neverordinary: Éljenek a 40 feletti nők!

Akit a menopauza szele megcsapott

Akit a menopauza szele megcsapott

Írta: Iványi Orsolya

514687003_780x439.jpg

Minden úgy kezdődött, hogy megőrültem.
Csak erre tudtam gondolni, amikor arra eszméltem, hogy fejhangon üvöltök és közben azt éreztem, hogy mindjárt felrobbanok, ha azonnal nem vághatok földhöz valamit. 
Jézusom, ez nem én vagyok, valaki átvette felettem az irányítást, mi történik velem? 
Morfondíroztam később, mikor már lenyugodtam és szégyenkezve ültem az ágy szélén. Pedig csak azt kérdezte a férjem, hogy hol a biciklis zoknija.

Már egy ideje éreztem, hogy valami történik velem, akkor kezdődött, amikor két éve kiköltöztem Toszkánába, de arra fogtam, hogy az új szerelem és az ország váltás izgalma visel meg, és inkább nem foglalkoztam a fura hangulatváltozásaimmal, meg hogy időről időre tök vörös lesz a fejem. Akkor is, ha nem vagyok éppen mérges. Vagy, hogy nem tudok lefogyni, pedig csakis a mediterrán diétán élek.

Nőgyógyászhoz véletlenül mentem el, gondoltam a kiköltözés előtt megejtem, úgysincs semmi, hiszen nincsenek tüneteim. Aztán jött a hideg zuhany, hogy van itt minden: ciszta, mióma, fertőzés.

A végső csapást a recepciós mérte rám:
- 44 éves, ugye? Menopauzában van? Vagy premenopauzában?
- Öööö...- felnőtt nő létemre hirtelen fogalmam sem volt, mit válaszoljak.
- Menstruál még? - kérdezte könyörtelenül.
- Igen. - vágtam rá megkönnyebbülve.
- Akkor premenopauza. - hozta meg az ítéletet.

A kellemetlen incidens után, beleástam magam a témába és megállapítottam, hogy valóban  megcsapott a menopauza előszele, a premenopauza! Nem elég, hogy van menopauza, meg posztmenopauza, itt van nekem ez a „pre” is! 

Jézusom! Mit is ez sokféle „pauza”?
A pauza szünetet jelent. Menopauza, a menstruációs vérzés végleges 
szünetelése, vagyis elmaradása, de szokták a változókori, vagy klimaxos életszakaszt is így nevezni.
Premenopauzának az utolsó menstruációt megelőző, a petefészkek hormontermelésének hanyatlásával járó, akár évekig is eltartó időszakot hívjuk.
Nem összekeverendő a perimenopauzával, amely a 
menstruáció végleges elmaradása előtti, és az azt követő néhány, nagyjából 4-8 évet öleli fel.

Ez az információ, hogy gyakorlatilag az elmúlt éveimet már a premenopauzában töltöttem anélkül, hogy tudatában lettem volna, teljesen lesokkolt! 
A menopauza ugyanis – a serdülőkori nővé váláshoz hasonlóan – nem egyik napról a másikra, nem hirtelen következik be, vannak előjelei, melyekről sokáig esetleg tudomást sem veszünk, nem is gyanakszunk, hogy már az előszobájában járunk. Tulajdonképpen ez egyfajta hormonális átmenet, amelyhez mindaddig, amíg a szervezetünk hozzá nem szokik a megváltozott helyzethez, bizonyos - főleg kellemetlen - tünetek társulhatnak.

Minden nő másképp éli meg ezt, van, aki alig veszi észre, van, aki kikészül, van, aki beszél 
róla, és van, aki otthon szenved csendes magányában. Van, akinél pár hónap, van, akinél évek. Egy biztos, hogy nem egy sétagalopp.

De fel lehet rá készülni és kell is, mert ezt túl kell élni, és közben a saját javunkra 
fordítani a megélt élményeket és egy jobb, teljesebb énnel kijönni belőle. És ezt nem kell egyedül.

Legalábbis én nem akarom egyedül. 

Menjünk végig együtt, beszéljük meg és ki, hogy mi történik velünk, 
segítsünk egymásnak, és legyünk tisztában a tényekkel is, mert úgy sokkal könnyebb.

Tartsatok velem itt a blogon és a Facebook oldalamon, ahogy elmélyedjünk a nők világának egyik nagy misztériumában, a menopauzában!

Számítok rátok! 

ui: Emailben is várom az "élményeket", vagy, hogy miről írjak, mit vesézzünk ki, vagy bármilyen témába vágó hírt: ivanyiorsolya@gmail.com

ui2: Időközben meglett a zárt csoport: Neverordinary+

Az illusztráció Malika Favre munkája.

Instagramon is vagyok!

Akit a menopauza szele megcsapott Tovább
Salinger egykori barátnője 64 évesen visszamegy a Yale-re tanulni

Salinger egykori barátnője 64 évesen visszamegy a Yale-re tanulni

ng_joycemaynard1.jpg

Joyce Maynardról nem tudtam sokat, amikor kezembe akadt Baby Love című könyve a családi könyvespolcon tinédzserkoromban. Mindenesetre rettentően tetszett, sokszor elolvastam.

A nálam tájékozottabbak persze tudják, hogy Joyce Maynard arról is híres, hogy 18 éves korában összeköltözött a kultuszkönyv Zabhegyező írójával, az akkor 53 éves J.D. Salingerrel.

Maynard korán elkezdett írni, kamaszkorában a Seventeen magazinnak, majd amikor felvették a Yale-re, a New York Timesnak küldte el írásait, ők pedig kértek tőle egy cikket, mely azzal a címmel jelent meg végül, hogy "Egy 18 éves visszatekint az életére". Címlapon. Ne felejtsük el, hogy 1972- őt írunk.

xd02cygqcfhc66f8t7rpgnjr72g.png

Három vászontáskányi levelet kapott a cikkre, benne egy igen érdekessel is, ugyanis a cikket J.D. Salinger is elolvasta. 

Elkezdtek levelezni, Maynard szerelembe esett, felmondta az ösztöndíját a Yale-en és Salingerhez költözött. Megszakította mindenkivel a kapcsolatait, Salinger elszigeteltségben élt, tőle is ezt várta el.

fbac86acb4ab7c6cd2525eb3e8e2a1fb_1.jpg

A híresen írónak nem volt nehéz befolyásolni a fiatalt lányt, akit aztán szó szerint kitett 8 hónap múlva. Maynard csak később tudta meg, hogy Salinger rajta kívül rengeteg más fiatal lánnyal is levelezett. Maynard elismett író lett, számos könyvet írt, a To Die For című regényét meg is filmesítették Nicole Kidman főszereplésével.

Pár napja a most 64 éves Maynard úgy döntött, hogy visszamegy a Yale-re és befejezi az egyetemet. Kiadta a házát Kaliforniában, kivett egy lakást a campus mellett, idén ősszel másodéves lesz.

"A tandíjamat ezúttal a nyugdíj megtakarításomból fizetem, a csoporttársaim pedig fiatalabbak, mint a gyerekeim, de barátsággal fogadtak és kíváncsiak rám. Vettem egy használt biciklit, azzal járok az egyetemre, és az ebédlőben étkezem. Küzdök a modern technológiával, ami az egyetemei élet minden aspektusát behálózza, de nem hagyom hogy legyőzzön. Meg fogom oldani. Nehezebb kihívásokkal is néztem már szembe...Annyi mindent akartam itt tanulni, irodalmat, történelmet, politikai tudományt, zenét! A művészet lesz megint az első, ahogy 47 évvel ezelőtt, vettem egy csomó ceruzát meg papírt, rengeteg üres lapot kell megtöltenem." - írta tegnap a Vogue oldalán.

Salinger egykori barátnője 64 évesen visszamegy a Yale-re tanulni Tovább
Hétköznapi tanulságok / Soha nem késő megtanulni konfrontálódni!

Hétköznapi tanulságok / Soha nem késő megtanulni konfrontálódni!

Írta: Iványi Orsolya

20171108_115148.jpg

Tulajdonképpen, semmiség, mondtam magamban. Aztán mégsem hagyott nyugodni, hogy felnőtt nő létemre képtelen voltam kezelni egy semmitmondó helyzetet. 

A reptéren lézengtem, gondoltam beülök a Leroyba, iszom egy pohár proseccót meg kérek egy szójababot, amit imádok (hol lehet venni?). 

Aztán ott a mozgólépcső előtt leszólított a nő, azaz inkább lány, huszonéves, egy krémet tartva a kezében. Elsőre hezitáltam, de aztán eszembe jutott, hogy mindig is kíváncsi voltam erre, hogy mi ez a márka, amiről amúgy sose hallottam korábban. Szóval szemkontaktus megtörténik, ráharapok a csalira. Leültet a székbe és elkezdi a nyomni a begyakorolt szöveget angolul, lenyűgöző gondolom, minden van benne, amit hallani akarsz, tuti, hogy terapeuta is segített összerakni. Semmi smink rajtam, nem is aludtam túl jól, valamiért reggel fél 5-kor felébredtem és nehezen aludtam vissza. Magyarul, nem volt nehéz olvasnia az arcomat. Meg is találja az egyik szenzitív pontot, hogy száraz a bőröm. Rögtön előszed egy krémet, kipróbálja mindkét kezemen, és hajtogatja, hogy ugye érzem a különbséget. Őszintén szólva, semmit nem érzek, de annyira meggyőző, hogy azt gondolom, biztos bennem van a hiba. Közben kérdezi, hogy miket használok, és bizonygatja, hogy azok a krémek, amiket én használok, nem jók. Azok a jók, amit ők árulnak, mert azt nem kell csak hetente kétszer, meg organikus és még arany is van benne. Nekem szegezi a kérdést, kissé vallató hangulatú az egész amúgy, hogy tudom-e miért jó az arany. Megint elbizonytalanodom, tudnom kellene? Mondom, hogy hallottam az arcfeszesítő aranyszálas behúzásról, de nem is igazán figyel a válaszomra, hanem megsemmisítően rámnéz és azt mondja, mert antioxidáns. De már megyünk is tovább, előhúz egy számránckrémet, nagyon professzionálisan az egyik szemem alá keni, szigorúan a negyedik ujjával, elém tolja a nagyítós tükröt, jaj, és nekem szegezi ismét a kérdést, hogy látom-e a különbséget. Nem látom, de persze rávágom, hogy tényleg! Akkor már érzem, hogy igazából most azonnal szeretnék felállni és távozni, de még hátravan a finálé, amikor is bedobja, hogy mennyi az annyi. Megkérdezem, hogy van-e brossúra vagy valami nyomtatott anyag, mire közli, hogy ők környezettudatosak, nincs ilyesmi. Jó, hát website csak van, kérdezem. Van, de ott minden drágább, plusz a kiszállítás. Megnézzük együtt és azt látom, hogy például a szemránckrém, amit rám próbál tukmálni az 699 euro (!) a honlapon. Meg is jegyzem, hogy mitől drágább ez, mint egy Chanel? Kérdés ignorálva. Előkap egy speckó körömreszelőt, elkezdi vele polírozni az egyik körmömet, közben olyan suttogósan mondja, hogy ne sikítsak túl nagyot a reptér közepén, amikor meglátom az eredményt. Mondjuk nem vagyok a típus, bár valóban szép lett. Fogja a szemránckrémet, plusz a polírozót, a szemembe néz, és jön az ajánlat, hogy ezt most csak itt, elvihetem 130 euróért, és még 2 puszit is emleget, amit nem tudok hova tenni. Kényelmetlenül, de megmondom, hogy nem fogok venni semmit. Azon kívül, hogy megtudtam, hogy a márka holland, és hogy bazi drága, nem igazán fogott meg. Persze ezt nem merem kimondani (miért is nem?), de annyit azért mondok, hogy éppen beszélgetek egy magyar, organikus márkával, most próbálom ki a termékeit és hogy még az is lehet, hogy márka nagykövet leszek, látom rajta, hogy már nem bírja tovább, már tudja, hogy nem lesz értékesítés itt, elveszti a türelmét, és beszúrja az utolsó mondatot egy lenéző mosoly kíséretében, hogy akkor kísérleti patkány leszek? Have a nice day, meg sem várja a választ és már a hátát mutatja nekem.

Kissé lefagyva összeszedem a bőröndöt, és persze ott legbelül úgy érzem, hogy meg kellene magyaráznom neki, mi az a márka nagykövet, de inkább annak örülök, hogy végre távozhatok.

Megyek egy kört, fejben újra lejátszom a beszélgetést, persze most sokkal határozottabb és beszólósabb vagyok. 


Aztán lenyugtatom magam, hogy szegénynek ez a munkája, és hogy biztos mérges, hogy nem jött össze, elképzelem, hogy én vagyok ő. 


Próbálom elkerülni a standot (miért is?), de ahogy megyek lefelé a mozgólépcsőn, ott ül a lány egy padon, telefonál, elkerülhetetlenül összenézünk, mosolygunk egymásra, én még érthetetlen módon integetek is.

Aztán később még többször eszembe jut az egész incidens, és megfogadom, hogy ezentúl soha nem fogok lépre menni ezeknél a standoknál. 

Aztán jobb ötletem lesz: ezentől szándékosan oda fogok menni hozzájuk és gyakorolni fogok rajtuk!

Aztán az is eszembe jut, hogy lehet hogy tényleg többet kellene tudnom a bőr- és testápolásról így 44 évesen?

Hétköznapi tanulságok / Soha nem késő megtanulni konfrontálódni! Tovább
Gillian Anderson divattervező lett

Gillian Anderson divattervező lett

img_20180904_001230.jpg

Gillian Anderson multitalentum. 

Anya, színésznő, aktivista, író, producer, rendező. 

És most már divattervező is.

Megszületett ugyanis első kapszula kollekciója a Winser London márkával.

A kollekció egyszerű, letisztult, időtlen darabok gyűjteménye, simán el tudom képzelni őket mind húszévesen, mind hatvanéves nőn. Természetesen magamon is, főleg a kabát tetszik és a pulóverek.

Az árak 195 és 495 font között mozognak, szóval nem az kategóriám (egyelőre), úgyhogy marad a nézegetés.

Anderson augusztusban volt ötvenéves, a kollekció fotóin pont olyan az arca, mint a ruhák, amiket tervezett: egyszerű, letisztult, időtlen. A hajáról már nem is beszélek! Csodás!

img_20180904_001309.jpg

img_20180904_001259.jpg

 

img_20180904_001248.jpg

 

img_20180904_001238.jpg

 

img_20180904_001219.jpg

cashmere-roll-neck-jumper-195-3-1535555748.jpg

silk-blouse-195-1-1535556143.jpg

cashmere-fitted-boyfriend-jumper-250-4-1535557081.jpg

Gillian Anderson divattervező lett Tovább