Éljenek a 40 feletti nők! - NeverOrdinaryWoman

Az élet Pari-ban

Az élet Pari-ban

Lehetne szó Párizsról is, de nem. Persze amikor a múlt héten megkérdezte valaki, hol lakunk és mondtam, hogy Pari, láttam, hogy elismerően néz rám, egyből tudtam, hogy nem jó Pari-ra gondol.

Az elmúlt heteket egy nagyon kicsi faluban töltöttük - és még itt leszünk pár hétig - , ugyanis a "házunk" (ezt nyilvánvalóan még szoknom kell) ki van adva. Mint megtudtam, Toszkánában mindenki ezt csinálja, - akinek van egy komfortosabb kis lakása/háza - a legkönnyebb pénzkereset, kevés munkával, a turisták meg ugye özönlenek.

Pari, így hívják, Siena-tól fél órányira fekszik és nagyon helyes kis, középkori falu, ilyenből van még gondolom több száz Olaszországban. Aznap mikor megérkeztünk este (az autóbaleset után), pont sagra volt, (azóta lett egy második sagra-m Montalcino-ban), ami falusi ünneplés jelent, zenével és tánccal, és persze valami helyi ételjellegzetességgel. Ha jól emlékszem, mi vaddisznós ételt ettünk. Amúgy a rendszer úgy működött, hogy megvettük az ételkupont, aztán leültünk a kommunális asztalokhoz a helyiekhez, majd gyerekek jöttek, elvették a kupont és hozták tálcán az ételeket. 

A falu életében minden bizonnyal kiemelt eseménynek számított, mind a 200 lakosa jelen volt szerintem. 

01-p1.jpg

02-p2.jpg

 

07-p7.jpg

08-p8.jpg

09-p9.jpg

04-p4.jpg

Van 2 étterem a faluban, a képen láthatóban voltunk többször sörözni, egyszer ettünk is a születésnapomon (sajnos már sötét volt, így nem tudtam fényképezni, de jövünk majd még), nagyon meg voltunk elégedve, a Torta Della Nonna vagyis a Nagymama süteménye teljesen lenyűgözött. (Hamarosan elkezdek olaszul tanulni, ugyanis enélkül itt nem lehet boldogulni ahogy látom.)

05-p5.jpg

06-p6.jpg

Néha elmegyek a boltba tejet venni, - a reggeli hideg kakaóról nem tudok leszokni, a kávéra meg még nem tudtam rászokni -, ami kb 5 percre van a háztól, igazi kaptatón kell felmászni, a bolt előtt mindig meg is kell pihennem egy kicsit, hogy ne lihegve buon giorno-zak. 

13-p13.jpg

Egyszer a postára is el kellett mennem, ami kizárólag hétfőn délelőtt van nyitva és legnagyobb megdöbbenésemre nem volt boríték, pedig a pasim figyelmeztetett, hogy ez nem olyan egyértelmű itt. Úgyhogy át kellett másznom a dohány-trafik boltba, hátha ott lesz.

Itt legtöbbször nagymama kinézetű nénik trécselnek sámlin és mindig úgy érzem magam amikor belépek, és felnéznek rám, mint egy filmben. 

14-p14.jpg

15-p15.jpg

16-p16.jpg

Ebben a kis házban lakunk, az airbnb közreműködésével találtuk. 

17-p21.jpg

10-p10.jpg

11-p11.jpg

18-p17.jpg

22-p26.jpg

23-p25.jpg

Az élet Pari-ban eléggé ráérős, néha unalmas. Persze ez a kezdet, majd ha beköltözünk a házba, akkor fog igazán kezdődni a toszkán életem. 

24-p24.jpg

25-p23.jpg

26-p22.jpg

 Pari a távolból, kutyasétáltatás közben.

Az élet Pari-ban Tovább
Toszkánába költöztem

Toszkánába költöztem

Elköltöztem Toszkánába. Még mindig furcsa leírni. Sose gondoltam, hogy ez lesz, tekintve, hogy Olaszország nem igazán szippantott be, - összesen egyszer jártam munka kapcsán a Ferrari központjában, Modena mellett - meg valahogy ezt az olasz életérzést sem tudtam soha magamévá tenni. Bár így belegondolva, lehet nem is tudom mi az. 

Aztán 2 hete megírtam ezt a bejegyzést, gondoltam, végre elkezdem egy angol bloggal is nemzetközi szinten megvalósítani magam, de rá kellett jönnöm, hogy ez bazi nehéz. Legyen jól megírt, összeszedett, vicces és még a saját hangom is átjöjjön, szóval ezen még dolgoznom kell. Ami amúgy azt jelenti, hogy minden nap megpróbálok írni egy új posztot angolul, megnézi a pasim, aki angol anyanyelvű, rám néz és azt mondja, hogy "sorry but your English is not good enough".

Gondolnád? Évek Londonban, és sehol nem tartok...

Így aztán úgy döntöttem, hogy amíg nem megy az angol rendesen, addig itt (is) írogatok. 

A kiutazás igazán izgalmas volt (a hogyan is kerültem Olaszországba külön novella lesz), ugyanis egyből beleszaladtunk egy csoportos balesetbe Pisa mellett, vagyis belénk jöttek hátulról, és mögöttünk levő autóba még hárman. Nekünk nem lett semmi bajunk, csak minden repült, a kutyával együtt, az autón minimál kár, a mögöttünk levő totálkár lett, szállítani kellett. Így első napomon Olaszországban több órát álltam az út szélén a kutyával, amíg a rendőrség helyszínelt, akkor már 24 órája voltam fent alvás nélkül, ugyanabban a ruhában, és csak az öcsém előző esti esküvőjéről csomagolt rántott hús volt az egyetlen élelmünk.

 20160806_061736.jpg

Útközben, hajnalban.

Már rengeteg csodálatos helyen jártam, hamarosan meg is osztom veletek. Addig is Instagramon képek!

Addig is, szívesen veszek ötleteket Olaszországban jártas olvasóimtól!

Toszkánába költöztem Tovább