Éljenek a 40 feletti nők!

Az Amerikai Psycho-ban ilyen lenne egy lakáshirdetés

Az Amerikai Psycho-ban ilyen lenne egy lakáshirdetés

Londonban meg is vehető

ad2.jpg

Rendesen borzolja a kedélyeket, a Redrow London nevű luxuslakások építésével és eladásával foglalkozó cég, a minap ugyanis egy olyan reklámot dobtak be, ami az Amerikai Psycho vagy a Fighclub hangulatára hasonlít, kommentelik a londoniak. És persze, mindenki utálja, ha ilyen lesz "új London", akkor az nem kell.

 

Update (január 6.):

A videót eltávolította a cég a vimeo-ról,  - szerintem rossz döntés volt - , miután a témát felkapta a Guardian és a Telegraph is, de mivel már letöltésre került, így ugyanúgy kering a neten, én magától Patrick Bateman-től osztottam meg a törölt helyett.

P.S.: Az ősrégi Nokia szerepeltetése érdekes megoldás, amikor az egész a jelenben játszódik. Vagy nem? (erre azóta már rájöttem..)

További érdekességek, sztorik, képek a Facebook oldalon!

Az Amerikai Psycho-ban ilyen lenne egy lakáshirdetés Tovább
London Calling 8 - Egy nap a városban

London Calling 8 - Egy nap a városban

Kulturális programajánló

lll.jpg

Mint tudjuk, London megunhatatlan, számtalan program éjjel-nappal, és ami a legnehezebb, kiválasztani, hova ne menjünk.

Most abban adok segítséget, hogy a következő napokban mit érdemes Londonban megnézni, ha már túl vagyunk a London Eye - Buckhingam Palace - Tower körön.

Keljünk korán és ne a szállodában reggelizzünk - kivéve ha mondjuk a Mondrian-ban lakunk -  hanem sétáljunk el a Soho-ba, közben élvezzük a még viszonylag kihalt londoni utcákat. ( Reggel 8-10 között hanyagoljuk a metrót, a munkaba járók miatt, pl a Central line kifejezetten büntető, ha sikerült felpréselni magunkat.)

Aktuális ajánlatom a Princi, mely egy olasz étterem és pékség egyben. Jó nagy, reggel 10 körül az egyik pénteken ezt reggeliztük:

reggeli.jpg

Ezután fogjuk magunkat és vegyük irányba a Somerset House-t, ami a Princi-től kb. 20 perc séta. (Vagy sétáljunk ki a Regent Street-re és onnan a 23-as busszal 6 megálló, Aldwych-nál szálljunk le.) 

Maradjunk a sétánál, vagyis a Wardour Street-en induljunk el, rögtön el fogunk haladni a Casa szivar bár mellett, aminek az az érdekessége, hogy itt lehet bent szivarozni. A humidorszobában kiválasztjuk a szivart, majd egy jó újság és egy pohár víz mellett elszívhatjuk az egyik kényelmes bőrfotelben üldögélve. Aprócska helység, max 4 ember tud bent pöfékelni. Alkoholt nem tartanak, arra ott a Floridita, a kubai bár rögtön mellette. 

A Brewer Streetre lefordulunk és teszünk egy kis kitérőt, és megnézzük a Chris Bracey pop-up neonboltját (részletes poszt ITT róla), mely január 18-ig lesz itt. 

 

Majd vissza a Wardour Street-re és egészen az Old Compton Street-ig megyünk, amire rá is fordulunk. Amúgy a Soho-ban járunk és ez utca a londoni meleg közösség egyik központja, rengeteg ilyen témájú/jellegű bár és üzlet van itt.

Ebben az utcában van a Prince Edward Theatre is, ahol az Evita 8 évig ment, a Mamma Mia is itt született, de át kellett költöztetni egy nagyobb helyre a népszerűsége miatt, most a Miss Saigon megy itt éppen. Én személy szerint gyűlölöm a musicalt, véletlenül megnéztem a Csataló (avagy Hadak útján) című Spielberg mű zenei verzióját, ITT írtam róla, aki kedvet kapott hozzá, jegy itt. (Azt mondjuk el kell ismernem, hogy valóban élethűek a lovak és sose gondoltam, hogy ezt fogom mondani..)

A Moor Street-re rákanyarodunk és a Charing Cross Road felé vesszük az irányt. Ez az utca híres arról, hogy rengeteg secondhand és antik könyvesbolt van itt. Aztán Great Newport Street, majd Long Acre,  - itt már a Covent Gardenben járunk, - majd Bow Street, Wellington Street, The Strand - és meg is érkeztünk.

 

A Somerset House udvarán húzták fel London egyik legmenőbb korcsolya pályáját, nem olcsó, de este igazán kellemes élmény a fényekkel és a Fortnum & Mason vendéglátó egységeivel. 

Mivel én nem korcsolyázom (csak nézem és fényképezem), a kiállítások miatt jöttem. Amúgy a London Fashion Week központja is a Somerset House minden szeptemberben és februárban, így elég jól ismerem, például simán lehet itt találni a legnagyobb forgatagban is üres szobát, ahol megírhatsz egy posztot, pl arról hol halt meg Judy Garland Londonban. (Ön tudta, kedves Olvasó, hogy Judy Garland Londonban halt meg ??)

20141201_125252.jpg

 

Az egyik kiállítás,  - amely ingyenes -, Chris Stein/Negative: Me, Blondie, and The Advent of Punk. Chris Stein a csodás Blondie együttes egyik alapítója és gitárosa, meg persze Debbie Harry pasija is volt, így nem véletlen, hogy éjjel-nappal fotózta és meg kell hagyni, jó képeket csinált. Itt nem lehetett fényképezni, azért egyet lőttem, lásd lentebb. (amikor már az is ki van írva, hogy mennyi a pénzbírság, na akkor nem veszem elő a telefont/gépet, pl. Tracey Emin kiállítás 2011-ben a Hayward Gallery-ben, 1000 font!)

Debbie Harry mellett vannak még képek itt Andy Warhol-ról, David Bowie-ról vagy a The Ramones-ról. Január 25-ig lesz még látogatható.

20141201_123458.jpg

20141201_124107.jpg

 

20141201_124918.jpg

 

A másik kiállítás, Guy Bourdin: Image Maker címmel, a legátfogóbb kiállítás a mestertől Angliában, több, mint 100 művel és eddig nem látott alkotásokkal, és nem csak képek. Bourdin az egyik legnevesebb divatfotós volt, egyéni látásmódja teljesen újszerű dolgokat hozott a divatfotózásba. Egyszerre provokatív, nyomasztó és érzéki, annak ellenére, hogy a képek alapvetően egyszerűek.

20141201_142044.jpg

Ez a képe onnan lehet ismerős, hogy 2012-ben a hírhedt Terry Richardson innen "inspirálódott" egy Aldo reklámhoz, és természetesen ez nem maradt titokban.

20141201_134503_sz.jpg

Ez a kép pedig csodálatos. Ne feledjük, ezek analóg módon készült képek, nyilván voltak retusálva, de azért itt a szemöldök nem egyforma, egy kis szemölcs is van homlokon és a körmök sincsenek mértanilag megszerkesztve. 

20141201_132855_sz.jpg

Itt látható először egyben a híres "Walking Legs" sorozat, amely elsőre eléggé szürreális - nem véletlen, May Ray pártfogoltja volt - ha nem tudjuk, hogy ez egy cipő márka, Charles Jourdan reklám 1979-ből. Amúgy akkor is.

20141201_133439_1.jpg

Itt lehet fényképezni, amit furcsállottam is, de egyben örömmel konstatáltam, így mindent megörökítettem, az összes kép ITT tekinthető meg. 

20141201_141106.jpg

 

20141201_135415.jpg

Egy Chanel órareklám 1987-ből, sajnos nem lett belőle végül reklám, pedig még most is megállná a helyét.

ezgif_com-resize.gif

 

ezgif_com-resize_1.gif

Bourdin videókat is gyártott, íme 2 ízelítő!

A Somerset House-ban mindig sok minden történik, mindenféle ingyenes kiállítások is vannak - január 16-án PJ Harvey koncert! - és most éppen a csodálatos Fortnum & Mason - nagyvilági élelmiszerbolt -  pop upot üzemeltet, ahol most már 50%-os sale is van! Mindenképpen igyuk meg itt életünk legdrágább forró csokiját, sose fogjuk elfelejteni! ITT egy részletesebb jelentés, hogy mi is történik a Somerset House-ban, számos csodálatos giffel!

Ezek után visszatérünk az Oxford Street-re, mert már megéheztünk és a Selfridges felé vesszük az irányt! Menjünk taxival, a balck cab-et egyszer mindenkinek ki kell próbálnia!

A Selfridges - luxusáruház az Oxford Street-en - tetőteraszán, Le Chalet néven pop-up étterem nyílt, ami egyszerűen kihagyhatatlan. A foglalás erősen javasolt, én próbálkoztam, hogy csak úgy felbukkantam, de nem volt asztal, így másnap mentem ebédre.

c1.jpg

 

Oxford Street-en a főbejáraton bemegyünk és egyből elkanyarodunk balra, ahol a lift van, ami felvisz minket az 5. emeletre. Ne lepődjünk meg, de nincs 5. emeleti gomb. Vagyis van, de nincs mellé írva semmi. Jobb esetben lesz bent a liftben egy host/ess és megkérdezi hova megyünk és megnyomja helyettünk a gombot. Csak azért osztom meg ilyen részletesen a bejutást, hogy másnak ne kelljen bolyongania az áruházban....

c10.jpg

Liftből kilépve, ez tárul elénk, mintha egy svájci síparadicsomba csöppentünk volna. (Legalábbis így képzelem a svájci síparadicsomot, ugyanis még soha nem jártam svájci síparadicsomban, Donovaly-ig jutottam egyszer.)

c3.jpg

c9_1.gif

Aztán ezen a folyosón jutunk az étterembe. 

c12.jpg

Az ablak mellett kaptam helyet, mondjuk a kilátás nem erőssége a helynek, így mindegy is volt, - magas a kőkerítés - , viszont jól átláttam a helyet. Karácsonyi szórakoztató elemként, Télapóval lehetett fényképezkedni, meglepően elfoglalt volt, amíg ott voltam. Utólag persze azt gondolom, nekem is kellett volna egy fényképet csináltatni, csak valahogy annyira nevetségesnek érezném magam közben - vagy nem ittam eleget hozzá nyilvánvalóan - , mint amikor a hamburgi kikötőben vezettem a hajót és a kapitány a fejembe nyomta a tengerész sapkáját, hogy csináljak selfie-t..

c14.jpg

 

c11.jpg

c13.jpg

Egy ideje megfogadtam, hogy mindig valami olyat eszem, amit ritkán vagy még sose (lásd egész homár élményem a Harvey Nicholsban múltkor), különben mindig rántott húst ennék, így most garnélarákot ettem, csilis-fokhagymás-olivás szósszal + házi sült krumpli. Mondanom sem kell, nagyon jó volt. A menü itt olvasható.

Én napközben voltam, de nyilván sötétben jobban kijön a díszkivilágítás meg a romantikus hangulat, ha éppen arra vágynánk.

Amúgy az éttermet a Q Grill üzemelteti, van még 3 helyük Londonban és BBQ ételekre szakosodtak. A Twitter-en egyből reagáltak, amikor posztoltam, hogy ott voltam. Ezt nagyon bírom Londonban, egy csomó hellyel tudtam így kapcsolatba kerülni.

c20.jpg

A telefonom szuper közelit tud készíteni szelektív fókusszal.

c25.jpg

Személyre szabott londoni kulturális programajánlóval és útitervvel állok rendelkezésre az ivanyiorsolya@gmail.com-on.

További érdekességek, sztorik, képek a Facebook oldalon!

London Calling 8 - Egy nap a városban Tovább