napló, amit naponta írok majd. 

Tartsatok velem, szívesen veszek bevált tuti tippeket! 

40 felett rohamdiéta helyett életmódváltás Tovább
Cynthia Nixon New York állam kormányzója akar lenni

Cynthia Nixon New York állam kormányzója akar lenni

sex-in-the-city-co-star-cynthia-nixon-running-for-governor-of-new-york.jpg

Cynthia Nixon, - ismertebb nevén Miranda Hobbes a Sex and The City-ből - hétfőn bejelentette a Twitter-én, hogy indul New York állam kormányzói tisztségéért.

Az 51 éves New Yorkban született és nevelkedett Nixon-ról már rebesgetik egy ideje, hogy szemezget a kormányzósággal. Ha megválasztják, ő lesz New York első női és első nyíltan meleg kormányzója. Feleségével, Christine Marinoni-vel egy közös fiút nevelnek, a videóban ők is benne vannak.

"Imádom New York-ot, sosem akartam máshol élni. De van, aminek változnia kell." - mondja videójában.

És ahogy a Vogue írja, már meg is van a szlogenje, ami így nézne ki. Persze, ez csak egy vicc. A háttérsztorija pedig az, hogy van ugye az Every Outfit on Sex & The City Insta oldal, ami nevéből is adódóan, végigveszi a SATC összes ruháit. A két alapító a munka közben rájött, hogy bár a sorozat fókuszában Carrie áll, Miranda mégis sokkal inspirálóbb karakter és a ruhatára is méltánytalanul unalmas, hiszen ügyvédet játszott a sorozatban. 

Így aztán kijöttek ezzel a pólóval, amit meg is lehetett vásárolni, jelenleg nincs készleten, de készüljünk fel rá, hogy fogjuk ezt még látni pár helyen!

Én személy szerint örülök, hogy végre lesz egy nő a hírekben, akinek drukkolhatok.

Amúgy tudtátok, hogy Donald Trump benne volt 23 másodperc erejéig a Sex and the City egyik epizódjában? Az én agyam törölte ezt az információt.

final.jpg

Cynthia Nixon New York állam kormányzója akar lenni Tovább
Cindy Crawford táncra perdül és visszarepít a nyolcvanas évekbe avagy a lengyel Reserved szintet lépett

Cindy Crawford táncra perdül és visszarepít a nyolcvanas évekbe avagy a lengyel Reserved szintet lépett

teljes_kepernyo_rogzitese_2018_03_19_10538.jpg

A lengyel Reserved új kampányában Cindy Crawford táncol, színészkedik, tornázik, és persze valamikor 52 éves lett, de igazából ennek semmi jelentősége, mert pontosan úgy néz ki, mint amikor a csúcson volt.

A kampány címe "Szeretlek, Cindy", és a lengyel Reserved immár nagypályán kíván játszani, hiszen fél éve már Londonban az Oxford Street-en is üzletet nyitottak és a tavalyi őszi/téli kampányában pedig Kate Moss-t láthattuk. 

A kampány visszarepít minket a nyolcvanas évekbe, a látvány, a zene, és persze a ruhák is, még Dacre Montgomery-t is beletették a Stranger Things-ből, ami ugye a nyolcvanas években játszódik, hogy biztosan észrevegyük, hogy ez a nyolcvanas évek!

A kampány tisztelgés Cindy munkássága előtt, olvasom a sajtóközleményben, és azért a nyolcvanas évek, mert akkor volt igazán a csúcson (többször nem írom már le), például akkor jött össze neki az első Vogue címlapja is. 

A videóban minden van, nekem kicsit sok is, Cindy táncol is, talán ez a legjobb rész benne, mert ilyet még nem láttunk tőle, azt hiszem és talán nem is tánc, hanem kortárs mozgás performance, de nem akarok túl kritikus lenni. Mindenesetre, szórakoztató!

screen-shot-2018-03-15-at-9_34_58-am.jpg

29090092_1854445894579125_5885668056809603072_n.jpgA kampány egyértelműen egyik legerősebb darabja pink nadrág kosztüm, a blézer 12.995 Ft, a nadrág 8.995 Ft. 

 

cindy-crawford-reserved-spring-2018-campaign66390.jpg

cindy-crawford-reserved-spring-2018-campaign48275.jpg

cindy-crawford-reserved-spring-2018-campaign30051.jpg

cindy-crawford-reserved-spring-2018-campaign21212.jpg

By the way, a magyarok miért nem képesek egy ilyen márkát összehozni? 

A Reserved márkát 1998-ban alapította két lengyel pali, egy mérnök és egy üzletember, ma már 18 országban 1700 boltjuk van. (A cég ötlete viszont 1989-ben jött, gondolom rákészültek a nyitásra.)

Személy szerint, eddig nem igazán látogattam a Reserved boltokat, de legközelebb biztosan benézek. Annyira egyszerű ez, pár ismert modell a reklámokban és egyből másképp látjuk az eddig kissé alulértékelt lengyel ruhákat.

Cindy Crawford táncra perdül és visszarepít a nyolcvanas évekbe avagy a lengyel Reserved szintet lépett Tovább
Sárgaságom története avagy hajjjj!

Sárgaságom története avagy hajjjj!

20180314_105229_1_1.jpg

Minden úgy kezdődött, hogy pár éve elkezdtem hallani azaz hallgatni, hogy a fekete öregít. 

Meg hogy úgy nézek ki, mint egy boszorkány. Mondjuk, ezt nem zavart.

25 éve festettem a hajamat feketére, közben néha becsúszott egy-egy vörös korszak is.

Így aztán, amikor kiköltöztem Toszkánába, gondoltam, itt az alkalom, ha már váltok, legyen hajszín váltás is.

2016 decemberétől felhagytam a festéssel és vártam, hogy újra meglássam az eredeti hajszínemet.

Tulajdonképpen, nem igazán szenvedtem, az első fél év gyorsan elment, az átmenet sem volt vészes, az utolsó hónapokban már barnára festettem, úgy emlékeztem valami olyasmi lesz a sajátom is.

Jól jött, hogy találtam egy szuper fodrászt Firenzében, - aki Valentino-nak is dolgozik - , és mindig nagyon jó hajat vág nem, annak ellenére, hogy olyen instrukciókat adok neki, hogy legyen benne "movement", legyen cool és kizárólag kézzel szárítsa be. 30 perc, 60 euró. Ha valaki szeretne a kontaktot, írjon!

Így aztán 3 havonta vágattam és vártam, hogy milyen szuper, természetes hajam lesz nemsokára.

A lenövésből úgy láttam, hogy szépen vannak ősz hajszálaim, milyen jó, csatlakozhatok a "ősz forradalomhoz" is!

A nyár végén már láttam, hogy ez nem az, amire én számítok. Akkor már gyakorlatilag csak a végén volt egy kis barna, de a többi a saját színem volt. 

Ami jó semmilyen volt. Barnás - szürkés valami, pár ősz hajszállal. Szóval, a grey revolutiont elfelejthettem rendesen.

Elkezdtem hangot adni, először szűkebb családi körben, hogy ez nekem nem tetszik. 

Persze, mindenki azzal jött, hogy ez sokkal jobb, mint a fekete, meg hogy természetes is. 

Jó, jó, mondtam, de ha én belenézek a tükörbe, nekem ez nem tetszik.

Aztán a jött a műtétem februárban és azt gondoltam, hogy kellene valami változás mégis. 

Akkora már az volt az elképzelésem, hogy fehér hajat szeretnék. Erről természetesen mindenki le akart beszélni. 

Ezért azt találtam ki, hogy mielőtt belevágok egy totál fehérbe, próbáljuk ki egy tinccsel.

A műtét után 3 héttel szépen besétáltam a magyar fodrászomhoz, akihez 10 éve járok. Vittem képet, elmondtam mit akarok, vágjunk bele!

Négy órát ültem a fodrászatban egy nyomorult fehér tincsért, de úgy gondoltam, vannak dolgok, amikért szenvedni kell. 

Aztán kicsit vágott itt-ott, mondtam, hogy persze, szárítsa be, őt is mindig kértem, hogy csakis kézzel, de most úgy gondoltam, legyen beszárítva, egyszer élünk!

Aztán ott ülök a székben, szárítja a hajamat, és egyszerűen érzem, hogy ez most el lett baszva nem lesz jó. Ezt egyszerűen egyből érzi az ember.

Szerencsés esetben az van, hogy haza megy az ember, megmossa, megszárítja és beáll. Éppen ezért én is alig vártam, hogy hazaérjek és megmossam, megszárítsam és beálljon. 

De hát nem állt be.

És a tincs, amiért 4 órát ültem, nem is olyan lett, amilyet én akartam, hanem inkább egy melírra hasonlított. Amit ki nem állhatok. 

Jó, mondtam magamnak, ez most így jött össze, hagyjuk kicsit ülepedni a dolgokat. 

Utolsó kétségbeesésemben, még megpróbáltam eljutni egy másik fodrászhoz, de az aznap leeső hó, megakadályozott abban, hogy eljussak hozzá.

Így aztán visszarepültem Toszkánába és hagytam ülepedni a dolgokat.

Aztán egyik nap egy véletlen folytán ott volt előttem egy Limoni és bementem és vettem egy hajfestéket. Semmi radikális, gondoltam egy jó világosbarna majd feledteti a melírt.

A pasim éppen elutazott a hétvégére, fogtam magam felkentem, az olasz használatiból azt vettem ki, hogy max. 45 perc, majd elkezdtem olvasni egy könyvet. 

45 perc múlva elindultam a fürdőszobába és amint egy gyors pillantást vetettem a hajamra a tükörbe, egyből láttam, hogy hát ez nem világosbarna lett.

Sárga a tetején, az alján meg vöröses-barna. 

Jézusom, mi ez? - kérdeztem magamtól.

Aztán megszárítottam és úgy gondoltam, mégsem annyira gáz.

Jó, hát nem tökéletes, olyan mint én. 

Sohasem akartam szőke lenni, vagy egyáltalán világos hajú, tulajdonképpen pontosan úgy jött ki, ahogy kellett, véletlenül.

Talán azért is tetszik, mert annyira radikálisan más, mint ami előtte volt, hogy így pontosan el tudom választani a "sárgaság" előtti és utáni életemet. Vagy mondhatnám úgy is, hogy a műtét előtti és utáni életemet. 

Egyelőre várok, bár tudom, hogy ez nem lesz a végleges hajszínem, addig is akárhányszor belenézek a tükörbe, úgy érzem, hogy valamin túl vagyok és valami új kezdődött az életemben. 
20180315_193840-animation.gif

Semmiképpen nem akarok okoskodni, mert mindenki másmilyen viszonyban áll a hajával, - ezt a mélységet férfiak már egyáltalán nem értik -, de néha itt is érdemes kilépni a komfort zónából és bevállalni valami olyat, amit még soha. 

Például, sokan vagyunk úgy, hogy úgy érezzük, hogy 40 felett láthatatlanná válunk, na ezzel a hajjal nem! Sőt, egyre több pasi néz meg az utcán. Nem mintha érdekelne, de azért nyilván jól esik.

Én kifejezetten élvezem, hogy kísérletezhetek és nem csak a hosszával. Ha meg nagyon, nagyon gáz lesz, akkor végre kipróbálhatom a kopaszt! 

Sárgaságom története avagy hajjjj! Tovább
Sharon Stone hatvanéves lett

Sharon Stone hatvanéves lett

teljes_kepernyo_rogzitese_2018_03_10_153938_1.jpg

Ez a pillanat is eljött, Sharon Stone ma hatvanéves. 

Az újságok még mindig úgy definiálják őt, hogy az Elemi Ösztön sztárja, pedig már 26 éve, hogy a filmet bemutatták. Még ma is pontosan emlékszem, hogy az egyik kedvencemben, az egykori Kossuth moziban láttam, éjszakai vetítésen. 

Sharon Stone akkor 34 éves volt.

Első filmszerepe egy Woody Allen filmben volt, a Csillagporos emlékekben, 1980-ban, de akkor még csak úgy írták a stáblistán: "egy csinos a lány vonaton".

Ezt a forgatás alatt készült képet, mint most látom, a pasim egyik legjobb barátja készítette, aki Woody Allen fotósa volt évtizedekig, úgy hívják, hogy Brian Hamill, és élő legenda, a honlapjába simán bele tudok feledkezni. Tavaly volt nálunk, mert kiállítása volt Bologna-ban, és véletlenül meglátta pár képemet és megdicsért. És nem az az udvariaskodó fajta. 

teljes_kepernyo_rogzitese_2018_03_10_150428.jpgPár napja a New York Times-ban osztotta meg szépségápolás, étkezései és fitness titkait, pontosan olyan, mint amire számítottam tőle: semmi flanc.

08skin1-superjumbo.jpgKedvenc szépségápolási termékei: a Rituals habfürdők, Shiseido testápóló, Weleda krém (ez az én listámon is rajta van), Neutrogena fényvédő krém, sőt Avon krémet is használ.

Aztán szintén mi, néha napján, saját magának vágja a haját. Aztán elmegy fodrászhoz, ahol megkérdezi a fodrász, hogy ezt meg ki vágta le? Ismerős?

Szerintem nagyon kevés nőnek áll jól igazán a rövid haj, de neki igen. Mondjuk, a Casino cím filmben is tetszettek a belőtt, hosszú hajú frizurái.

Nem eszik feldolgozott ételt, nem fogyaszt koffeint, és ritkán iszik alkoholt vagy szénsavasat. De eszik húst és étcsokit, cukrozza a teáját, ha úgy esik jól. 

teljes_kepernyo_rogzitese_2018_03_10_154042.jpg

Otthon is van Pilates gépe, de ha úgy tartja kedve, inkább edzőterembe megy.

2001-ben agyvérzése volt, 5% esélye volt a túlélésre, 2 évbe tellett a felépülése, mindent újra kellett tanulnia: járni, beszélni, olvasni.

És talán ezt látni rajta, hogy ő visszajött valahonnan, küzdelemmel, de megcsinálta és most már nem érdekli semmi, csak jól akarja magát érezni, mert életben maradt.

Pár éve egy interjúban mondta is, hogy " az a  célom, hogy megöregedjek". Így talán már az öregedés sem zavarja annyira, mert tudja, mi lett volna az alternatívája. 

"Ahhoz, hogy jól nézzél ki öregen, belülről kell sugároznod. Jól kell érezned magad, azt kell csinálnod, amitől jól érzed magad."

Návai Anikó ezt mondja a Borsban, miután találkozott vele egy interjúra nemrégiben: "Valószínűleg meg van plasztikázva, de olyan szépen, hogy nem látszik. Annyira diszkréten csinálták, hogy gyönyörűen mozog az arca. Sharon úgy néz ki, mint egy baromi jól karbantartott negyvenes. Maximum negyvenöt."   - Kiráz a hideg ettől a fogalmazástól.

sharon-stone1-720x379.jpgSharon Stone kétszer volt férjnél, mostanság látni őt egy férfival - lásd tengerpartos kép -, de csak a találgatás megy ki lehet. Nem mintha érdekes lenne, boldognak tűnik mellette.

Három örökbe fogadott fia van, 11, 13 és 17 évesek.

nintchdbpict000391158478k.jpg

nintchdbpict000391155256.jpg

Mostanában a következő filmekben/sorozatokban lehet őt látni: A katasztrófaművész, Mozaik (ezt most kezdtem el nézni, és még mindig szuper a haja!), All I Wish.

Sharon Stone hatvanéves lett Tovább
Sosem késő elkezdeni táncolni avagy hogyan kezdjük új életet!

Sosem késő elkezdeni táncolni avagy hogyan kezdjük új életet!

teljes_kepernyo_rogzitese_2018_03_07_125455.jpg

Lady Sandra Abbott éppen nyugdíjba menne, amire már 35 éve készül, amikor megtudja, hogy férje a legjobb barátnőjével csalja. 

Fogja magát, kiköltözik a nagy, elegáns házukból és bohém húgához költözik, aki egy önkormányzati lakásban él, egy nem túl jó környéken.

A kissé merev és a való világtól eltávolodott Sandra nehezen szokja új életét, egészen addig, amíg testvére el nem viszi egy társastánc tanfolyamra, amely jól felforgatja az életét.

teljes_kepernyo_rogzitese_2018_03_07_125637.jpg

teljes_kepernyo_rogzitese_2018_03_07_125416.jpg

teljes_kepernyo_rogzitese_2018_03_07_125213.jpg

A Táncterápia (Finding your feet), arról szól, hogy teljesen mindegy hány évesek vagyunk, néha az életünk egyszer csak fenekestül felfordulhat és amiről azt gondoljuk, hogy igazából rossz, abból valami nagyon jó is kisülhet. 

Aztán azért is jó még ez a film, mert méltánytalanul kevés film foglalkozik azzal, hogy igenis 50 meg 60 felett is lehet randizni, szerelembe esni, élvezni az életét, és rájönni arra, hogy a külsőségek mennyire nem számítanak, viszont az igen, hogy milyen emberekkel veszik körül magát az ember.

Igazi felüdülés már csak az előzetest is megnézni!

finding-your-feet-movie-1.jpg

A filmben olyan nagyágyúk játszanak, mint Imelda Staunton, Celia Imrie, Timothy Spall és Joanna Lumley. A helyszín pedig London, ami csak hozzá tud tenni a filmhez.

Március 15-től a Cirko-Gejzír moziban.

Sosem késő elkezdeni táncolni avagy hogyan kezdjük új életet! Tovább
Érett nők dicsérete az Oscar-gálán

Érett nők dicsérete az Oscar-gálán

_100274197_gettyimages-927245280_1.jpgAz idei 90. Oscar-gálán taroltak az érett nők, nem győztem kapkodni a fejem, hogy milyen jól néznek ki.

Rögtön a gála elején, végigsöpört a social median Rita Moreno zseniális PR húzása: a 86 éves Rita Moreno ugyanis ugyabban a ruhában ment az Oscarra, amiben 56 évvel ezelőtt, 1962-ben, amikor amúgy megkapta az Oscart a West Side Story-ért. Több okból is csodálatos ez, ugye nem kell magyaráznom!

A 80 éves Jane Fonda fehér Balmain-ben ismét remekül mutatott a vörös szőnyegen, mint mindig.

rexfeatures_9446173cv_b.jpg

Helen Mirren (72) nem tudom, hogyan csinálja, de egyre jobban néz ki, ez a kék ruha pedig Reem Acra. Meg láthatunk még rajta némi gyémántot is.

A vörös szőnyegen egy tequilát is legurított, mindenki legnagyobb örömére, remek content lett a social median ő is.

"A kezembe adták, fantasztikus, pont jól jött a lámpalázamra!" - nyilatkozta.

Amúgy érdekes, amenyiben valakinek látszódik a mellbimbója ruhán keresztül, már az is ruhamalőrnek számít (wardrobe malfunction), legalábbis az Express szerint, így ők fekete csíkkal takarták el Helen Mirren mellbimbóit.

img_20180305_013858.jpg

Jane és Helen aztán közösen is adtak át díjat, szuper lenne őket egy filmben látni! 

when-she-jane-fonda-were-true-beauty-grace.jpg

helen-mirren-jane-fonda-momentos-oscars.jpg

Meryl Streep (68) piros Dior-ban feszített, az ő stylistja Micaela Erlanger, ugyanaz aki Lupita Nyong’o-t is öltöztette. Magyarul a Pentagon titkai címmel ment filmet megnéztem, nekem a film nem jött be igazán, Meryl Streep jó volt, de nem kimagaslóan.

img_20180305_015647.jpg

Az 58 éves Allison Janney, szintén Reem Acra ruhában, az Én, Tonya filmben nyújtott alakításért kapta meg a legjobb női mellékszereplőnek járó Oscart. Amúgy ő van a legújabb The Gentlewoman címlapján, ez az én kedvenc újságom és már alig várom, hogy valahol megvegyem.

_100273998_c590d0f7-6bc0-48ef-804c-69620ec9bb7c.jpg

Ezen a képen a 93 éves - igen, 93!  - Eva Marie Saint-et láthatjuk, aki díjat konferált fel, jómaga is Oscar tulajdonos. Férfiasan bevallom, hogy sohasem hallottam róla korábban, persze ez nem jelent semmit, viszont irigylésre méltóan jól néz ki ennyi idősen.

saint-1255869_1.jpg

Mint már a Golden Globe-on is láthattuk, a 60 éves Frances McDormand nem viszi túlzásba a dolgokat, nem sminkel, a haja sem érdekli különösebben és viszonylag egyszerű ruhákat választ a díjátadókra. 

Ahogy számítani lehetett rá, ő kapta a legjobb színésznőnek járó díjat és ismét nem mindennapi köszönő beszédet tartott, arról nem beszélve, hogy felállította az összes női jelöltet, megtapsolni őket, hát, nem voltak túl sokan.

Aki szeretne elmélyedni McDormand-ban, itt olvasható egy ultra hosszú cikk róla a New York Times-ban.

Szőnyeg jellegű ruhája talán egy Valentino volt, de nem biztos.

gettyimages-927324898.jpg

A többség szerint Nicole Kidman (50) Armani Privé masniruhája volt a legjobb, engem egy szaloncukorra emlékeztet leginkább.img_20180305_014908.jpg

Végezetül, íme két ruhaköltemény, ami szerintem nem sikerült.

Whoopy Goldberg-nél nem tudom, hogy mi zavar jobban, a napszemüveg vagy a tetoválása, mert a Christian Siriano ruha alapvetően nem rossz.

Salma Hayek pedig indiai függyönynek öltözött, gondolhatnánk, pedig ez egy számára készített Gucci. Majdnem mindig Gucci-t hord, érthető, hiszen a férje a Kering-csoport feje, amelybe a Gucci is tartozik. 

Ja, és egyszer láttam őt viszonylag közelről a London Fashion Week-en.

_100274212_gettyimages-927245620.jpg

_100274134_gettyimages-927241618.jpg

Érett nők dicsérete az Oscar-gálán Tovább
Rám könyv még nem volt ilyen hatással..

Rám könyv még nem volt ilyen hatással..

28378499_1656165134452682_7526009007369904619_n.png

Bár még pár hónapot kell rá várnunk, a Könyvklub cím filmben Jane Fonda (80), Diane Keaton (72), Candice Bergen (71) és Mary Steenburgen (65) szórakoztatnak majd minket!

Természetesen romantikus vígjátékról beszélünk, ahol is a négy jó barátnő könyvklubot vezet és miután elolvassák A szürke ötven árnyalatát, mindenféle kalandokba keverednek. Mert hát, mindenkire hat valamilyen módon a könyv.

Bergen és Keaton újra randizni kezdenek, itt jön be a képbe Richard Dreyfuss és Andy Garcia, Fonda pedig egy régi lángot éleszt újra Don Johnsonnal, Steenburgen pedig a férjével, Craig T. Nelson kezd el huncutkodni. 

A trailer alapján már most meg akarom nézni!

És bár tudom, hogy így kinézni ennyi idősen, ahogy ők a filmben, nem a szokványos, mégis megnyugtató optimizmussal tölt el, hogy talán lehetséges.

Rám könyv még nem volt ilyen hatással.. Tovább
Szegény Jen..

Szegény Jen..

jennifer-aniston-louis-vuitton-event-t.jpg

Rögtön az elején bevallom, hogy az életemből kimaradt a Jóbarátok és semmilyen igényem sincs arra, hogy ez megváltozzon. Jennifer Aniston-t meg közepes színésznőnek tartom. Na de, ami most folyik körülötte a válása kapcsán, az felháborító.

Először is, Jennifer Aniston minden, csak nem szegény, a Jóbarátok sorozat még mindig szépen hozza az évi 20 millió dollárt neki (a többieknek is, tudom durva!), úgy, hogy semmit nem kell hozzá csinálnia. Aztán ott van a filmes karrierje, így Jen nettó értéke 200 millió dollár körül van, az egyik legjobban fizetett színésznő Hollywood-ban. Justin Theroux amúgy 20 millió dollár körül van.

Másodszor, szerintem Jennifer Aniston köszöni jól van. Persze, egy szakítás vagy egy házasság vége sosem fáklyásmenet, de túl kell élni.

Jobban néz ki mint valaha, van pénze, munkája, házai. 49 éves és egyedülálló.

És akkor kezdődik, a szegény Jen...

Társadalmunk még mindig azt gondolja, hogy ha egy NŐ 49 éves és egyedül éli az életét, az egy tragédia. Mert mi nők, ugye, egész életünkben csak arra várunk, hogy valaki elvegyen minket. (nem) 

Csak hogy saját magammal példálózzak, én inkább maradtam volna szingli, ha nem találok olyan férfit, aki megfelel az elvárásaimnak. És persze fordítva. Ezért is voltam jórészt egyedülálló 42 éves koromig. 

De persze, ha egy férfi 50 évesen még szingli és még mindig NEM keresi nagy őt, hanem éli az életét,  - értsd hétvégente jól szétküldi magát mindenféle partin és 20 éves csajok után kajtat egy éjszakás kaland reményében - az teljesen rendben van. Hány ilyet ismerünk, ugye.

Meg szegény Jen, nem tudott egy férfit sem megtartani, olvasom.

Nézzük már meg milyen pasijai voltak? Brad Pitt, aki otthagyta egy másik nőért vagy az alkoholista, lepusztult fejű Vince Vaughn? Hát, benézte őket, van ilyen. 

Miért gondolják még mindig azt férfiak, hogy a nő életének sikeressége avagy értéke attól függ, hogy van-e barátja/férje? 

Az is tetszik, amikor azt írják, hogy Jen egyelőre nem fog új szerelmet keresni, mert a karrierjére akar koncentrálni. Szerelmet csak keresve lehet találni? A kettő nem fér megy együtt? 

Azt miért nem írják soha az újságok, hogy "Szegény Tom Cruise, 55 éves és még mindig szingli!" ? 

Na ugye, hát sose. 

Szegény Jen.. Tovább
II. Erzsébet királynő a London Fashion Week meglepetés vendége volt

II. Erzsébet királynő a London Fashion Week meglepetés vendége volt

3500.jpg

II. Erzsébet brit királynő ismét bizonyította, hogy nem kell a szomszédba mennie egy jó kis PR mutatványért.

Kedd délután a London Fashion Week utolsó bemutatóján bukkant fel, a szerencsés designer pedig Richard Quinn volt, akinek amúgy ez volt összesen a második bemutatója, tekintve hogy márkáját 2016-ban alapította.

4968e30400000578-5413379-image-a-123_1519148753764.jpg

Mint kiderült, a 91 éves Erzsébet királynő most járt először a London Fashion Week-en.

A királynő egy Angela Kelly kosztümöt viselt, ő amúgy a saját személyes szabója és egyben személyi asszisztense. Ő ül egyébként Wintour mellett a jobb oldalon az első képen. 

Yes that would be our actual Queen on the actual frow! #richardquinn #lfw #longlivefashion. Repost from @harrietelton � � �

Marianne Jones (@mariannejonesuk) által megosztott bejegyzés,

 

A királynő láthatóan élvezte a show-t, természetesen a frow-ban (font row), azaz az első sorban és Anna Wintour mellett. Wintour nem vette le a szemüvegét, és hiába a védjegye, ez alkalommal illett volna levennie. Szerintem.

3240.jpg

A show után átadta pedig a tervezőnek átadta a saját magáról elnevezett kitüntetést, vagyis II. Erzsébet királynő a Brit Design-ért díjat. Ezt mostantól minden évben újonc, kiemelkedő tehetség designerek fogják megkapni. Mint kiderült, a díj ötlete a fent említett Angela Kelly-től jött.

4968dd8900000578-5413379-image-a-90_1519147709667.jpg

4968d50100000578-5413379-image-a-138_1519149897851.jpg

Richard Quinn minden bizonnyal még sokáig emlegetni fogja ezt bemutatóját.

unnamed.jpg

4968c48300000578-5413379-image-a-65_1519146504635.jpg

 

II. Erzsébet királynő a London Fashion Week meglepetés vendége volt Tovább
Én és az endometriózisom

Én és az endometriózisom

Lena Dunham eltávolította a méhét és a méhszáját, mert nem bírta tovább az endometriózis okozta fájdalmakat, mindezt a Vogue márciusi számában írta meg.

Garance Dore a blogján a saját menstruációjának írt levelet mostanában, hogy miért is olyan rossz a viszonyuk.

Ezek után nekem sem kellett több bátorítás, íme az én sztorim!

Előre bocsátom, hogy nem azért írtam meg, mert magamra szeretném felhívni a figyelmet. Azért írtam meg, mert veled is megtörténhet. 

Szóval jobb szűrni, mint megijedni!

7909652991202049898_1.jpg

Gondoltam, mielőtt végleg kiköltözöm Toszkánába, elmegyek nőgyógyászhoz. Sose árt, ugye. Amúgy is kihagytam egy évet. 2016 szeptemberében járunk. Augusztusban költöztem ki 3 bőrönddel, aztán vissza kellett még jönni az albérletet átadni és egyéb adminisztrációkat elintézni.

Panaszom nem volt ugyan, - ezt valamiért utálják az orvosok, ha így mész oda, jó lecsesznek, hogy minek is jöttél, ennyit a megelőzésről, ugye - , így nagy nyugalommal mentem egy találomra kiválasztott orvoshoz, előtte csekkoltam őt a neten, jókat írtak róla, szaktekintély, meg hogy kedves is. Jó lesz, gondoltam. 

Szépen megvizsgált, aztán elkezdte mondani, hogy van egy ciszta a bal petefészekben, meg két mióma a méhben. Meg egy kis hüvely gyulladás.

Miiiii? Itt akkor teljesen lefagytam, mi van? Reagálni sem tudtam hirtelen, soha semmi bajom nem volt korábban, semmit nem tudtam ezekről a betegségekről, így nyilván a legrosszabb opciók cikáztak a fejemben. Azt sem tudtam, hogy mit kell kérdezni. 

A méhnyakrákszűréshez levette a sejtmintát, aztán még mondta, hogy érdemes lenne egy tumormarker vizsgálatot is megejteni, na itt újra lefagytam, biztosan rákos vagyok, gondoltam. 

Persze, akkor még nem tudtam, de időközben kikupálódtam, hogy a tumormarkerek olyan anyagok, amelyek a rosszindulatú daganatokkal összefüggésben képződhetnek. A tumormarkereket néha „rákjelzőnek” is nevezik. A vérből meghatározható tumormarkerek segítenek a jó és rosszindulatú kórképek elkülönítésében. 

Átfáradtam egy másik rendelőbe, egy nő levette a vért, közben megemlítette, hogy ez egy elég drága vizsgálat, tudom-e. Azt hiszem, ekkor döntöttem el, hogy ide még egyszer én nem fogok jönni. Milyen kiszolgálás ez? Nyilván, amikor már ott a tű karomban, nem mondhatom azt, hogy köszönöm, nem kérem, túl drága. 

Mondták, hogy 1 héten belül küldik az eredményeket. És akkor megkezdődött a várakozás és közben megismerkedtem a CA 125, HE-4, ROMA index kifejezésekkel. 

"A 2016. 09.26-án vett citológiája rendben, ismétlése évente javasolt, gyulladás miatt a megbeszélt kezelése folytatása javasolt. " - írta nekem a doktornő levélben. 

A tumormarker is megjött, negatív eredménnyel, együtt örültünk a pasimmal.

A cisztára és miómákra azt a választ kaptam, hogy ezekkel most nem kell semmit csinálni, "csak figyelni őket", és félévente megnézetni. Jó, ennek is nagyon örültem. Bár visszagondolva, már akkor elkezdődött a tudatalatti stresszelés, hogy ott van valami, aminek nem kéne ott lennie.

Pár hónappal később, tavaly áprilisban újra Magyarországra jöttem és akkor már egy ismerősön keresztül jött orvoshoz mentem. Megnézett, azt mondta, semmi sem változott, viszlát fél év múlva.

Ahogy telt az idő, én azonban már bizonyos voltam benne, hogy valami nem stimmel, holott tüneteim még mindig nem voltak. A menstruáció alatti fájásaim világéletemben erősek voltak, sőt amikor diagnosztizálták a cisztát és a miómákat, onnantól a fájásaim visszafogták magukat, egy idő után már gyógyszert sem kellett bevennem. 

Júliusban ismét elmentem az orvoshoz, ugyanahhoz akihez áprilisban, minden rendben, ciszta megvan, nem nőtt, miómák sem nőttek. Én persze akkor már megkérdeztem, hogy a cisztát nem lehetne-e kivenni, mert zavar. De mivel 1. nem befolyásolta a létezésemet és 2. nem érte még el az 5 cm-es átmérőt, azt mondta, hogy ezt nem kell kivenni. Szokjam meg. Sok nő van így.

Hazamentem, és szépen próbáltam megemészteni, hogy ezek akkor állandóan bennem lesznek. Nem tudtam megemészteni és egyre jobban zavart, állandóan azt vizionáltam, hogy nőnek és átveszik az uralmat a testem felett.

A következő esedékes orvosi látogatásomra új orvost kerestem, ekkor kérdeztelek meg titeket  a Facebook-on. Kiválasztottam egy szimpatikus orvosnőt, valamiért nőhöz akartam menni, bár viszonylag fiatal volt, 40 körül, de úgy éreztem jó lesz. 

Megvizsgált, aztán megmutattam neki a korábbi leleteimet, és akkor azt mondta:

"Nem értek egyet XY doktornő megállapításával, ez nem egy folyadékkal teli ciszta, ez egy endometriózis."

Becenevén csokoládétömlő. 

Ezentúl majd a csokira sem nézhetek úgy, ahogy eddig, gondoltam.

"A csokoládéciszta a petefészek endometriosisának különleges formája. A vérrel telt endometriális hólyagok ciszta nagyságúra megnőhetnek. A felhalmozódó vér nyomása miatt az endometriális hólyagok belfelületét képező méhnyálkahártya elsorvad, a tömlő növekedése leáll. A ciszta fala vékony, benne sűrű, kenőcsös fekete vagy barna váladék található, mely a folyékony csokoládéra emlékeztet. A betegség innen kapta a nevét." (Forrás: www.drdiag.hu)

Tehát az történt, hogy gyakorlatilag egy éven keresztül, két orvos sem vette észre, hogy az ott egy endometrioma.

Amit azonnal ki kell(ett volna) venni, persze.

És hogy miért nem voltak tüneteim? Mert a csokoládéciszta önmagában nem okoz tüneteket. A társuló tünetek az endometriosis következményei. A legjellemzőbbek a tüszőrepedés elmaradása miatti erős, fájdalmas, alvadékos menstruáció, a fájdalmat fokozzák a feszülő endometriális hólyagok. És nálam még ez sem volt meg igazán.

Fontos kiemelni, hogy az endometriózis oka az orvostudomány jelenlegi állása szerint ismeretlen. 

És hogy még ne legyen vége a sztorinak...A doktornővel megbeszéltük, hogy akkor megműt, de előtte még egyszer jöjjek haza, 1 hónap múlva, hogy megnézze lesz-e valami változás.

(Hasznos infó: a Mammut II-ben található Centrum-Lab intézményben 10.000 ft körül csinálják a ROMA indexet, magánrendelőkben erre rádobnak ugyanennyit. És a magánrendelő ugyanúgy náluk csináltatja, csak ők veszik le a vért és küldik el..)

Így aztán 1 hónap múlva, novemberben ismét hazajöttem, megnézett, minden oké, januárban megműt. Abban egyeztünk meg, hogy pár napon belül jelentkezik az időponttal. Természetesen nem jelentkezett, nekem kellett írnom neki.

Aztán kaptam tőle egy levelet: "...napok óta nézem ezt a januárt de olyan napra amikor én tudok operálni és nem rendelek egy hely sincs, nem tudom hogy lett ez ennyire tele egy perc alatt...vagy tudok mondani egy kolléganőt akinek átadnám műtétre, aki minden nap a klinikán van, hátha talál valamit, ami jó lehet." 

Biztos én vagyok túl érzékeny, de engem ne adogassanak kolléganőknek, különben is, azt sem tudom ki az a kolléganő. Ezen a ponton elvesztettem a bizalmamat ebben a doktornőben is.

De legalább már ott tartottam, hogy tudtam, műtét kell. 

És akkor azt mondja a pasim, hogy miért nem beszélek doktor J.-vel, aki az ő barátja, de már én is találkoztam vele egyszer, ő biztos tud mondani egy jó orvost. Persze utólag én is okos vagyok, de tényleg, miért nem őt kérdeztem meg rögtön??

J. doktor ugyanis nőgyógyász és tényleg tudott ajánlani egy jó orvost, akivel január elején egyeztettem és fejben elkezdtem rákészülni a február 8-i műtétre.

Számos alkalommal éreztem már úgy, hogy én és a pasim, azért találkoztunk, hogy folyamatosan megmentsük egymást. 

Egy héttel előtte hazajöttem, találkoztam az orvossal, aki szimpatikus volt és mosolygós, miután megvizsgált, azt mondta, hogy ezt mindenképpen ki kell venni, akkor is ha pozitív lesz a lelet. Persze itt megint rám jött a pánik! 

Aztán újra végigmentem az összes vizsgálaton, labor, ROMA index, találkozó az aneszteziológussal, EKG, és vártam az eredményekre. Na, ez mindig idegölő. Be is iktattam egy Omorovicza teázást a Ritz-Carlton-ban.

Szerencsére minden negatív lett, így csütörtökön reggel 7-kor megjelentem a kórházban, természetesen étlen-szomjan, hogy 43 évesen életem első műtétjét átéljem. Kicsit izgultam, na. 

Az ideiglenes hodályban kórteremben függönyökkel elválasztott szekciókat alakítottak ki, én szerencsére egy kettesbe kerültem, egy kedves arcú lány volt a másik ágyon, láthatóan már ott volt pár napja, mert egészen be volt rendezkedve.

Egy nővér bemutatkozott, amikor megérkeztem és közölte, hogy ő fog velem aznap foglalkozni és folyamatosan jön majd csekkolni, ha visszajöttem a műtétből.

Átöltöztem hálóingre és vártam a soromra. Hamarosan kaptam egy altató tablettát, egy nővér pedig "átnézett" és olyan 15 év után először, le kellett vennem az ufo-s lábgyűrűmet, együtt izgultunk lejön-e.

Aztán megjött a műtőssegéd és érdekes módon, most hogy próbálok visszaemlékezni, egyszerűen nem emlékszem, hogy hogyan vetkőztem le meztelenre. Mert pedig levetkőztem. Arra még emlékszem, hogy áttett az ágyra, kaptam egy zöld takarót és egy rendes takarót is, de arra már nem emlékszem, hogy hová érkeztünk meg.Aztán arra ébredek, hogy nagyon fázom. Csak egy zöld papír takaró van rajtam és ráz a hideg. Elmosódottan, de látom, hogy a műtőben vagyok. Emberek körülöttem jönnek-mennek, talán takarítanak?

Nem látott egy kulcscsomót? - kérdezi tőlem valaki.

Háháhá...persze nem tudtam felnevetni, de már akkor is azt gondoltam, hogy ez milyen Grace Klinika.

Aztán visszatoltak az ágyamhoz, jött a nővér, ellátott, elmondta, hogy igen, az ott egy katéter, ez idegesített a legjobban, de vagy 4 órát kellett várnom, mire ki lehetett venni. Estefelé az orvosom is benézett, annyit megértettem, hogy szépen sikerült a műtét. Nem kellett kivenni a bal petefészkemet. Ez benne volt a pakliban. És a miómáktól is megszabadultam.

Az összes nővér szuper kedves és segítőkész volt, kaptam altatót, fájdalomcsillapítót, és a katétertől is megszabadítottak később. Az alvás gyorsan ment, persze voltak fájdalmaim. 

Másnap reggel mehettem haza, tehát egy éjszakát töltöttem a kórházban, kibírható volt.

Négy napig szedtem napi 4 antibiotikumot, és 20 vérhígító injekciót írtak fel. Egyszerűen nem tudtam rászánni magam, hogy beadjam magamnak hasba, és a családban sem találtam senkit, így most egy nővérnek fizetünk, aki minden reggel jön. Pedig a használati alapján nem egy nagy kunszt! :)

A beavatkozás előtt, szándékosan nem akartam túl sokat olvasni a laparoszkópos műtétről, főleg nem akartam másokkal megbeszélni, hiszen mindenki más, ezért másként is reagál. Persze, nagyon jól esett, amikor írtatok és szerencsére senki sem volt túl tolakodó. 

A műtét során 4 kis ponton metszettek a hasamon,  az egyik a köldökömnél volt, a nyílt műtéttel szemben így kisebb a műtéti megterhelés, rövidebb gyógyulási idő, és a gyorsabb felépülés is.  Napokig nem mertem megnézni a varratokat, nem azért, hogy milyen nyomot fognak hagyni, egyszerűen képtelen voltam.

A beavatkozás során először gázzal feltágítják a kismedencét, hogy az optikai eszközök számára jobban vizualizálható legyen a hasüregi tér.  A gázról mindenki mesélt persze, hogy ez milyen rossz lesz, amikor távozik, hát én nem tudnám szétválasztani, hogy mi fájt és mi nem utána, áttörést az állapotomban 1 hét után éreztem. Addig a szobanövény és a partra vetett hal állapotok között mozogtam.

Amúgy a szervezet pontosan tudja, hogy mi van, amikor kicsit jobban megerőltettem magam, akkor egyszerűen elaludtam egy percen belül. 

Múlt pénteken voltam varratszedésen, akkor is elájultam utána, éreztem, hogy túl sok volt még a járkálás. 

Tíz napja volt a műtétem, és 10 nap múlva megyek vissza Toszkánába.

Március 1-től pedig kezdődik az új életem, az élet endometriózis nélkül.

Én és az endometriózisom Tovább
Az Annie Hall stílus még mindig menő

Az Annie Hall stílus még mindig menő

legutobb_frissitve46.jpgEgy ideje már magamnak is bevallottam, hogy néha igenis jó romantikus vígjátékot nézni. Moziba azért nem fizetnék értük, de otthon, kényelemben, egy üveg pohár prosecco társaságában kifejezetten jól tudom magam érezni. Szigorúan egyedül persze.

Így aztán megörültem, amikor rátaláltam a Hampstead című filmre, mert egyrészt Londonban játszódik, másrészt Diane Keaton a főszereplője. 

Nem nehéz rájönni, hogy a cím a Notting Hill filmre hajaz, ugye, az is London egy kerülete, meg Hampstead is. Az előbbiben laktam, amíg Londonban éltem és hétköznapokon pontosan olyan, mintha egy kisvárosban lakna az ember, csak pénteken és szombaton, a Portobello Road-on a vásárra érkező kismillió ember zavarja meg a nyugalmat. A kedvenc helyem is ott van, a neve E&O, itt értem el a törzsvendégség csúcsát, hogy még a honlapjukon is kint volt rólam egy kép..most már csak a Google Maps-en vagyok.

Hampstead szintén kellemes környék, bájos utcácskák, macskakő, romantikus kávézók, hozza a vidéki hangulatot a nagyvárosban. Aztán itt van például a Freud Múzeum, a híres kanapéval, sajnos nem lehet ráülni, Freud itt is halt meg, miután 1938-ba a nácik elől ide menekült. Aztán Keats házát is itt lehet megnézni, és az én nagy kedvencem is itt található, Ernő Goldfinger háza

Amúgy Hampstead-ben volt az, hogy mentem az utcán és éppen telefonáltam, amikor átnéztem a túloldalra és azt láttam, hogy Bill Nighy (ejtsd:nai) kávézik a londoni napsütésben. Természetesen azonnal letettem a telefont és sztársokkot kaptam.)

Na de, kanyarodjunk vissza a filmhez. Szóval megnéztem a filmet, úgyhogy nektek már nem kell. (Már nagyon régen akartam ezt a fordulatot használni!) Sajnos, főhőseink között egyszerűen nincs kémia, és ugye ez egy romantikus filmben, eléggé fontos. Pedig a sztori nem rossz, két nem összeillő ember, hogyan talál végül is egymásra, és persze az odáig vezető út nem egyenes. A férfi főhős Brendan Gleeson, a Harry Potter-ből lehet ismerős.

hampstead.jpg

Ami viszont miatt érdemes volt megnéznem, az Diane Keaton stílusa és ruhatára. 

A 70 éves Diane Keaton remek formában van, és hozza a 41 éve, az Annie Hall cím filmben bevezetett stílusát. Persze, visszafogottabban, kevésbé különc, de a játékosság még mindig ott van.

Az androgünnek (nemtelen) is nevezett stílus, véleményem szerint az egyik legjobban hordható és kivitelezhető stílus.

Alapja, hogy a nőies és férfias darabokat kombinálunk össze, főleg egyszerűbb darabokat, inkább a színekre, mintákra koncentrálva.

Én egy ideje útkeresésben vagyok, a feketéből már elegem van, színeket és mintákat akarok, ez a stílus, amit egyébként gentlewoman stílusnak is hívnak, tetszik, bár tekintve, hogy szeretem a kissé extravagánsabb darabokat, egyelőre még nem tudom, hogy mennyire válna be. 

teljes_kepernyo_rogzitese_2018_02_03_191528_bmp.jpg

34e2c55900000578-3623930-image-m-80_1464963958483.jpg

 

45c0fa57704cc88ccbfddad2f8920e42.jpg

347d55cd00000578-3603420-image-a-232_1463928322472.jpg

imgid114535798_jpg_gallery.jpg

teljes_kepernyo_rogzitese_2018_02_03_170815_bmp.jpg

teljes_kepernyo_rogzitese_2018_02_03_173647_bmp.jpgAmennyiben úgy döntenénk, hogy kipróbálnánk egy szett erejéig a stílust, ajánlom a Uniqlo márkát, ahol éppen kijött a legújabb Ines de la Fressange kollekció, amelyből szépen össze lehet rakni egy szettet. Például egy ilyet, a képen de la Fressange.

ines-fressange-cree-mini-collection-uniqlo-2014.jpg

desktop21.jpg

goods_69_405399.jpg

goods_06_407391.jpg

 goods_01_405331.jpg

goods_69_405957_1.jpg

goods_69_406330.jpg

 goods_62_406853.jpg

 

Az Annie Hall stílus még mindig menő Tovább
A 79 éves Carolina Herrera sem megy nyugdíjba

A 79 éves Carolina Herrera sem megy nyugdíjba

11herrera-14-superjumbo.jpg

"Csak ne azt írják, hogy nyugdíjba megyek." - mondta a 79 éves Carolina Herrera a New York Times-nak. "Nem megyek nyugdíjba, haladok előre." 

A mindig csodálatos fésült hajú venezuelai Herrera 1980-ban alapította márkáját, klasszikus és elegáns darabjaival vált híressé. Ruháit előszeretettel hordták az amerikai first lady-k, például Jackie Kennedy és Michelle Obama.

Tegnap, miután bemutatta őszi/téli kollekcióját a New York Fashion Week-en, 37 év után befejezte pályafutását, mint kreatív igazgató, holnaptól pedig márka nagykövetként dolgozik tovább. Nem fog többet tervezni, hanem inkább eseményekre megy, és erősíti a cég imidzsét. 

"A kor csak a fejekben létezik. A kor nem számít, ha valamit szenvedéllyel tudsz csinálni."

27892146_339387659890337_3578933085967745024_n.jpg

27582175_1944526792542672_8889712666331840512_n.jpg

Emlékeztek? Két éve írtam, hogy az akkor 74 éves Grace Coddington, az amerikai Vogue divatszerkesztője azért hagyta ott 30 év után munkahelyét, hogy új területeken is kipróbálja magát.

Úgy néz ki, 70 fölött is van élet!

A 79 éves Carolina Herrera sem megy nyugdíjba Tovább
Egyre menőbb 40 felett modellkedni

Egyre menőbb 40 felett modellkedni

desktop20.jpg

Nyilvánvalóan, mint mindenki, tinédzser koromban én is eljátszottam a gondolattal, hogy milyen is lenne modellkedni. Ekkor még növésben voltam...

Természetesen, fogalmam sem volt a divatvilágról, csak azt láttam, hogy szépen felöltöztetett nők fel-alá járkálnak a kifutón, ráadásul külföldön, milyen jó lehet nekik!

Aztán persze rájöttem, hogy modellnek lenni egyáltalán nem könnyű, mert egy sor elvárásnak kell megfelelni, nem csak fizikailag, és persze a 165 cm-hez minimum Kate Moss fejet kellett volna növesztenem.

Így aztán ejtettem a témát, azért a divat iránti érdeklődésem megmaradt, inkább a marketingje érdekel, mint a ruhák, de azért a London Fashion Week-re szeretek járni. 

Na de, még sincs minden veszve!

Ahogy írtam már többször itt, lassan, de biztosan a 40-50-60 feletti korosztályt is kezdik végre felfedezni,  egyre több idősebb/érettebb modellt lehet látni reklámokban, kifutókon. Az olasz Vogue például a komplett októberi számát a 60 feletti nőknek írta, és tele volt nyilvánvalóan 60 feletti nőkkel. 

Több olyan van közöttük, akik második virágkorukat élik, hiszen 30 körül nyugdíjba mentek, most viszont a trendnek köszönhetően visszatérhettek a pályára. Ilyen például Lauren Hutton, aki 73 évesen kezdett újra modellkedni.

Szóval az a helyzet, hogy a profi modellek mellett, egyszer csak megjelentek a hétköznapi emberek, akik valamilyen csatornán láthatóvá tették magukat és egyszer csak befutottak! Csodálatos sztorikba lehet belefutni az Interneten.

Például az American Apparel mindenkit zavarba hozott pár éve az akkor 61 éves Jacky O’Shaughnessy túl szexy képeivel, szlogen: a szexiesség (ha van ilyen szó) soha nem jár le. O’Shaughnessy nem volt hivatásos modell, egy AA-nál dolgozó szúrta ki őt az utcán és egyszerűen leszólította. Emellett inspiráló sztori is lett belőle, rengeteg fiatal nő írt neki, hogy szeretnének úgy kinézni, ahogy ő ennyi idősen. 

nguoi-mau-gia-79024.jpg

Vagy itt van 64 éves Lyn Slater, akiből állítólag véletlenül lett blogger - Accidental Icon - , persze, ehhez kellett az, hogy éppen tetőtől-talpig Yohji Yamamoto-ban lófráljon egy hatalmas napszemüvegben a  New York Divathéten és az újdonságra éhes street style fotósok kamerája eléje kerüljön, mindenesetre jól eladható a sztori. Lynt amúgy nemrégen egy Charlotte Gainsbourg videóban láttam, szóval felvitte az Isten a dolgát.

17952538_1399479100074194_5105937420703001476_n.jpg

23967231_331061584035244_2879915441872961536_n.jpg

17662917_386723918393657_8518378877775511552_n.jpg

Kedvencem, Maye Musk, már külön posztot is szenteltem neki, idén lesz 70 éves, és ahogy mondja, soha ennyi munkája nem volt, mint 2017-ben. A milliárdos Elon Musk anyukája főállásban táplálkozási szakértő, ami nyilván jól jön a modellkedéshez. Amúgy lassan a csapból is ő folyik, de én nem bánom!

Sometimes the best lighting is in the hotel bathroom��� @langhamnyc #top @cynthiarowley #pants @sachinandbabi #jewelry @ralphmasri

Maye Musk (@mayemusk) által megosztott bejegyzés,

 

25036640_2019788078277335_6336514042340835328_n.jpg

A 60 éves, ausztrál Sarah Jane Adams a totál ismeretlenségből röpke egy év alatt szedett össze 160 ezer követőt az Instagramon és lett az IMG ügynökség modellje. Az Insta-ja amúgy rettentően szórakoztató, - jobban fogod élvezni, mint a mostanság sztárolt "influencerek" szétfotósoppolt képeit, amihez annyit tudnak írni, hogy Good morning Babes - ugyanis van sztorija, van mondanivalója, van élettörténete. Azóta pedig utazik, interjúkat ad, divatbemutatón vonul, 

16908422_1635122646794929_5229161079887626240_n.jpg

20839017_143333762919384_2171917489313677312_n.jpg

13388537_1020253968066002_1444723021_n.jpg

Na de, mi van akkor, ha egyszerű halandó, öregedő nők vagyunk és a titkos vágyunk még mindig a modellkedés.

Jó hírem van, egyre-másra alakulnak az olyan ügynökségek, melyek a 40 felettieket keresik.

2015-ben a Grey Model Agency úttörőként kezdte meg az 40 felettiek foglalkoztatását, és kimondottan arra mennek rá, hogy nem a klasszikus nagymama fejeket keresik, pardon, hanem a karakteresebb, érdekesebb arcokat.


teljes_kepernyo_rogzitese_2018_02_01_00938.jpg
teljes_kepernyo_rogzitese_2018_02_01_01248.jpg

Rebecca Valentine, az ügynökség alapítójának célja, hogy előtérbe helyezze a "láthatatlan generációt".

Hányszor érezzük úgy 40 felett, hogy egyszerűen elkezdenek levegőnek nézni minket. Állásinterjúra be sem hívnak, a pasik átnéznek rajtunk, középkorúak vagyunk, ami meg ugye szitokszó.

Stílus, tudás, tapasztalat. Ez mind itt van bennünk. Éltünk már eleget, hogy tudjuk mi áll jól, tanultunk, tapasztaltunk, többek lettünk. 

Az ügynökség egyik sikersztorija, a most 85 éves Frances Dunscombe, aki sohasem modellkedett korábban, titkárnőként dolgozott amúgy, 3 éve jelentkezett be, azóta vonult a London Fashion Week-en, és szerepelt Prada kampányban is. 

dims.jpg

Persze azért ne gondoljuk, hogy bárkiből lehet modell, csak azért mert 40/50/60 felett van. A 170 cm magasság ideális, szerencsés, ha érdekesebb arcunk van. A testsúlyt nem is említem, itt sem látunk kövér modelleket.

És persze a természetes ősz/fehér haj csakis előnyünkre válhat.

Az érdeklődés hatalmas, mondja az ügynökség vezetője, de a szűrő szigorú.

Az elszántabbak, szigorúan 35 felett, 720 fontért workshopra is mehetnek a kulisszák mögé nézni.

21479755_1629705463767522_7472714753933049856_n.jpg

Stefanie Lange az egyik kedvencem a csodálatos hosszú, ősz hajával!

És bár a fent említett Grey tekinti magát elsőnek, megtaláltam a párizsi székhelyű Silver-t, mely már 2012 óta "gyűjti" a 40 felettieket.

136_8955_f1000018.jpg

43_3549_dsc8358_1.jpg

316_11764_02.jpg

85_1725.jpg

Ausztráliában Silverfox néven néven fut az érettebb modelleket foglalkoztató ügynökség és most éppen tévé sorozathoz keresnek silver fox-okat. Régen láttam ilyen sok, szép embert egy videóban!

new-home_1.jpg

Aztán pár hete tele volt a média az orosz Oldushka-val, pedig nem most kezdték, ott 45 a korhatár.

03-embed-agency.jpg

Ránézek ezekre a nőkre és megnyugszom. Az egy dolog, hogy modellkednek, de ami számomra sokkal fontosabb, az az, hogy lehet így is. Lehet álmot megvalósítani 82 évesen is. Lehet így kinézni öregen, lehet így élni öregen. A sztereotípiák a fejekben talán lassan változnak, az öregedés egy folyamat, nem tudsz mit tenni ellene. Viszont tehetsz érte! Életmód, hozzáállás, tanulás. 

Mert ugye, egyszer mindenki megöregszik. Ha szerencséje van.

legutobb_frissitve45.jpg

Egyre menőbb 40 felett modellkedni Tovább
Barátnői csevej nagyvilági teázással

Barátnői csevej nagyvilági teázással

Omorovicza Afternoon Tea a the Ritz-Carlton hotelben

20180202_134526_1.jpg

Aki olvas egy ideje, az láthatta, hogy nagy Afternoon Tea rajongó vagyok. Londonban ragadt rám, ott nagy divatja van, számtalan étterem illetve hotel kínál jobbnál jobb ajánlatokat. Eddigi élményeimet lásd a poszt végén.

Így aztán nagyon megörültem, amikor megláttam, hogy az Omorovicza és a the Ritz-Carlton Budapest hotel közösen kijött egy Afternoon Tea ajánlattal. Meg annak is nagyon örültem, hogy pont Pesten is leszek, amíg tart.

Az Omorovicza közel áll a szívemhez, aki nem tudná, ez egy magyar prémium szépségápolási márka, melynek alapja a gyógyító és bőrfiatalító magyar gyógyvíz és a hévízi iszap. 

Az alapító házaspár női tagját, Margaret-et, még Londonból ismerem, pár évvel ezelőtt volt szerencsém velük interjút készíteni, ami aztán a Forbes-ban jelent meg.  

Tehát gyorsan foglaltam, és ma fél 2-kor a Kupola Lounge-ban találtunk magunkat a Ritz-Carltonban. (Nem tudtam kiszedni a személyzetből, hogy kire várnak az embernek a bejáratnál, Depeche Mode?)

20180202_150144_1_1.jpg

Az Afternoon Tea tökéletes kiegészítője egy barátnői csevejnek, így aztán a kellemeset a hasznossal összekötve, ide beszéltem meg Ágival a találkozónkat. Az ő legnagyobb örömére is!

20180202_133521.jpg

Egy kedves fiatalember volt a pincérünk, aki szépen felvezette az egész sztorit, és akárhányszor beszéltünk, őszintén éreztem a hangjából a lelkesedést, hogy neki is mennyire bejön ez kooperáció.

Nagyon tetszett a bekeretezett étlap, mivel én állandóan minden információt tudni akarok.

Első körben egy welcome koktél jött, - koriander, barack likőr, citrom, cukorszirup, tonik - alkoholmentes verzióban is. Itt megjegyezném, hogy a szívószál használata nagyon nem trendi.

20180202_134501.jpg

Az Afternoon Tea-nél használatos emeletes tálca helyett ebben a kis polcrendszerben jöttek a sütik, szendvicsek. Talán arra hajazva, ahogy a termékek is ki vannak téve a polcon az üzletben, de inkább csak találgatok.

Szendvicsek: füstölt lazacos croissant, mini uborka és sajtkrém szendvics (ez tipikus, minden angol Afternoon Tea elmaradhatatlan kelléke), Foie Gras és szárított gyümölcs chutney (ebben a libamájat nem igazán éreztük). 

20180202_135732.jpg

Édességek: Csokoládé és málna torta (a szálloda sajátjai), paprikás és szilva chutney macaron, sárgabarack macaron, kétféle muffin, mini citromos pite.

20180202_134617.jpg

Ez pedig az Omorovicza Torta, melyet külön erre az alkalomra készített a hotel cukrászcsapata. Az inspirációt az Omorovicza egyik éjszakai krémje adta, ízvilága harmonizál a krém összetevőivel:  a szilvával, mandulával és almával. Ez egyébként tényleg nagyon finom, a kedves pincérünk el is mondta, hogy többen jelezték igényüket, hogy legyen állandóan az étlapon.

20180202_134541_1.jpg

Az afternoon tea nyilván elengedhetetlen eleme a tea! Itt most a Zhao Zhou vad teái közül lehetett választani, ők amúgy a Lánchíd utcában nem csak boltot, teázót, hanem teaműhelyt is vezetnek. És már ezer éve a listámon vannak!

20180202_144717.jpg

Őket már nem tudtuk megenni, de persze hazavihettük egy kis dobozkában. 

20180202_153031_1.jpg

Összességében nagyon jól éreztük magunkat, a hely atmoszférája kellemes, a design nem tolakodó, rajtunk kívül 2-3 asztalnál ültünk és ők is Omorovicza partin voltak.

Azt kicsit zokon vettem mondjuk, hogy amikor megkérdeztem a teremfőnököt, hogy megnézhetjük-e spa-t vagy egy szobát, rögtön nemet mondott, mintha valami óriási dolgot kértem volna.

Az Afternoon Tea részeként kaptunk még éjszakai krémet (15 ml) és termál tisztító balzsamot (5 ml), az egyik kedvenc termékem ez a fekete balzsam, mely kalciumban és magnéziumban gazdag magyar iszapot tartalmaz. Plusz még 2 kis termék minta is volt a csomagban (deep cleansing mask és midnight radiance mask). Aztán még 20% vásárlási kedvezményt is, az Omorovicza üzlete és szépségszalonja az Andrássy út 2. alatt található.

Remélem a kedvezmény érvényes kezelésre is, ugyanis az egy igazán luxy kényeztetés, itt írtam meg róla ez élményeimet. 

Az Afternoon Tea ára 8.000 Ft / 2 fő és MÉG KÉT NAPIG TART, február 4-ig.

(Az árat tekintve amúgy, egy ilyen színvonalú Afternoon Tea, egy ilyen hotelben Londonban olyan 15.000 forint / fő lenne. )

Londoni Afternoon Tea élményeim:

Tea a világ legszofisztikáltabb könyvei között (Assouline konyvesbolt)

sketch - nagyvilági teázás Alien wc-vel 

Ahol Oscar Wilde partizott - Nagyvilági teázás a Hotel Café Royalban

Elteázni egy repülőjegy árát 

Barátnői csevej nagyvilági teázással Tovább
2018 - Új év, új én!

2018 - Új év, új én!

21167151_1550748571648666_1201707826084159513_o.jpg

Hát, őszintén szólva meg sem fordult a fejemben december 31-én, hogy bármilyen fogadalmat tegyek, ugyanis már sokkal korábban elkezdtem bevezetni mindenféle kisebb-nagyobb változtatást az életemben. Teljesen felesleges várni a szilveszterre, bár tény, hogy tökéletes kifogás a nem elkezdésre.

Rend. Sajnos, rettentően rendetlen személy vagyok. Bár az évek folyamán javult valamicskét a helyzet, van még min dolgoznom. Hozzáteszem, hogy 250 nm2-et kell(ene) rendben tartanom, belegondolni is fáj.

Tavaly már bevezettem és örömmel jelentem, hogy még mindig tart a lelkesedés: megágyazok reggelente! És akárhányszor belépek napközben a hálóba, mindig büszkeséggel tölt el, hogy be van ágyazva, és jól érzem magam tőle. Kis semmiség, mégis hatásos.

Folyamatos harc rendben tartani a konyhát, ugyanis ott vagyunk a legtöbbet, ráadásul a kutya is jön-megy, szerintem naponta 1 órát elszórakozom azzal, hogy vállalható legyen. Ráadásul, ha jön valaki, oda lép be elsőre, így rögtön benyomást kap rólunk, hogy "jé, micsoda kuplerájban élnek ezek!", avagy "micsoda jó kis konyha ez!", szóval bármennyire nem érdekel, mit szólnak mások, a konyhát rendben kell tartanom. És ha hozzáadom, hogy minden nap egyszer főzök is, akkor kijön, hogy a konyhában töltöm a napom legnagyobb részét..

Egészséges életmód. Amióta kiköltöztem Toszkánába, folyamatosan küzdök magammal, hogy egészségesebben éljek. Nincs is annál kellemetlenebb, amikor a kutya rajtakap a kamrában, ahogy üvegből eszem ujjal a Nutellát...

És bár az életmódváltásom alapvetően akkor kezdődött, mikor kiköltöztem és ehhez a pasim nagyban hozzájárult, aki ha kell, rám erőlteti a jó dolgokat. 

Amire büszke vagyok, hogy már hónapok óta sikerül a Nesquick függőségemet kordában tartani, és frissen facsart narancslevet fogyasztok reggelente, 4 narancsból. 

Étrendünket tekintve, ebben is nagyon rossz voltam, a mediterrán diétát követjük. Az egyik főétkezés mindig saláta (többféle leveles salátát mixelek + 5-6 féle zöldség hozzá), jobban szeretem, ha a vacsora az. Hat után ugye minden beépül, főleg 40 felett.

Így aztán általában ebédre főzök. Hetente 3-szor eszünk halat, főleg a livorno-i piacon vásároljuk, - branzino (tengeri süllő) vagy orata (aranydurbincs) -, egyszerűen sütőben készítjük, zöldséggel esszük és heti egyszer lazac van. Aztán 3-szor eszünk baromfit, főleg pulykát, és a csodás Le Creuset vasedényemnek köszönhetően, csak beleteszem egyben, rádobálok a kertből rozmaringot és babérlevelet, olívaolaj, hagyma, fokhagyma és hozzá megint zöldség. Hetente egyszer bűnözünk, ilyenkor jöhet a paprikás krumpli meg a bundás kenyér! Persze nem szentírás, de ezek az alapok, majd hosszabban is szakértek a mediterrán diétáról, sőt mostanában játszom a gondolattal, hogy jelentkezem egy health coach tanfolyamra is! Ha már így mélyedek a témában..

Főzni még mindig nem nagyon szeretek, persze van néhány receptem, amire büszke vagyok, például a ropogós cukkini chips vagy a rántott akácvirág, de még mindig inkább kötelességnek érzem a főzést, mint önmegvalósításnak. (Vagy idáig nem szükségszerű eljutni?)

Olívaolajat nagy mennyiségben fogyasztunk, napi 4 evőkanál a minimum. Ha nagyon megéhezem 2 étkezés között, akkor legtöbbször egy szelet olajas kenyér a megoldás. 

Az édesség utáni vágyamat főleg gyümölccsel próbálom elnyomni, most a szőlő és mandarin van terítéken. 

Imádom a magokat, mandula, mogyoró, dió, pisztácia, minden jöhet, naponta egy maréknyit engedélyezek, általában tévénézés közben. Miért van az, hogy enni kell tévénézés közben?

Amúgy a legjobb módszer a nassolás ellen, ha nincs otthon nassolnivaló, magyarul, csak olyan cuccot veszünk, ami nem káros.

Rendszeresen fogyasztok vörös áfonya levet, mert hajlamos vagyok húgyúti fertőzésre, úgyhogy erre szépen rászoktattam magam, mondjuk aranyárban van, 3 dl több, mint 1000 forint, de erre szívesen áldozok.

Mozgás. Amíg Pesten laktam, belőttem, hogy napi 10.000 lépést kell abszolválni. Ez többnyire sikerült is, kevesebbet tömegközlekedtem, és úgy intéztem a hetemet, hogy minden másnap legyenek külsős találkozóim, és ahova lehetett, gyalog mentem. A közbülső napokon meg úgy mentem például a boltba, hogy jó nagy kerülővel. Jó volt a 13-ban lakni!



Sajnos, a nagy büszkén leadott 6 kilóm a 17 hónap alatt, mióta itt vagyok, szépen lassan visszajött, így most megint a nulláról indulok és számításaim szerint 8-10 kilót kell(ene) leadnom, ha tudományosan igazítom a magasságomhoz. 

Az egyik kedvenc téli foglalatosságom amúgy, a tűzifa felpakolása. Ezt se gondoltam volna, hogy egyszer majd egy ilyen mondat hagyja el a klaviatúrámat.

Persze próbálkoztam tornával, miután lett egy 2.5 hektáros "kertem", futkároztam a kutyával, de őszintén bevallom, nekem a konditerem jön be, egy szigorú, hajcsár edzővel. Így például az nagyon hiányzik, hogy nem járok a Mónihoz hetente háromszor. Na de, találtam végre egy termet, nem messze tőlünk, ami árban is oké (havi 50 euro korlátlanul) és egy Lorenzo nevű edző ingyen áll rendelkezésre.

Addig is, köszönhetően a kutyának, megakadályozva, hogy beszökjön a faluba (már egyszer elkapta a rendőrség, akkor még nem kaptunk büntetést), hosszabb sétákra visszük minden nap, ez kb. 2 órát jelent, ami nagyjából 10.000 lépés és 6 km.

Stressz. Meggyőződésem, hogy legnagyobb ellenségünk a stressz. Az állandó megfelelési és bizonyítási kényszer, a munkahelyi nyomás, az elvárások, a béna játszmázások, egyszerűen megbetegítik az embert, lásd lentebb. 

Amúgy érdekes módon, megnéztem pár videót, amiben 60-70 körüliek arról beszélnek, hogy milyen tanácsot adnának fiatalabb énjüknek, és a legtöbben azt mondták, hogy "ne aggódj annyit, valahogy mindig lesz!". Szóval én is így vagyok ezzel, tekintve, hogy az elmúlt években átestem pár stresszes élethelyzeten, hogy olyan nincs, hogy valahogy ne lett volna. Meg, hogy lehetne sokkal rosszabb.

Aztán bejött a képbe egy nem várt történet, amikor is elmentem egy rutin nőgyógyászati kivizsgálásra és diagnosztizáltak egy cisztát az egyik petefészkemben. Nyilvánvalóan kisebb sokkot kaptam, hogy wtf és hogy mi is lesz most, a lényeg, hogy egy éven keresztül félre diagnosztizáltak különböző orvosok, mire megtudtam az utolsó előttitől, hogy igazából nekem endometriózisom van. Így aztán testben és lélekben éppen műtétre készülök, ami február elején lesz esedékes. Majd utána megírom részleteiben is az "élményeimet", már csak azért is, hogy felhívjam arra a figyelmet, hogy 40 felett fokozottabban kell figyelni magunkra, szűrővizsgálatokkal az elváltozások korai stádiumban kimutathatóak és eredményesebben kezelhetőek.

Önmegvalósítás. Amikor kiköltöztem, meghoztam azt a döntést, hogy akkor most feladok mindent, hogy együtt legyek egy pasival, akit egy hónapja ismertem. Tudtam, hogy meg kell lépnem, különben soha nem tudom meg, hogy működhet-e. Nos, működik. Szerintem minden másnap felhozza valamelyikünk, hogy hogy lehet az, hogy nem unjuk egymást, sőt..Ne felejtsük el, hogy mi éjjel-nappal együtt vagyunk. És nekem ez az első együttélésem. Ráadásul, még szeretek is egyedül lenni. És mégis. 

Tehát, adott a feladat, újra kitalálni magamat, megtalálni, hogy mi akarok lenni, mi érdekel annyira, hogy komolyabban elmélyedjek benne.

Mert ugye 40 felett is van élet. 40 felett is lehet változtatni, sőt. Úgyis csak akkor lesz jó, ha valóban azt csinálod, amit szeretsz, és ehhez sokunknak idő kell. Én mindig is irigyeltem azokat, akik korán rájöttek arra, hogy mivel akarnak foglalkozni egész életükben. Persze ez nem jelenti azt, hogy ez nem változhat időközben. Én például született pr-es vagyok, mert erre igazából születni kell, nem lehet megtanulni, vagy érzed vagy nem, de a jelenlegi körülményeim miatt, ebben nem tudok igazán kiteljesedni. Így aztán nem is foglalkozom ezzel, mert ez van, új körülmények között vagyok, ehhez kell igazítanom magamat.

Aztán az is ott van, hogy nem lehet mindent előre kiszámítani, és nem úgy lesz, ahogy elképzeljük. Egyszerűbb, ha hagyjuk, hogy történjenek a dolgok körülöttünk, közben figyeljünk és legyünk szemfülesek, és vegyük észre azt, ami ott van a szemünk előtt, és mégsem látjuk. Vagy látjuk, de nem akarjuk elfogadni. Néha egy véletlennek tűnő esemény, találkozás valakivel, egy hirtelen elhatározás, tényleg megváltoztathatja az életedet. 

A kérdés persze mindig az, hogy elég bátor vagy-e változtatni, vagy inkább elvagy, miközben semmi nem történik az életedben évek óta. Én nem tartom magam amúgy bátornak, valahogy az elköltözéseim más országokba olyan természetesen jöttek. Persze megégettem magam párszor, sokszor voltam lent, és még leszek is, de az élet olyan rövid, egyszerűen nem engedhetem meg magamnak, hogy unalmas életem legyen. És te?

A következőkben gondolkozom:

- Könyvet írok a londoni és toszkán kalandjaimról, kulturális ajánlóval, receptekkel, fotókkal (az extrákat ti kértétek!) Napi egy óra írás, ezt sajnos még tudtam beépíteni a rendszerbe megfelelően.

- Újságírás. Folytatni akarom a megkezdett újságírói karrieremet, na ehhez még hozzá se kezdtem igazából, főleg a 40 feletti nők témában, vagy olaszországi kalandok vagy ...

- Health coach. Ahogy fent írtam, egy ideje kacérkodom a gondolattal, hogy elvégezzek egy ilyen kurzust, érdekel is, másrészt, mindenképpen olyan valamit is szeretnék csinálni, amivel másoknak is tudok segíteni. Ez még átgondolás alatt.

- Blog. A blog érdekes módon mindig akkor indul be, amikor nem foglalkozom azzal, hogy hogyan induljon be. 2018-as célom, hogy némi pénzt is keressek bloggal, mivel egyelőre hobbi tevékenységként űzöm, meg egyfajta naplóként. Persze örülök, ha hasznos/szórakoztató lehetek.

Itt még meg kell jegyeznem, hogy továbbra is missziómnak tekintem, hogy megmutassam, hogy 40 felett sem vagyunk láthatatlanok, sőt! Továbbra is lesznek inspiráló sztorik, szeretnék kicsit jobban a divat irányába is elmenni.

- Női vállalkozók. Egyelőre ez egy csíra a fejemben, de nagyon jó lenne kiadni könyvben az eddigi női vállalkozós interjúkat, összehozni az eddigi interjú alanyokat (Facebook csoport?), ahol meg tudnának egymással ismerkedni, létrehozni egyfajta női baráti kört, ami arról szólna, hogyan segítsük egymást. Mit gondoltok?

- Fotózás. Tavaly kaptam egy jobb gépet ajándékba a pasimtól (használt Nikon), és mivel egyesek szerint van érzékem a fotózáshoz, így erre mindenképpen szeretnék időt szánni. Egyelőre ugyanis csak kattintgatok, aztán néha összejön. (Bár a Shutterstock elfogadta a jelentkezésemet, és már árulom is a stock fotóimat!)

Társas kapcsolatok. Amire nem számítottam, viszont igencsak jól jött, hogy megismerkedtem veletek, vagyis sokan írtatok/írtok nekem és én ennek mindig örülök. Néha tágítjátok a látókörömet, néha szórakoztattok, néha kioktattok, néha segítetek, szóval nagyon élvezem, hogy vagytok! És remélem, hogy ez folytatódni is fog! Ugyanis, bár egy kényelmes házban és egy csodás birtokon élek, azért kissé elszigetelve a külvilágtól. 

Olvasás. Tavaly körülbelül 20 könyvet rendeltem online, összesen kettőt abszolváltam. Úgyhogy be fogom vezetni a napi 2 oldalt. Most éppen Karafiáth Orsolyától a Szirént olvasom, nem könnyű olvasmány, viszont letehetetlen. Ha kiolvastam, szívesen továbbadom!

Azt hiszem, tudnám még folytatni, de így is gratulálok azoknak, akik végigolvasták! 

2018 - Új év, új én! Tovább
Amikor nők terveznek a Nike-nak cipőt: egyesek újragondolva!

Amikor nők terveznek a Nike-nak cipőt: egyesek újragondolva!

Csináljatok valami menő szart cuccot! Van rá 2 hét! (Make some cool shit! - a sajtóközleményből.)

Ezt a tömör megbízást adta a Nike 14 nőnek.

Szóval mi történik akkor, ha 14 nő fogja magát és újragondolja a Nike két legnépszerűbb  cipőjét?

lead-the-1-reimagined-group-1516379140.jpg

A szóban forgó két almárka, az Air Force 1 és az Air Jordan 1.

A nők pedig cipő designerek a Nike-nal, különféle területeken dolgoznak, ez volt az első alkalom, hogy így együtt csapatban dolgoztak.

Mit tudjuk (vagy nem), a  az Air Force 1 1982-ben született meg kosárlabda játékosoknak, az Air Jordan 1 pedig nyilvánvalóan Michael Jordan számára készül 1985-ben. Szóval kosaras cipőkről beszélünk, amiket alapvetően férfiaknak készítettek.

A "1 Reminagined" kollekció 5-5 pár Air Force és Jordan cipőből áll, női szemmel újragondolva. Két szempontból is érdekes ez: nyolcvanas évek óta nem nyúltak hozzá radikálisan a designhoz és nők meg még úgysem nyúltak eddig hozzá.

Szerencsére, a kollekció egyáltalán nem "csajos", és nem színes-szagos, szintén szerencsére.

Viszont elképesztően menő és játékos. Megtartva az alap designt, mindegyik cipő saját egyéniséggel bír, felturbózva ezzel-azzal, mindegyiken találunk valami részletet, amitől különleges lesz a cipő. Jómagam, minimum hármat vásárolnék meg.

A kollekció amúgy unisex.

Csodálatos módon, a magyar Nike-hoz semmilyen elérhetőséget nem találtam, így csak annyit tudok mondani, hogy a (rendkívül magyartalan, gondolom robot fordítja) honlapjukon az áll, hogy február 16-tól lesz vásárolható.

sp18-nwmn-the1reimagined-aj1-explorers-product-on-body-1516381016.jpg

nike-one-reimagined-air-jordan-1-sage.jpg

nike-one-reimagined-air-jordan-1-jesters.jpg

sp18-nwmn-the1reimagined-af1-sage-product-on-body-1516381017.jpg

sp18-nwmn-the1reimagined-af1-rebels-product-on-body-1516381020.jpg

sp18-nwmn-the1reimagined-af1-explorers-product-on-body-1516381017.jpg

nike-one-reimagined-air-force-1-lovers.jpg

nike-one-reimagined-air-jordan-1-lovers.jpg

nike-one-reimagined-air-jordan-1-rebels.jpg

sp18-nwmn-the1reimagined-af1-jesters-product-on-body-1516381023.jpg

 És íme a 14 nő!
teljes_kepernyo_rogzitese_2018_01_23_101736.jpg

teljes_kepernyo_rogzitese_2018_01_22_202212.jpg

teljes_kepernyo_rogzitese_2018_01_22_202406.jpg

teljes_kepernyo_rogzitese_2018_01_22_202443.jpg

teljes_kepernyo_rogzitese_2018_01_22_202516.jpg

 

Amikor nők terveznek a Nike-nak cipőt: egyesek újragondolva! Tovább
Észrevenné valaki, ha eltűnnél?

Észrevenné valaki, ha eltűnnél?

joycevincentstudiophotoj.jpg

Tegnap egy beszélgetés során megint eszembe jutott az a dokumentumfilm, ami pont abban az évben jött ki, amikor Londonba költöztem és nagyon felkavart.

2006-ban holtan találtak a 38 éves Joyce Carol Vincent-et a észak-Londoni bérelt lakásában, a Wood Green Bevásárlóközpont felett. (Én is pont 38 voltam, amikor olvastam a hírről, lehet ez is közrejátszott, hogy annyira felkavart.)

Nyilván maga a tény is szomorú, de ami az igazán megdöbbentő volt, hogy közel 3 év után találták rá.

Magyarul, az évek alatt senkinek nem tűnt fel, hogy nem ad életjelet magáról.

Amikor megtaláltak a lakásban, a tévé még mindig ment, oszladozó holtteste körül pedig karácsonyi ajándékok voltak, amiket éppen csomagolt.

Vajon kiknek csomagolta és vajon kik nem hiányolták őt?

Az, hogy egyáltalán megtalálták, annak volt "köszönhető", hogy a bankszámlája kiürült, így a közüzemi művek nem  tudták levenni a pénzt és jöttek behajtani.

Carol Morley filmrendezőt nem hagyta nyugodni az eset és elkezdett nyomozni, ki is volt ez a nő valójában? Hirdetéseket jelentetett meg, hogy keresi Joyce ismerőseit, barátait. A jelentkezők közül sokan nem is tudták, hogy meghalt, amíg Morley nem mondta meg nekik.

448570435936_05280905_2805201592624am_large.jpg

A filmjében, melynek címe Dreams of Life, megpróbálja felgöngyölíteni, hogyan élt Joyce - megszólalnak volt barátok, kollégák, lakótársak -, és hogy hogyan történhetett ez meg vele. 

Nem volt drogos, nem volt alkoholista, 4 testvére volt, dolgozott, népszerű volt, kiterjedt baráti körrel rendelkezett, attraktív nő volt, a férfiak odavoltak érte. És mégis, 3 évig senki nem vette észre, hogy eltűnt.

Amúgy többen azt mondták, azt gondolták, hogy egyszerűen egy újabb nagy kalandba vágott, ezért nem keresték.

A film szerint abuzív kapcsolatban élhetett valamikor, a lakást, amiben lakott, ugyanis ilyen nőknek adták ki. A teória szerint fokozatosan távolodott el mindenkitől, családjától is, saját akaratából. Valami olyasmi történhetett vele, ami nagy traumával járhatott, és senki nem volt ott, hogy segítsen neki.

A halálát nagy valószínűséggel asztma roham vagy gyomorfekély okozta, a maradványokból pontosan nem tudták megmondani.

A filmben a családja nem kívánta szerepelni.

A film nagyon szomorú és eléggé nyomasztó, nem egy könnyű esti mozi, íme a trailer:

Számomra a tanulság az, hogy igen nehéz észrevenni, ha valakinek segítségre van szüksége, szóval oda kell figyelni rendesen embertársainkra, főleg azokra, akik közel állnak hozzánk. 

Észrevenné valaki, ha eltűnnél? Tovább
Miért utazik egyedül a nő?

Miért utazik egyedül a nő?

Olvasom, hogy egyre több nő utazik egyedül, sőt egyre több 40-50 éves nő vág neki a nagyvilágnak egyedül. Na, de miért?

Olvasóim között is akad jó pár olyan nő, aki egyedül utazott/utazik, őket kérdeztem a szóló utazásaikról.

Nekem identitásommá vált az Argentínába utazás

caminito.jpg

Gyöngyi (51), ügyfélszolgálati referens

Mikor utaztál először egyedül és hova? 
Az első igazi, saját szórakozásomra teljesen egyedül történő utazás az Argentína volt.

Azért utaztál egyedül, mert nem volt kivel vagy egyedül akartál? Mi volt az indíttatás?
Igazából igen, egyedül akartam. Sok minden összejött, elegem lett, épp kirepültek a gyerekek, és rémülten vettem észre, hogy ha nem történik valami, néhány év múlva középkorú néni leszek, anélkül, hogy valaha igazából autonóm fiatal nő lehettem volna.

Hogy érezted magad az utazás közben? Mire jöttél rá?
Hagytam, hogy megéljek mindent. Úgy mentem oda, hogyha egész nap a bérelt lakásban piálok és cigizem, akkor legyen az, tehát hagytam, hogy megéljem azt, amit érzek. Így is történt. 

Ismét vonzó nőnek éreztem magam, ezt az argentinok nem mulasztották el tudtomra adni. Szorongva mentem el az első tangó estre, meglepetésemre kézről kézre adtak, pedig alig tudtam táncolni. Ebben nyilván benne volt a külföldi nő egzotikuma is, de voltak nálam sokkal fiatalabbak is a világ minden tájáról.:) 

Különösebben nem jöttem rá semmire, nem világosodtam meg. De azóta a tangó életformámmá vált és egész jól megtanultam időközben spanyolul is.

Hová utaztál még egyedül?
Azóta már 3-szor mentem vissza, és még megyek is. Valami szörnyűségnek kell történnie ahhoz, hogy ne térjek vissza Buenos Aires-be.

Melyik volt a legkedvesebb utad és miért?
A második BsAs-i utam. Akkor már úgy éreztem, mintha hazamentem volna (pl. ugyanazt a lakást béreltem ki), sokkal jobban tudtam tangózni, és nőként is magabiztos voltam. Mindössze egy hétre futotta akkor, olyan volt, mint egy álom, de akkora életerőt adott és inspirált, hogy a mai napig abból élek.

Saját magad szervezed az utazásaidat vagy igénybe veszel például egyedül utazóknak szóló utazási irodát?
Magam szervezek mindent, de az első alkalommal igénybe vettem egy buenos aires-i magyar idegenvezetőt, hogy segítsen belakni a várost. Mondjuk jó drága volt, de nem gondolom, hogy haszontalan.

Mások hogyan fogadták, hogy egyedül utazol nő létedre?
Sokan mondták, mennyire bátor vagyok, hogy elindulok. Nem értettem miért, mert messzire utaztam ugyan, de nem a dzsungel közepébe, vagy egy lakatlan szigetre. Aztán rájöttem, hogy az igazi kérdés az volt, hogy elengedett-e a férjem. A férfiak jellemző mód azt gondolják, hogy pasizni megyek, feltételezem magukból indulnak ki..

Odakint rengeteg egyedül utazó tangós turistanővel találkozom, számos tehetős amerikai és francia nő - nem ritkán megözvegyülve - vesz ingatlant magának (jól fel is verték az árakat), és odamegy élni. Én utálom őket, vagyis valójában irigy vagyok. És igazat adok nekik. Szívtak éveken át a savanyú férjük mellett, a barbecue és a meccsnézés (franciáknál belejátszik a kempingezés is), rokonlátogatás volt évtizedeken át a program, a pénz ment a pasi státusz kellékeire. Ők valami szarul fizetett női munkát végeztek, és most élnek végre. Jó nekik, hogy megtehetik!

Konklúzió nincs. Nekem identitásommá vált az Argentínába utazás, Buenos Airestől Buenos Airesig élek, köré szerveződik az életem, és mindenről ez jut eszembe.

A tangó a mindennapjaim részévé vált, hetente több csoportos órát, illetve tangó technika órát veszek, emellett balettozni is járok, noha korában soha nem táncoltam.


Egyedül sokkal nyitottabb vagyok mindenre

26648530_1694596657250869_823494355_n.jpg

Roberta (51), banki tanácsadó

Mikor utaztál először egyedül és hova?
Tavaly nyáron 51 évesen utaztam el először teljesen egyedül Firenzébe 2 hétre. 

Előtte már vettem részt különböző csoportos kalandnyaralásokon, pl. Provenceban, a Pireneusokban és Mallorcán, de teljesen egyedül tavaly utaztam először.

Azért utaztál egyedül, mert nem volt kivel vagy egyedül akartál?
Is-is. De most elsősorban nyelvtanulás céljából utaztam ki.

Mi volt az indíttatás?
A kellemeset a hasznossal szerettem volna összekötni, nyelvtanulás és turistáskodás egy történelmi városban. Imádok városokat felfedezni, múzeumokba, képtárakba, kávéházakba járni, s közben rengeteget fotózni.

Hogy érezted magad közben? Mire jöttél rá?
Már tavasszal előre leleveleztem és megszerveztem az utazást, a nyelviskolát, a szállást, egy házaspárnál laktam (homestay) a város szívében, a Ponte Vecchio-tól 2 percre. Az első napokban sokszor éreztem magam egyedül, jópárszor eltévedtem, a 40 fokban azt sem tudtam merre a jobbra meg a balra (mondjuk az olaszok sem), de pont ennek köszönhetően Firenze olyan zugaiba is eljutottam, amelyeket az útikönyvek sem emlegetnek. Például egyik este egy ilyen eltévedésemnek köszönhetően toppantam be egy templomba, ahol éppen Puccini Pillangókisasszonya volt a műsoron, és még jegyet is kaptam rá az előadás előtt 5 perccel. Nem ez volt az egyetlen spontán koncert élményem Firenzében.

Egyedül ezt éreztem negatívumnak, de ezt is csak az első napokban, hogy nem volt kivel megosztanom a sok szépet amit láttam, aztán a város felfedezése és szépsége kárpótolt mindenért. 

Egyedül sokkal nyitottabb vagyok mindenre, jobban felveszem a város és az ott élők ritmusát, életstílusát, jobban megfigyelem az emberek viselkedését. Szerintem mindenkinek érdemes lenne egyszer egy ilyen utazást kipróbálni teljesen egyedül, mert különleges élmény és tapasztalás, s nem kell ahhoz messzire utazni.
Egy biztos, egész életemben nem ettem annyi fagylaltot, Millefoglie-t, és nem másztam meg annyi lépcsőfokot, mint abban a két hétben.
És a Veled való rövidke egy órás beszélgetést is ennek az útnak köszönhetem!
Szóval mindenkinek bátran ajánlom, egy ilyet nem lehet megbánni, ki kell próbálni, hajrá!

És ahogy most írtam róla, kicsit újra átéltem. Egyik legmeghatározóbb élményem volt.

Utaztál azóta egyedül?
Azóta nem. Lehet, hogy még fogok menni, kérdés, hogy az életem hogyan alakul. Most, hogy már belekóstoltam az egyedül utazásba is, ráéreztem ennek a szépségére is. 
Amúgy korábban szinte elképzelhetetlennek tartottam volna, hogy egyedül nekivágjak bármilyen utazásnak, úgyhogy ki kellett lépnem a komfortzónámból, de megérte.

Melyik volt a legkedvesebb utad és miért?
Három évvel ezelőtt egy olaszországi őszi riviéra (Ligúria, Toszkána) utazás volt az egyik nagy kedvencem, egy héten keresztül autóval végiglátogattuk a következő helyeket, minden nap máshol aludtunk, nagyon izgalmas volt. Ez egy teljesen spontán nyaralás volt, és az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb utazási élményem volt, Monaco, Cinque Terre, Portofino, Portovenere, Barga, Lucca, és Garda tó.

Két évvel ezelőtt pedig egy 10 napos provence-i kalandnyaralás volt rám nagy hatással, oda is szeretnék egyszer még visszamenni. Egyébként első számú kedvencem Olaszország. Az olasz életstílus, a művészet, a kultúra, gasztronómia.
És másik nagy kedvencem még Párizs, ott már többször jártam, de bármikor újra mennék.

Saját magad szervezed az utazásaidat vagy igénybe veszel pl. egyedül utazóknak szóló utazási irodát?
Az elmúlt években igénybe vettem egy-egy utazási iroda segítségét. A  tavalyi firenzei utam volt az első, amit teljesen magam szerveztem, egyedül a repjegyek foglalásához igényeltem iroda segítségét. Kimondottan egyedül utazóknak szóló utazási irodát nem ismerek.

Friss rálátás az egész életre

26197814_1750574811640125_7212693957879900730_o.jpg
Katinka (43), terapeuta

Az elmúlt években egyre több barátnőm kezdett el egyedül utazgatni külföldre, és ez egyre jobban felkeltette az érdeklődésem. Függetlenül családtól, munkától...

Magyarországon belül már volt tapasztalatom az egyedüli utazással, mert szívesen jártam léböjtölni, ahova senki nem kísért el. A legelső ilyen a hévízi Carbona hotel 9-10 napos léböjt kúrája volt, 10 éve, és felfedeztem, mennyire más, mennyire jó egyedül is pihenni, nyaralni.
Olyan élmény, mint a zene, egy kellemes angol keringőre egy operabálon teljesen másképp táncolunk, mint egy modernebb buliban, vagy egy néptáncon, teljesen más stílusok, mást érintenek meg bennünk, és mégis, mindegyik érték.

A válásom után több külföldi partnerem volt, így Európában sokat repkedtem egyedül, mert ott találkoztunk. Persze, mindig vártak a reptéren, de egyféle gyakorlatot és bátorságot adott.

Tavaly tavasszal utaztam először egyedül külföldre, életemben először: Szicíliába. Spontán megvásárolt Wizzair repjegy, plusz az airbnb-n és a booking.com-on remek tengerparti szállásokat találtam. Lazán szerveztem meg, és minden nap olyan pozitív élmények értek, amelyek egy közös utazásnál biztosan elkerülnek. Meglepetésemre, mindenhol rendkívüli kedvességgel és tisztelettel bántak velem, teljes biztonságban éreztem magam. A spontaneitás, és a helyiekkel való könnyed beszélgetések miatt olyan meseszép helyeket láttam, amiről az útikönyvek nem szólnak.
Sziciliát azért választottam, mert ott “összeér a világ”. Muszlimok, keresztények, ókori és modern erők, terek. Végtelenül kíváncsi voltam, ki is vagyok valójában egy ilyen, teljesen idegen világban. Nem adrenalin-kalandokért mentem. Nem menekülni. Nem új életet építeni. Szép életem van. Felépítettem, ápolom... DE... “Minden zárt rendszer a káosz fele növekszik” - fizikai törvény, a lélekre is igaz, szerintem.

A komfortzónán viszont egészséges józansággal és jól kondicionáltan érdemes átlépni. Különben csúnya öngól lehet. Én rábízom magam a flow-ra, a boldogságéra; mintha a szívem húrjai “vitorlák” lennének, és ősbizalommal belesimulok, miképp egy kapitány befogja a vitorlába a tengeri szellőket. Ezt tettem Szicíliában is. Működik!

Teljesen más élmény egyedül utazni. Az ember őszintébb és tisztább kapcsolatba kerül önmagával, mint valaha, rendkívüli felfrissülés a léleknek, a gondolatokban plusz mélységek-magasságok, belső erők nyílnak ki, olyan szabadsággal, térrel és boldogsággal, friss rálátással az egész életére, leírhatatlan.

A szicíliai utam olyan jól sikerült, hogy idén minden hónap utolsó hetében elutazom 1-1 hétre, és épp a cikkben említett országokba. Január végén Róma, februárban Ciprus, márciusban Athén, áprilisban Madrid, és így tovább. Mivel terapeuta vagyok, ezért könnyedén szervezem a hónap első három hetébe a munkám, és a lovagom is külföldi, aki sokat utazik, és szerencsémre a családom támogat. Emellett, meglepetésemre, tavaly ősz óta egyre gyakrabban kérnek webkamerás terápiát a vendégeim, hát, a 21. század megérkezett hozzám is. Ez óriási többlet szabadságot ad, aminek szívből örülök! Az egyéni utazással a fő célom a könyveim írása és lelki-szellemi feltöltődés az antik görög-római világ szépségeivel. Érdemes kipróbálni!


Sokan mondják, hogy milyen bátor vagyok, hogy egyedül utazom

17157840_10212670882712154_188206180847368040_o.jpg
Pálffy Szilvia (52), divattervező

Igazából én 99%-ban munka miatt utazom. Először 14 évvel ezelőtt utaztam egyedül Thessaloniki-be, egy hétre, kollekciót fejleszteni. Első nap éjszaka sírva fakadtam, hogy mi lesz velem 2000 kilométerre a családomtól:)). Aztán olyan bonyolult és stresszes lett a helyzet, hogy se enni, se aludni nem tudtam egy hétig, nem foglalkoztam semmivel, csak hogy a rám bízott feladatot megoldjam 200 százalékosan.

Az egyik legkedvesebb utazásom Hong Kong-ba volt tavaly, mert oda úgy vágytam eljutni mint egy gyerek a vidámparkba. Az első pillanattól kezdve azt az élményt kaptam amire gondoltam, csak még sokkal jobb volt.

Sokan azt mondják, hogy milyen bátor vagyok, hogy egyedül utazom. De azért azt ne felejtsük el, hogy nem megyek este egyedül csavarogni, nem ismerkedem útközben idegenekkel (hát ez most nagyon nyugdíjasan hangzik, de így van), nem megyek olyan környékre, ami nyilvánvalóan veszélyes.

Szóval mindenkit arra bíztatok hogy nyugodtan utazzon egyedül, de előtte alaposan készüljön fel a környékről, a lehetséges segítségnyújtásról, főleg ha másik kontinensre utazik valaki. Illetve nekem, mivel munka miatt utazom, mindig van kéznél egy helyi gyár, iroda kontakt, akihez fordulhatok, ha bármi gondom lenne.

Csak egy érdekes megjegyzés: Indiában egy szállodában - Taj Club House Hotel - volt egy hölgy, akinek semmi más munkája nem volt, csak hogy az egyedül utazó nőknek segítsen. Minden reggel odajött az asztalomhoz megkérdezni, hogy nincs-e szükségem valamire.

Mintha kicsit te is ott laknál, és helyi lennél

sorrento.jpgKornélia (harmincas éveiben), projekt manager

Mikor utaztál először egyedül és hova?
Barcelonába, céges útra. Szerencsés helyzetben vagyok, így számos alkalommal tudtam úgy szervezni a céges útjaimat, hogy tovább maradjak és még pár napot egyedül tölthessek az adott helyen. Ha tényleges egyedül utazás számít csak, akkor Balin voltam pár éve.
Azért utaztál egyedül, mert nem volt kivel vagy egyedül akartál?
Azért, mert céges út volt, és egyedül kellett mennem.

Balira pedig azért, mert nem volt 4-5 napra társaságom, és mivel ilyen közel voltam az egyik álomcélomhoz, nem akartam kihagyni csak azért, mert senki nem jött volna velem. Gondoltam majd lesz valahogy, legalább csendben leszek pár napig, és gondolkodhatok, nézelődhetek, kikapcsolhatom az agyam teljesen. :)

Mi volt az indíttatás?
A cégesnél adott volt, Balira pedig azért, mert Ázsiában az volt az én fehér bálnám, amit muszáj volt levadásznom. Olyan régóta tetszett, de olyan messzinek és elérhetetlennek tűnt azért is, mert nem tudtam kivel kellene menni, és nem is egy olcsó kiruccanás.

Hogy érezted magad közben? Mire jöttél rá? 
Szuperül! Imádtam a szigetet, az embereket, a színeket és illatokat, a burjánzó növényeket, a templomokat, az ételeket... szóval mindent! És bármikor visszamennék egyedül is akár 2-3 hétre.

Feszített időszakban mentem oda, stresszesen, és elképesztően kikapcsolt az a nyugalom, hogy az emberek békések, alázatosak és jó szándékúak. Hatalmas kontraszt volt az itthoni mindennapok után.

Nagyon tetszett az is, hogy mivel egyedül voltam, többet beszélgettem a helyiekkel, mint az ember általában teszi ilyenkor. Sok mindent tudtam meg például a sofőrtől, aki pár napig a szigeten fuvarozott (sokan bérelnek így fel sofőrt, vagy kísérőt, mert nem sokan vállalják, hogy ott vezessenek.) Kényelmes megoldás, és egyben egy két lábon járó Bali enciklopédia volt. Nagyon érdekes volt azt is látni, hogy ő hogy látja Európát, és pont annyira egzotikus neki az, hogy én Milano-ba átruccanok amikor kedvem szottyan, mint nekem az, hogy ők meg átrepülnek Szingapúrba, pár óra alatt. 

Az egyetlen negatív gondolatom az volt, hogy 3-4 órányira van az egyetlen barátom, akihez baj esetén fordulhatok kicsit elbátortalanított, de szerencsére nem volt semmi gond.

Azóta utaztál egyedül?
Azóta nem voltam, de tervben van a másik fehér bálnám, Dél-Afrika. Tudom, hogy nem veszélytelen, de annyira tetszik a természet, az állatok, hogy minden van: óceán, hegy, állatok, vízesés, elképesztően szép. Ott lesz azért egy ismerős, aki legalább egy városban kalauzolni tud, de az ország többi részén nem lesz senki ismerős. 
A másik, amit szeretnék, nem tudom ide sorolható-e: olyan 2-4 hetes külföldi szervezett út, ahova egyedül megyek ugyan, de ott csoportban leszünk, a nap egy részében nyelvet tanulni, a másik felében pedig valami mást lehet csinálni. Több ilyen út van, van ahol a helyi kultúrát tanulod, vagy ötvösséget, festészetet, borászkodást. Na egy ilyenre nevezek be remélem még idén! 

Melyik volt a legkedvesebb utad és miért? 
Stockholm és Moszkva. Stockholmban többször voltam 2 hétre munka miatt, nagyon tetszett, hogy az estéket és a hétvégét egyedül töltöttem csellengéssel, városnézéssel. Nagyon tetszik a város, az emberek, kellemes volt a tavaszi idő is, szóval ideális felfedező időszak volt. Ez volt az első tapasztalatom Skandináviában,  és nagyon kíváncsi voltam rá régóta. Talán ezért tetszett annyira. Szívesen kószálok más országok városaiban, és szívesen figyelem az embereket is, nem csak a látványosságokat. Olyankor olyan, mintha kicsit te is ott laknál, és helyi lennél. 

Moszkva pedig nem is tudom, nekem olyan különleges volt, és nagyon pozitív csalódás. Szerintem csodaszép, fantasztikus épületeik vannak, és az emberek is kedvesek. Oda mindenképp visszamegyek még.

Saját magad szervezed az utazásaidat vagy igénybe veszel például egyedül utazóknak szóló utazási irodát?
Eddig csak én szerveztem, de ahogy írtam az előzőekben, szeretnék most kipróbálni egy szervezett utat. Dél-Afrikán is gondolkodom, hogy szervezett úttal kellene felfedezni, hogy biztonságosabb legyen. Szívesen megyek mindenfelé, de igyekszem óvatosnak lenni.


Induláskor mindig felmerül bennem, hogy  normális vagyok-e?


Krisztina (negyvenes évei végén)

Az utóbbi időben sokat utaztam egyedül, főleg Ázsiában, elsősorban azért, mert nincs kivel utaznom, másodsorban a munkahelyi kötöttségek miatt. Korábban sok szervezett úton voltam, így van összehasonlítási alapom.

Egyedül menni egyrészt sok szervezést igényel, kevesebb érdekes helyre jut el az ember, de lehet, hogy csak azért, mert óvatos duhaj vagyok, eddig csak csillagtúraszerû utakat szerveztem magamnak, egy-egy nagyobb városból kiindulva.

És persze kevésbé biztonságos is, mint egy csoporttal vagy valakivel utazni. Ugyanakkor szabad az ember és nyitottabb a környezetére, annyi időt tölt egy helyen, amennyit akar, sikerélménye van, hogy ezt vagy azt a szituációt is megoldotta egyedül.

Álltam már Szingapúrban a reptéren úgy, hogy elnéztem a visszaút dátumát, és nem volt elég pénz a bankkártyámon..
Így utólag vicces, akkor kevésbé volt az, de saját meglepetésemre nem pánikoltam.

És eddig mindig szuper jó volt, bár induláskor mindig felmerül bennem, hogy normális vagyok-e? De egy valami van, ami soha sem pótolható, az elmúló idő, és ha egyedül, akkor egyedül kell menni, mert a világ csodálatos, de ehhez az otthoni kanapéról fel kell állni.
Miért utazik egyedül a nő? Tovább
A megállíthatatlan Mildred Hayes

A megállíthatatlan Mildred Hayes

Még csak január 11 és már meg is néztem az év legjobb filmjét.

A Három óriásplakát Ebbing határában kiváló film, és a 60 éves Frances McDormand pedig egyszerűen pazar benne. 

billboard2_0.jpg

Mildred Hayes lányát kegyetlenül meggyilkolták 7 hónapja, a gyilkosnak viszont nyoma sincs. Mildred Hayes úgy gondolja, hogy ez elfogadhatatlan, ezért  gondol egyet és a városka határában évtizede üresen álló óriásplakátokon üzen a rendőrségnek. És innentől elindul a lavina.

Mildred Hayes farmer overállban, fejkendőben, smink nélkül megállíthatatlan és rettenthetetlen, igazságot akar és közben persze rájön, hogy semmi sem olyan egyszer, mint amilyennek tűnik.

 hbz-frances-index-1515385366.jpg

Mint tudjuk, Frances McDormand megkapta pár napja a Golden Globe díjat az alakításért, én drukkolok, hogy megkapja az Oscar-t is.

Megjegyezném, hogy McDormand a Golden Globe-ra nem gondolta túl a megjelenését, a természetesség jegyében érkezett, úgy néz ki, mintha most kelt fel volna, no smink, nos, hát a hajat hagyjuk is, és egy végtelenül egyszerű ruha. Végül is, hogyan lehetne jobban kitűnni egy csomó szexin felöltözött, perfektre megcsinált nő között? Hát így.

A megállíthatatlan Mildred Hayes Tovább
5 dolog, ami jó lesz 2018-ban

5 dolog, ami jó lesz 2018-ban

Ez egy szubjektív lesz lista, hogy mire érdemes várni 2018-ban, én főleg a kulturális eseményekre gyúrok!

Marina Abramović kiállítás Firenezében

A performansz-művészet egyik úttörőjének számító 71 éves szerb Marina a Palazzo Strozzi-ba hozza legalább 100 darabját és új élő performansz is lesz!

A róla készült, The is artist is present című dokumentumfilmet ajánlom megnézni. 

2018. szeptember 21 - 2019. január 20

2531.jpg

 Királyi esküvő és baba

Amíg Londonban éltem, engem is teljesen beszippantottak a királyi események, például amikor Prince George született, emlékszem lehetett élőben nézni a neten, hogy mikor jön ki a Duchess a kórházból a babával. Ha minden jól megy, Kate Middleton áprilisban hozza világra harmadik csemetéjét.

2018. május 19. -  Harry herceg és Meghan Markle esküvője, az igazi tündérmese, ugye. Én nagyon kíváncsi vagyok, ki fogja a "ruhát" tervezni, mert bármit vett fel eddig Markle az eljegyzés bejelentése óta, mindent azonnal felvásároltak. Az igazi influencer :)

Az esküvő a windsori kastély Szent-György kápolnájában lesz, itt házasodott amúgy Károly és Kamilla annak idején.

image.jpg

Nick Cave a Lucca Nyári Fesztiválon

Július 17-én a szomszédságunkba érkezik Nick Cave és én végre valahára láthatom. Ráadásul családiasabb közegben.  Jegyek itt, 43 euró-tól.

Nick Cave amúgy feleségével együtt jegyzi a rendkívül sikeres Vampire's Wife nevű ruhamárkát.

dqr46daw4aa2nvu.jpg

Orla Kiely kiállítás a Fashion and Textile Museumban (London)

Az 55 éves ír divattervező, Orla Kiely nagy kedvencem, jellegzetes print motívumairól bárhol felismerem. Emlékszem az első London Fashion Week-emen sikerült kapnom meghívót hozzá, 1 órát álltam zuhogó esőben a sorban, hogy bejussak, de nem bántam meg, sikerült találkoznom is vele.

Szóval egy Orla Kiely kendő büszke tulajdonosaként, nagyon várom a kiállítást.

2018. május 25 - szeptember 23.

index12_orla_kiely.jpg

1948: the Biennale of Peggy Guggenheim 

Peggy Guggenheim, a művészvilág mecénása, női Casanova, igazi provokátor, lázadó, szegény-gazdag amerikai lány, aki végül Velencében köt ki (itt is hal meg).

1948-ban itt mutatja be gyűjteményét a Velencei Biennálén, ez volt első alkalom, hogy modern művészetet állítottak ki. A Guggenheim-gyűjtemény rendkívüli sikert aratott. Peggy aztán szemet vetett egy gyönyörű befejezetlen épületre, a Palazzo Venier dei Leoni-ra. A több mint három kilométer hosszú, festői szépségű Canale Grandén álló palotát helyreállították, és 1949-től már itt kapott helyet Peggy gyűjteménye, amely ekkorra a korábbi szerzeményei mellett jelentős amerikai művekkel is kiegészült.

A 70 éves évforduló alkalmából nyílik majd nagyszabású kiállítás a palazzo-ban.

2018. május 25 - november 25.

guggenheim-battle-02-2017-02.jpg

she-10_nocrop_w1800_h1330_2x_1.jpg

5 dolog, ami jó lesz 2018-ban Tovább
54 év után egymásba szerettünk. Öt hónappal később leukémiás lettem. 

54 év után egymásba szerettünk. Öt hónappal később leukémiás lettem. 

Írta: Delia Ephron

Ha jól emlékszem, június eleje volt, napoztunk a medence mellett, amikor is a pasim átküldött egy New York Times cikket, hogy szerinte ez nekem tetszeni fog. Tetszett. Kétszer elolvastam egymás után. Aztán még párszor később. Ma meg felkeltem, és azt gondoltam, hogy nektek is tetszene. Úgyhogy lefordítottam Delia Ephron, a legendás Nora Ephron húgának írását. A történet igaz.
28ephron-superjumbo.jpg
54 év után egymásba szerettünk. Öt hónappal később leukémiás lettem.
Micsoda romantikus bohózat, gondoltam. Tévedtem, viccről itt szó sem volt.

Olyan volt, mintha a saját romantikus bohózatom szereplője lennék.
 
Abból élek, hogy ilyeneket írok. Nővéremmel, Nórával írtuk "A szerelem hálójáb@n" forgatókönyvét, a többi között. Specialitásom: hogyan esnek szerelembe az emberek.

És hogy hogyan kezdődött?

Tavaly augusztusban írtam egy esszét arról, hogyan próbáltam meg kikapcsoltatni a halott férjem telefonját, és min kellett keresztül mennem ezért a Verizonnál, hogy ez megtörténjen.
Októberben levelet kaptam egy férfitől, aki olvasta a cikket. 
Ugyanaz a férfi volt, akivel 18 éves koromban Nóra összehozott, nyári gyakornok volt a Newsweeknél. Háromszor randevúztunk, írta a férfi.

72 évesek vagyunk. Mindez 54 éve történt. "Elmentünk a Columbia foci meccsre, hóvihar volt." Írta Peter, miután bevallottam neki válaszlevelemben, hogy egyáltalán nem emlékszem a randijainkra.

Peterből pszichiáter lett, jungi analitikus és Bay Areaban él.

Akadtak kapcsolódási pontjaink. Hasonló problémája volt az AT&T-nél, amikor megpróbálta halott felesége telefonját megszüntetni. Utoljára Szicíliába utaztak együtt, Szirakúzába. Egyik regényem, melynek címe Szirakúza, ott játszódik. Peter mondta, hogy olvasta és nagyon tetszett neki. Tudta, hogy közelítsen egy író szívéhez. 

Akarod folytatni? - kérdezte levelében. Nyilvánvalóan akartam.

Megesküdtem volna, hogy egyáltalán nem érdekelnek már a férfiak, sőt levetkőzni sem akarok egy előtt sem. Elégedett voltam. Nagyszerű barátaim voltak. És volt egy csodálatos házasságom.

És ennek ellenére, Peter ott állt tárt karokkal. És meg beleestem.

Természetesen, rögtön rákerestem a neten.

Mire megtaláltam, pár férfivel jól összekevertem. Megtudtam, hogy két könyvet is írt a szexuális kizsákmányolásról. Tanúskodott bíróságon bántalmazott nők mellett. Egy aktivista a nők nevében? Mi ez, valami feminista tréfa? Nemrégiben a Grand Canyon-ban túrázott. Küldött egy képet, amin egy kenuban ül. Pompásan nézett ki.

Miután konzultáltam barátnőmmel, Jessievel, aki kiváló ítélőképességgel rendelkezik és rendben találta Peter e-mailjét, válaszoltam neki. Valami bájosat akartam. Arra azért figyeltem, hogy óvatosan megemlítsem, hogy körülbelül  a Greenwich Village-ig szoktam eltúrázni süteményért. Peter rettentően érdekesnek tűnt, de az biztos, hogy semmi esély arra, hogy én valaha is a Grand Canyon közelébe menjek.

Néhány napon belül aztán már egyfolytában emaileztünk. Emlékszem, azon gondolkoztam, hogy nincs értelme mást mutatni, mint azt, amilyen vagyok, így aztán őszintén írtam az életemről, a veszteségeimről, a túlélés nehézségeiről. És ő kedvesen válaszolt.

Olyan volt, mint amikor Joe Fox és Kathleen Kelly a A szerelem hálójáb@n-ban, a szívünkkel e-maileztünk. Vagy mint A szerelem hullámhosszán-ban, az óceán két különböző partján laktunk.

Olyan 2 héttel később, jött az elkerülhetetlen mondat: "Delia, azt hiszem, jó lenne telefonon beszélnünk."

Hamarosan éjszakába nyúló beszélgetésekbe merültünk. Semmi Facetime vagy Skype, sima telefon - hangok kapcsolódtak össze, úgy, mint amikor fiatal voltam. Nevadaba ment Hillary Clintonnal találkozni, végig beszéltük a kétszer 4 órát, amíg oda és vissza vezetett. 
Nem tudtam gondolkozni, sem írni, sem aludni. Tudtam, hogy kezdek szerelembe esni. 72 éves vagyok, hogy lehetséges ez? Aztán Peter egyszer csak azt mondta, "Delia, azt hiszem, ideje lenne találkoznunk."

A következő héten New Yorkba jött.


A randink napján, a fodrászatban pazar beszárítást kaptam. Persze, túlságosan sok időt töltöttem azzal, hogy mit vegyek fel. A vacsora alatt meg képtelen voltam normálisan társalogni. Azt hiszem, megkérdeztem mi a kedvenc színe. Az agyamat teljesen lesokkolta a jelenléte, meg a férjem szelleme is, aki amúgy csak azt akarta volna, hogy boldog legyek. De akkor is.
 
Amikor kijöttünk az étteremből, Peter megcsókolt. A Bowery és a Houston sarkán.

Másnap reggel bepánikoltam. Úgy volt, hogy a Washington Square Parkban találkozunk.  Nem tudtam elindulni. Felhívtam Jessie-t. "Hátizsákja van." - mondtam neki
"Észak-Kaliforniában mindenki hátizsákkal jár. Irány a park!" - mondta.

Leültünk egy padra és órákon keresztül beszélgettünk. Meg voltam rémülve. A mi korunkban a halál már ott ül melletted. Ha kinyújtod a kezedet, meg is érintheted.

"Senkinek sem kellene kétszer keresztül mennie azon, amin mindketten keresztül mentünk. Ha beteg leszek, ne maradj mellettem."  
Emlékszem amikor azt mondtam neki. Persze nem így értettem.
"Soha nem tudnám ezt megtenni."- mondta Peter.
 
Ez nem egy romantikus komédia. Egyáltalán nem az.

Korunkból adódóan felesleges volt titkolózni, így elmondtam Peternek, hogy 7 éve a csontvelőmben rendellenes sejteket találtak. Így aztán félévente el kell mennem Dr. Gail Robozhoz, a Weill Cornell Medicine leukémia doktorához, hogy megnézze a véremet és azt mondja, hogy jól vagyok. Petert ezzel sem riasztottam el.

Hetekkel az első randi után, hosszú utazásokat tettünk, egyszer még a Grand Canyonhoz is elmentünk. Aztán március 9-én elmentem a következő vérvizsgálatra és kiderült, hogy leukémiám van.

A neve A.M.L. azaz akut mieloid leukémia. A kemoterápiát jövő héten kellene kezdenem, mondta Dr. Roboz, CPX-351, egy klinikai kísérleti szerrel, amit a FDA (Szövetségi Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal) még el sem fogadott. 
Leukémia. A.M.L. A nővérem ebbe halt bele.

Aztán Dr. Roboz mondta, hogy ez nem ugyanaz a betegség. A rendellenes kromoszómák és mutációk miatt az A.M.L. nagyon eltérően viselkedhet különböző betegekben.

Az én verzióm más volt, mint a nővéremé, és Dr. Roboz úgy vélte, hogy jól fogok reagálni a CPX-351-re. Ezért is kaphattam meg a gyógyszert a Weill Cornell programjában.

Hálás voltam ezért, de az kívántam, bárcsak lett volna valami ilyesmi akkor is, amikor Nóra beteg lett. Nagyon hiányzott, jobban mint valaha.

Ahogy a nővérem, én is elkezdtem hazudozni. Jó sokat hazudtam azoknak, akiket szeretek. Akikkel dolgozom. Hogy miért nincs készen a forgatókönyv, vagy hogy miért nem tudok megbeszélésekre járni. Csapnivaló hazudozó vagyok. Ami eszembe jutott éppen, azt hazudtam. Egyszer például egy barátom szemfertőzésével is visszaéltem. Csak arra tudtam gondolni, hogy ha elmondom egy embernek, az elmondja másoknak, és akkor majd mindenki tudni fogja, és úgy fog megjelenni a hírekben, hogy "A nővére is így halt meg, ő is meg fog." 

Védenem kellett a reményt.

Ahogy megtudtam a hírt, Peter másnap jött. Ült az asztalnál, éppen francia pirítóst készítettem, amikor azt mondta: " Össze kellene házasodnunk. Hozzám jössz feleségül?"
"Igen."

Nem praktikust döntést hoztunk. Mindketten éreztük, hogy a betegség még erősebben láttatta szerelmünket. Hétfőn megkaptuk a házassági engedélyt, és megvettük a gyűrűt. Kedden befeküdtem a kórházba.

Össze akarunk házasodni, mondtuk Dr. Roboznak, akiről kiderült, ezt is el tudja intézni. Felolvastuk a fogadalmainkat, Peter főleg a csodákról beszélt, és Cheryl Fox, a kórház káplánja összeadott minket a kórház 14. emeleti ebédlőjében. Az első CPX-351 kezelésben voltam, még kettő volt hátra.

Peter felfüggesztette a praxisát és a kórházi szobámban aludt. Nem volt olyan pillanat, amikor ne lett volna pozitív. Egyszer sem. Sokáig kórházban lenni, olyan mint egy alagútban, elmosódott emberek ellenőrzik az életjeleidet, ételek érkeznek, amiket nem akarsz megenni, kényszeríted magadat, hogy sétálj a folyosón, hogy legyen erőd. A félelem és a remény harcol a szívedért és az elmédért. Minden este amikor elaludtam a kórházi ágyban, láttam Petert olvasni a pótágyon, arra várva, hogy előbb aludjak el, mint ő.

25 nappal később kiengedtek a kórházból. Az utolsó csontvelő biopszia szerint, remisszióban voltam.

Remisszió. Egy igazán figyelemre méltó szó.

Egy héten belül újra írtam. Peterrel operába mentünk. De továbbra is elkerültem a barátokat és a családtagokat. Amikor számomra kedves emberekkel találkoztam, előadtam azt az életemet nekik, amelyik már nem is létezett. (Kihagyva a házasságot - ezt hogyan magyaráztam volna meg?)

A titkolózás aztán egyre nagyobb teher lett, elszigetelt. Egyszerűen nem illett hozzám.

Nagyon remélem, hogy az FDA jóváhagyja a CPX-351-et. Mindenki számára hozzáférhetővé kellene tenni, akinek szüksége van rá. Kötelességem ezt elmondani.

Ránézek Peterre és azon gondolkozom, hogy történhetett meg velünk ez a csoda. A nővérem, persze. Ő már 54 évvel ezelőtt gyanította, hogy egymásnak lettünk-e teremtve azaz E.V.E.T. (A Szerelem hullámhosszán-ból) Köszönöm Istenem, hogy Peter olvassa a New York Times-ot. Köszönöm Istenem a nagylelkű szívét.

Említettem már, hogy a CPX-351-től nem hullik ki a haj? Persze, azt kellene mondanom, hogy ez egyáltalán nem fontos, amikor élet és halál között vagy, de igenis az. Összetöri a szíved. Számít. Minden számít. Főleg a szerelem.

Eredeti, angol cikk itt.
54 év után egymásba szerettünk. Öt hónappal később leukémiás lettem.  Tovább
Leltár 2017

Leltár 2017

insta_2017_legjobb.jpg

Már hetek óta készülök rá, hogy megírjam a leltárt, erre megint az utolsó napra hagyom, persze.  Aztán majd sopánkodok, hogy megint nem teljes, mint tavaly. De úgy döntöttem, hogy elengedem a perfekcionizmust 2018-ban, most kezdem!

Először is, számban kifejezve kb. 100.000 kedves olvasó látogatott a blogomra, ebből 20% volt új érdeklődő. Érdekes módon, valamiért azt hittem, hogy kevesebb lesz, mint 2016-ban, aztán meg kiderült, hogy  2016-ban 30.000-rel kevesebb volt.  A lényeg, hogy van hová fejlődnöm.

Az 5 legolvasottabb blog poszt 2017-ben:

 
 
 

2017-ben az egyik legjobb dolog az volt, hogy utaztunk, pedig úgy terveztük, hogy nem utazunk, mert nem lesz elég pénzünk. Aztán valahogy mindig úgy jött ki, hogy lett (az univerzum figyel!), így áprilisban Magyarországon töltöttünk egy hetet, még a Balaton is belefért, aztán véghezvittünk egy szuper dél-franciaországi tripet - így eljutottam Cannes-ba, Mougins-be, a Colombe d'Or-ba St. Paul de Vence-ba - , aztán Olaszországon belül is utaztunk, Milánó, Velence, Umbria és egy csodás hét délen, ahol 100 évig élnek az embernek, aminek az első részét már megírtam. Aztán végre megint volt egy kis London is, teljesen váratlanul, jó volt, de már másképpen érzek iránta.

És persze 2-szor sikerült hazalátogatnom, ami azért volt jó, mert tudtam veletek is találkozni.

Aztán elkezdett foglalkoztatni az öregedés, a hogyan-öregedjünk-jól témakör, ha jól emlékszem, minden A szuperöregedés titkával kezdődött. Hirtelen felindulásból indítottam egy Hello 40 blogot is, amivel még nem tudom mi lesz, de az biztos, hogy a téma marad, sőt. 

Az öregedés és elmúlás, mint olyan, nyilván mindenkit megüt 40 körül, mert már azt látjuk, hogy mennyi lehet még, hány év, és ebbe mi fér bele. Eljön-e a szerelem, mi van, ha nem kellek senkinek, mi van, ha elkezdek elhülyülni, mi van, ha egyszer csak nem lesz munkám, mi van, ha már nem tudom magam megvalósítani, mi van, ha egyszer csak ott állok egyedül és nincs aki segítsen. Ezernyi kérdés, naponta küzdök ezekkel én is, úgyhogy hello midlife crisis! Jó kis téma lesz jövőre!

Aztán itt vannak női karrierek, inspiráló sztorik, ez is marad, hiszen ezekből sosem elég, íme az eddigi interjús lista, sajnos van amivel elmaradtam, ezt igyekszem pótolni mihamarabb.

Hogyan lettem kommunikációs igazgatóból mozgásterapeuta? - Feövenyessy Kriszta

Ez egy életforma, nem egy vállalkozás - avagy milyen nőként dolgozni egy férfiszakmában - Hegedűs Zsanett

Fókuszban a kreatív nő: Bitay Andi, blogger és #minimalistmom - Bitay Andi

Villáminterjú: 10+1 kérdés Benkó Zsuzsannához 

A vállalkozó ruhatervező - Bajcsai Viki

A kultúra igenis fogyasztható, csak jól kell tálalni - Balogh Máté, Kortárs PR 

Nem tervezek előre, jól ki van kövezve az életünk, csak lépkedni kell az úton - Belasics Edit, Szent András Kastély

Ha az álmodról van szó, megéri újratervezni avagy hogyan lettem virágkötő - Mosonyi Vera, Floresse

25 év után abbahagytam a hajfestést, bár nagyon szerettem a feketét, 40 felett egyszerűen öregít. Azt hittem, hogy jobban őszülök és trendi fehér hajú lehetek, de ehelyett lett egy barnás-szürkés kissé őszes valami egy év nem festés után, ami rajtam kívül mindenkinek tetszik, úgyhogy egyelőre várok, hátha nekem is megtetszik. 

Kiváló takarítónő lehetnék egy másik életben, ezt sem gondoltam volna, amikor kiköltöztem tavaly, hogy ezt fogom csinálni minden szombaton, helló házkiadás!

Aztán bevallom, hogy egyre remetésebb vagyok, magyarul jól megválogatom hova megyek el és kivel találkozom, mert nincs időm hülyékre és parazitákra. 

Örömmel jelentem azt is, hogy idén csak két csak esetben szívattak meg: az egyikbe sajnos pénzt  és időt is öltem, a másikba bizalmat. Nem tudom, melyik volt a rosszabb. Azt hiszem, az utóbbi, mert ott az egészségemről volt szó. (Amúgy tavaly volt egy esetem, egy ismertebb, jelenleg külföldön élő esküvői fotós bízott meg munkával (közös barát révén találkoztunk), megcsináltam a munkát, szépen meg is dicsért, aztán soha nem fizetett, a végén azt mondta, hogy ő átutalta a pénzt, és én hazudok. Elengedtem, bár néha még mindig úgy kiírnám a facebook-ra, hogy nehogy megbízzátok.)

A blognak és a facebook-nak köszönhetően viszont lettek új barátaim, ami segít túlélni a remeteséget, és nem mellesleg tágítjátok folyamatosan a látókörömet, szóval továbbra is írjatok, meg küldjetek cuccokat, nagyon szeretem ha a párbeszéd kétoldalú, magyarul nem csak én hányom a tartalmat az Internetre. 

Párkapcsolatilag minden rendben, december 24-én ünnepeltük volna másfél éves évfordulónkat, ha nem felejtem el! Amúgy meg soha nem gondoltam volna, hogy egy párkapcsolat lehet ennyire izgalmas. Tekintve, hogy napi 24 órában együtt vagyunk és egyáltalán nem unjuk egymást, sőt, ezen néha mindketten eltűnődünk, hogy mennyire összeillünk. Igazán szerencsések vagyunk.

Aztán Katinka, egykori kollégiumi szobatársam ajánlotta a Yearcompass-t, ami egy letölthető/nyomtatható füzet, segít lezárni az évet, magyarul jó sok kérdésre kell válaszolni, hogy aztán lásd milyen is volt a 2017, hogy meg tudd tervezni a 2018-at.

Összességében, nem panaszkodom, lehetne sokkal rosszabb. Van aki meg sem éli a 43-at, ugye. Aztán meg ha nem történne semmi az életemben, milyen unalmas lenne és nem tudnék tanulni a hibáimból.

Szétesni törvényszerű, újra összerakni magadat pedig csodálatosan nehéz, de megéri. Éppen ezen dolgozom, de erről majd többet jövőre.

Kívánok boldog új évet minden olvasómnak, köszönöm, hogy áldoztok rám időt, írtok, kommenteltek, tanácsot adtok, nélkületek kevesebb lenne az életem!

Úristen, majdnem kifelejtettem a kutyát! A kutyával még mindig imádjuk egymást!

Csók, Orsi

Leltár 2017 Tovább
Ha az álmodról van szó, megéri újratervezni avagy hogyan lettem virágkötő - Interjú Mosonyi Verával

Ha az álmodról van szó, megéri újratervezni avagy hogyan lettem virágkötő - Interjú Mosonyi Verával

bbv_8394web.jpg
Minden úgy kezdődött, hogy hangot adtam a Facebook oldalamon annak, hogy egyszerűen nem találok vágott hortenziát Budapesten. Vera meghallotta segélykiáltásomat és elvitt egy lelőhelyre, ezt jól meg is írtam a blogon itt, ha virágot akartok olcsón, ide menjetek.

Aztán megismertem Vera történetét és mindig mondtam neki, hogy akkor szólj, ha majd ott tartasz, hogy megírjuk, mert felmondtál.

Vera ugyanis 36 évesen úgy döntött, hogy akkor pályát módosít és megvalósítja az álmát.

Én pedig mindig szívesen írok olyanokról, akik valóra váltják az álmaikat.
Akik merik vállalni, hogy fel kell áldozni bizonyos dolgokat azért, hogy majd a végén jobb legyen, akiket nem érdekel, hogy mások mit gondolnak és akik tudják, hogy mit akarnak.
Szerintem amúgy az a legjobb pillanat, amikor rájössz, hogy ez az, ezt akarom csinálni!

Fogadjátok Vera sztoriját szeretettel, nem titkolt szándékom, hogy azért is írok róla, hogy segítsem a kis vállalkozását, szóval ha éppen virágra vágysz, legyen az pár szál virág a vázába otthonra, vagy egy cuki csokor ajándékba vagy asztali dekoráció és még sorolhatnám, akkor keresed a Floresse-t!
134216_1055653604493859_6539528977265658266_o.jpg

 
Mivel foglalkozol? 

Virágkötészettel, virágdekorációval. 

A cégem, a Floresse egy emberi léptékű kisvállalkozás, amit a virágok iránti szenvedély és magas szakmai odaadás hívott életre és ez jellemez.

Hogyan jutottál el idáig?

Tájépítészmérnökként végeztem 2006-ban a Corvinus Egyetemen, de már akkor tudtam, hogy nem fogok a szakmában dolgozni, a hazai gyakorlat nem vonzott, ezért inkább fogtam magam és az Erasmus révén Finnországba mentem félévre kitekintést szerezni. 
A skandináv design és a finn gondolkodás nagy hatást tett rám, ez a mai napig tart.

Egy kis Főkertes kitérő után, jelentkeztem egy nagy állami céghez, mely ekkor kezdett bővülni és EU-s pályázatok keretében is tervezte finanszírozni infrastruktúrafejlesztési projektjeit, én naivan azt hittem hogy a pályázati rendszerek kezeléséhez szükség van területfejlesztési ismeretekre és átfogó szemléletre.

Két év után azonban már biztosan tudtam, hogy nem az állami szektor és nem is a pályázatok fogják  a kiteljesedést hozni az életembe.

A 30. születésnapomra kaptam egy Ikebana könyvet két baráttól, akik nagyon jól ismernek. A könyvbe írtak egy mondatot, amiért mai napig hálás vagyok, és ami miatt el mertem kezdeni komolyan gondolkodni gyermekkori álmom megvalósításáról.

Végül is, ha jobban belegondolok, a virágkötészet mindig is ott volt a szemem előtt, csak nem láttam tisztán.

Az első virágkötészeti tanfolyamot ugyanis 10 éves koromban végeztem el. A békéscsabai Kertészeti Vállalatnál dolgozó nagymamám révén családi baráttá vált Kokics Tibornál, aki már akkor megjósolta, hogy egyszer majd kollegina leszek. Persze, akkor csak nevettem ezen.
11953000_882112865209450_8883599913992835256_n_1.jpg
A végső döntést 2014-ben hoztam meg, ekkor már nem láttam értelmes célokat a munkahelyemen és a rutinból elvégezhető munka meg soha nem motivált.

Felhívtam Tibort, aki azonnal átadott egy csomagtartónyi szakmai folyóiratot, valamint közölte, keressek gyakorlati helyet, ugyanis ezt nem elméletben kell tanulni. Így aztán egy évig minden szombaton egy vidéki virágboltban voltam kisegítő.

Ahogy a baráti körben lassan híre ment, hogy tájépítészből és menekülő irodistából virágkötővé nevelem magam, lassan elkezdtek érkezni az első megkeresések is.

2015-ben elvégeztem az OKJ-s virágkötő tanfolyamot, tehát szereztem "végzettséget" a munkához, de ott valójában nem kaptam sok új információt. Mai napig sajnálom a tanfolyamra szánt időt és pénzt is - viszont elfogadtam, hogy ez is része volt az útnak.

Szépen lassan, főállás mellett, albérletekben lakva építettem fel a céget 4 év alatt. 
12783512_970960152991387_8996875376601926425_o.jpg
Ezt meg kell kérdeznem, mi volt a könyvbe írva, ha nem titok?

Nem titok. Engem ott és akkor pont megtalált a 110. oldal, ahol részletes leírásban és több példával bemutatva azt járja körbe a könyv, hogy hogyan lehet különböző stílusokban kifejezni a kiteljesedés pillanatát. 
vera_2.jpg
vera_3.jpg
Miért váltottál?

Talán akkor fogalmaztam meg utoljára legjobban, amikor egy állásinterjún tették fel ezt a kérdést, idén márciusban. Akkor még pályázati folyamatok környékén maradva terveztem főállást váltani.

Az hittem, hogy talán egy kis levegőváltozás is elég lesz és egy új helyen, új feltételek mellett dolgozva főállásban, majd könnyebb lesz szabad időmben a hobbiból céggé válásra fókuszálni.

A beszélgetés során viszont kiderült - állítólag elég komoly hiba egy állásinterjún a teljes kendőzetlenség, de én ilyen vagyok - hogy valójában a 10 év munkái között válogatva egyetlen projektről sem tudok büszkeséggel beszámolni.

Sok szempontból kellemetlen beszélgetés lett a végeredmény. Nem úgy készültem fel rá, ahogy elvárható lett volna. Az okokat kutatva pedig rájöttem, hogy felesleges bármilyen külső körülményre fogni; valójában nem érdekel eléggé. Amiben nem tudok hinni, azt nem tudom és már nem is akarom képviselni. 
17800443_10154495307751344_2825691125478743836_n.jpg
Mennyire volt nehéz váltani?

Kreatív foglalkozásra vágytam.

Ezt mindig is éreztem, de nem volt elég önbizalmam, sem önismeretem, hogy fel merjem fedezni, hogy pontosan mi is az, ami örömmel tölt el és egyben sikerélményt tud jelenteni.

Ez a belső út a legnehezebb. Ez sok "váltást" jelent. Fejben, lélekben. A munkahelytől való elválás ehhez képest egy technikai rész.  
12829509_1055653667827186_5035481536686832826_o.jpg
Milyen segítségeid voltak a váltás közben?

A barátaim és a szüleim első pillanattól mellettem álltak. Soha nem voltam egyedül.

Édesanyámtól rengeteget tanultam, mert 18 éves kora óta tud virágot kötni és azóta gyakorolja is.

Ma már ő az első számú rajongóm és gyakori segítségem is. A napokban megy nyugdíjba biológia-rajz-természetismeret tanári állásából és remélem, hogy még aktívabban tud majd részt venni a munkákban. Szeretek vele gondolkodni. 
img_2432.jpg

Tudatosan vitted véghez a váltást? Elhatároztad, hogy 1 éven belül megléped?

Igen, mindig volt tervem. Mai napig körülbelül 10 Floresse-t érintő távlati tervet kellett kukába dobni.

Az élet tanít és mindig új utakra vezet. Sok partnerjelölttel dolgoztam már együtt és sokféle munkába öltünk energiát.

Azt mondom: hibázni, rossz döntéseket hozni és elbukni törvényszerű.

Mindig megéri viszont elővenni egy tiszta lapot a tervezéshez, ha az álmodról van szó. 
img_3077.jpg

Hogyan képezted át magad?

A növényismeretem nagy része az egyetemmel jött, ugye tájépítészmérnökként végeztem.

A szemem mindig nyitva volt a virágkötészetre, a kötészeti technikákat a boltban és autodidakta módon tanultam. A legtöbbet pedig más virágkötők munkáit figyelve tanultam. 

Az OKJ tanfolyamot nem tekintem az átképzés részének. 
18300817_1343092889111443_607583855933022091_n.jpg
Hová tartasz? Mi a cél? 

Hát, hatalmas céljaim nincsenek. 

Azt biztosan tudom, hogy nem szeretnék üzletet nyitni és ott ülni nap mint nap. 

Szeretek kimenni az emberek közé és megmutatni, hogy mit tudok, mim van. Például amikor kezdtem a vállalkozást, akkor bizonyos helyekre ingyen vittem virágokat - ilyen volt  Mono Fashion and Art Gallery vagy a Szerelmes Levél Pékműhely - cserébe a névjegyem otthagytam, ezekről a helyekről aztán jöttek rendszeres csokorkérések, lettek új ügyfelek és barátságok is.
Most belvárosi éttermek rendszeres vagy eseményre szánt dekorációit készítem a legszívesebben és az esküvőket is nagyon szeretem.  

Rendszeresen tartok workshopokat, ez a jövőben várhatóan még gyakoribb lesz, kell, mert nagyon nagy érdeklődés övezi.

(Szerk. azaz én: én is voltam húsvéti virág installáció készítésen! Lásd a legelső képet és ezt! De volt már például őszi ajtódíszító és anyáknapi csokor készítő műhelye is Verának. Szerintem remek csapatépítő program is lehet, ha engem kérdeztek.)
bbv_8417web.jpg

A Strand Fesztiválra 2 éve járok, a virágos fejdísz készítő órámra többszörös túljelentkezés, aminek mindig nagyon örülök.

14188450_1089181904502544_4011268954037974474_o.jpg
Szeretem az esküvőket, főleg ha szabad kezet kaphatok!
18193703_1336129803141085_3830062129785507757_n.jpg
Boldog leszek, ha meg tudok maradni a saját stílusomban és tudom magam ahhoz tartani a továbbiakban is, hogy csak friss növényt adok ki a kezeim közül. Így aztán a kistermelőket és barátokat szeretném továbbra is előnyben részesíteni az alapanyagok beszerzésekor.

A megfelelő minőségben készített munkák eddig mindig hálás kezekbe kerültek.
Hiszek benne, hogy ez jó cél akármilyen távlatban.
20264740_1424651744288890_8897194232033940616_n.jpg
 
Milyen segítség hiányzik a legjobban?

Technikai dolgok. Most pont egy megbízható autó vagy egy kis hűtőkamra lendítene rajtam.
19238055_1379621665458565_2382554853535179464_o.jpg
Melyik tulajdonságodra vagy a legbüszkébb?

Nagyon szeretek tanulni. Ha érdekel valami, kérdezek. Nyitott vagyok és nagyon jó érzékem van ahhoz, hogy hiteles helyekről, hiteles emberektől tanuljak. 
img_3121.jpg
Melyik tulajdonságodat nem szereted?

Ha olyan helyzetbe kerülök, hogy kénytelen vagyok végighallgatni vagy véghezvinni valamit, ami nem érdekel, gyakorlatilag emlékezetkiesésem van arról az időről. Ha muszáj, még kb. 24 órán belül rekonstruálom az eseményeket, de később egyre nehezebb. Kínos tud lenni utóbb. 
zsofi_csaki_275.jpg
Milyen tanácsokat adnál magadnak, ha tudnád mi lesz majd?
1. Azokkal az emberekkel kell időt tölteni, akik értenek és segítenek. Ha magyaráznod kell a stílusodat és az értékrendedet, rossz helyen vagy. 
2. Minden látszólagos ellentmondás ellenére az anyagi háttér csak egy feltétele a boldogulásnak - egy a sok közül. Megfelelő súllyal kell kezelni. 
img_3301.jpg
Ki inspirál? 

Angol, ausztrál, amerikai virágkötők munkái.
Hiszel abban, hogy az univerzum figyel és segít?

Persze. Hívhatjuk Istennek is. Egyetlen egyház sem áll szívemhez közel, de a Jóistennel köszönőviszonyban vagyunk. 
Mi az amit el szeretnél érni?

Minden nap kötni valami olyat, ami megfelelő helyre kerül és fontos élethelyzetekben okoz örömet azoknak, akik kapják. 
12182422_910724209014982_5729172817460412780_o.jpg
15235828_1177384675682266_1294759360292193679_o.jpg
10264975_10152514909791344_5669278199191525392_n.jpg
12783798_10153421169486344_6284758724507933815_o.jpg
16998044_10154373910146344_754261560665121722_n.jpg
Kedvencek:

Nicole Land (Soil and Stem), Nikki Tibbles (Wild at Heart), Petal & Grace, Rowan Blossom a szívemhez legközelebb álló virágkötők. 

Kedves blogom most a nagyok közül a wmn és az Egy nap a városban, kisebbek közül Madame Fregoli. Sok képzőművészeti, design és gasztro témájú oldalt is követek - közülük most egy főleg gyerekkönyveken dolgozó grafikus hölgy, Egri Mónika ad talán legtöbbet a lelki békémhez. 

Jonathan Franzen a kedvenc írom. 

Zene minden stílusban és minden korszakból érkezhet. Hangulatomhoz válogatom. Van, hogy napokig csak Mozart vagy Bach szól, ha lazításra vagy tartós koncentrációra van szükségem. Voltak egyszámos napjaim, amíg az irodában kellett magamban tartani a lelket; sokszor gyakorlatilag mantraként használtam egy-egy aznapra szövegében is fontos dalt. Mostanában 70-es évek végi rockban és két nagyon fiatal magyar banda zenéjében: a Panel Surfersben és a The Keeymenben oldódom. 

HonlapFacebook - Instagram

Mosonyi Vera, +36307497862, info@floresse.hu
13055636_1002151996538869_1470018291717671278_o.jpg
Ha az álmodról van szó, megéri újratervezni avagy hogyan lettem virágkötő - Interjú Mosonyi Verával Tovább