neverordinary


A Dior, a feminizmus meg Toszkána

A Dior, a feminizmus meg Toszkána

sipa_ap22109696_000030.jpg

Tegnap este lefekvés előtt - miután megnéztük az Annabelle 2-őt - belekukkantottam a Dior jövő évi tavaszi/nyári kollekciójába, lévén Párizsban éppen Divathét van, el sem kellett olvasnom, egyből láttam, hogy Maria Grazia Chiuri, a Dior első nő kreatív igazgatója - a márka 70 éves - honnan inspirálódott. Mert ugye mindig inspirálódnak valahonnan.

00-holding-saint-phalle.jpg

Jelen esetben az inspiráció forrása Niki de Saint Phalle, egykori Vogue modell, szobrász, filmes, na meg nyilván feminista. Soha nem tanult művészetet, a saját élete lett a művészete, a 20. század egyik leghíresebb művésze lett, mondhatnám, hogy női, de minek. Hatalmas, groteszk nőszobrai, avagy Nana-figurái, számos városban megtalálhatóak. 

Niki 2002-ben halt meg és nem a Dior az első, aki belőle és művészetéből inspirálódott, pont Sonia Rykel 2017-es őszi kollekcióját ihlette meg, vagyis Julie de Libran-t, a művészeti vezetőt.

Maria Grazia Chiuri ugyanis viszi tovább a feminista-fáklyát.

Tavaly Chimamanda Ngozi Aidichie írónő könyvének és TED előadásának címét a "We should all be feminist"  azaz "Legyünk mind feministák!" címét nyomatta pólóra, idén pedig Linda Nochlin feminista művészettörténész legendás, úttörőnek számító 1971-es "Why Have There Been No Great Women Artists?" azaz "Miért nincsenek nagyszerű női művészek?" című esszéjének címe került pólóra. Lásd az első képet.

Ahogy olvastam, a bemutatón az esszét kinyomtatva bekészítették mindenki székére. Mind a 36 oldalt. 

Feministának lenni ugyanis trendi mostanában. A Dior meg trendi akar lenni, ugye.

Csak mellékesen jegyzem meg, hogy a "We sould all be feminist" póló 700 dollárba fájt, állítólag gyorsan elkapkodták.

Maria Grazia Chiuri még arra is gondolt, hogy olyan modelt válasszon az üzenet hordózójának, aki saját maga is művész, így lett az olasz Sasha Pivarova a szerencsés kiválasztott.

A 86 éves Linda Nochlin nem tudott jelen lenni a bemutatón, de azzal a feltétellel adta felhasználásra esszéjét ingyen, hogy a Dior támogatja az október 20-án nyíló Women House kiállítást Párizsban, mely (nyilván) női művészek kiállítása.

00-story-image-dior-spring-2018-beauty-inspired-by-niki-de-saint-phalle.jpg

Bal oldalon Niki beret sapkájában, jobb oldalon a Dior inspiráció.

Niki de Saint Phalle amúgy nagy kedvencem, azért is mert tavaly, amikor Toszkánába költöztem, rájöttem, hogy itt van a Tarot Kertje, amit 44 évesen kezdett el és közel 30 éven keresztül építette, beletette az egész életét. Csodálatos élmény, itt írtam róla, és néhány kép.

20160626_154500_1_1.jpg

075-20160626_170102_1.jpg

107-20160626_160029_1.jpg

111-20160626_160210_1.jpg

125-20160626_160718_1.jpg

 

A bemutató enteriőrje így a toszkán Tarot Kertre hajaz, meg kell hagyni, jól lemásolták.

 

A kollekció amúgy jó: tele Niki motívumaival, főleg a Tarot Kertből, vicces, játékos, elgondolkoztató.

eb048854-a34c-11e7-84b5-dfc1701cb40c_1320x770_155508.jpg

web_photo_maria_grazia_chiuri.jpg

 

sipa_ap22109696_000002.jpg

 

21911125_175728009650130_8352584575985123328_n.jpg

22069880_131827474215544_8018613330706956288_n.jpg

Már a belépéskor szembetaláljuk magunkat egy Niki idézettel, természetesen a Tarot Kertből:

"If life is a game of cards. We are born without knowing the rules. Yet we must play our hand. Throughout the ages people have liked playing with tarot cards. Poets philosophers alchemists artists have devoted themselves to discovering their meaning" Niki de Saint Phalle

 22070836_172850806613760_8119412253184229376_n.jpg

Nyilván mi halandók nem fogunk izgalomba jönni egy több száz dolláros feminista póló láttán, de arra legalább jó ez, hogy a világ jobban megismerje Niki de Saint Phalle művészetét.

Például Leandra Medine/Menrepeller (akit én nagyon kedvelek) utána sem nézett, egyszerűen leírta, hogy ő egy fotós volt. Azért én megírtam neki kommentben, hogy ez nem ilyen egyszerű...khmm.

Az összes ruha itt.

A Dior, a feminizmus meg Toszkána Tovább
Colombe d'Or - étterem a francia Riviérán, ahol eredeti Picasso és Matisse mellett vacsorázhatunk

Colombe d'Or - étterem a francia Riviérán, ahol eredeti Picasso és Matisse mellett vacsorázhatunk

21368820_1557346490988874_3125940371972592397_o.jpg

Amikor felkeltem hétfő reggel, még nem tudtam, hogy másnap egy régi álmom valósul meg, és eljutok a világhírű La Colombe d'Or-ba! Azt tudtam, hogy Cannes-ba megyünk, villámlátogatásra, de nem is néztem utána semminek, úgysem lesz időnk jeligére. Aztán minden másképp alakult és egyszer csak ott álltam St Paul de Vence-ban, előttem meg a La Colombe d'Or!

1-20170905_133451-002.jpg

A Colombe d'Or a francia Riviéra legendás műintézménye, egy rusztikus étterem hotellel, ahol a falakon a világ egyik legfigyelemreméltóbb kortárs művészeti kollekcióját lehet megcsodálni. Picasso, Matisse, Chagall, Klein, Calder..

01-20170905_170334-01.jpg

Minden úgy kezdődött, hogy 1920-ban Paul Roux nyitott egy kis kocsmát terasszal melyet Chez Robinsonnak nevezett el egy kis dél-franciaországi faluban, St Paul de Vence-ban, Cannes-tól egyórányira.

A hely egyre népszerűbb lett, ezért Paul és felesége,"Titine" bővített, lett 3 szoba az emeleten és új nevet is gondoltak: így született meg a La Colombe d'Or vagyis az Arany Galamb.

A barátságos atmoszféra és Paul művészeti érdeklődése folytán egyre több művész bukkant fel itt és egyre több alkotás került a falakra, ugyanis számos alkalommal így fizettek az ebédért vagy szállásért a pénztelen művészek.

Azt felejtsük el, hogy csak úgy besétálunk és körülnézünk, bár ha szemfüles az ember, mint mi, összejöhet!
A kapuban biztonsági őr (barna kapu a képen, kívülről amúgy semmi fakszni, ahogy látszik), bent pedig egyből az ajtónál be kell számolni, hogy vendégek vagyunk-e vagy foglalásunk van az étterembe. Amennyiben egyik sem, udvariasan be sem engednek.


Nekünk semmi nem volt persze, de kellő magabiztossággal haladtunk át a kapun, sétáltunk át a kerten, - telt ház persze, éppen ebédidő volt -, a bár felé (a pasim járt már itt többször, így ő tudta a járást), és ültünk le határozottan az egyik szabad asztalhoz. Amíg a pasim rendelt, addig én körül néztem. Persze azt is nagy magabiztossággal, mintha minimum szállóvendég lettem volna.

03-20170905_132546-01.jpg

05-20170905_132222-01.jpg

04-20170905_132507-01.jpg

 07-20170905_132002-01.jpg

08-20170905_131944-01.jpg

Ja, és még a kutya is ott volt velünk! Láthatóan ő is élvezte, errefelé még nem járt, de neki is nagyon bejött Dél-Franciaország, bár Cannes-ban a Carlton Hotel teraszára nem engedték be, ezen kicsit felhúzta magát, azt mondták neki, hogy túl nagy, jól meg is írta Twitter-en, hogy mit gondol erről!

1-20170905_132350-01.jpg

A hely nyilvánvalóan maga a történelem, rengeteg sztori, régi képek, ahogy a művészek, színészek, költők, írók múlatták itt az időt éveken keresztül. A képeket elnézve, nagy kedvem lenne visszamenni az időben és mondjuk az ötvenes-hatvanas években idejönni! A Cannes-i Filmfesztivál 1946 óta működik, gyanítom, hogy akkor igencsak megugrott a látogatottsága!

Picasso kedvenc helye volt, neki amúgy villája is volt a közelben, Mougains-ben, ott is halt meg, ha szerencsénk van, egy eredeti Picasso alatt is elkölthetjük a vacsoránkat.

14-20170905_131649-01.jpg

picassobd_0.jpg

Picasso a bárpultnál, ahol mi is rendeltünk.

Aztán Henri Matisse is törzsvendég volt, nem messze lakott, Vence-ban, ott van a Rosaire kápolna, amelyet a legapróbb részletekig ő tervezett és épített. Ezt sajnos most nem tudtam megnézni idő hiányában. Vissza kell jönnöm!

19-20170905_131510-01.jpg

 

Itt Jean-Paul Belmondo relaxál a medence mellett.

grid_ed_ch_v2_18_colombedor_belmondo.jpg

A képen Simone Signoret és Yves Montand, 1949-ben itt ismerkedtek meg és egyből egymásba szerettek, annyira, hogy vissza sem tértek partnereikhez, hanem a helyszínen össze is házasodtak, Paul, a tulajdonos volt a tanu. 28 évig voltak együtt.signoret-cinema.jpg

landscape-1466175821-gettyimages-104402436.jpg

Yves Montand egy Georges Braque mozaik előtt ugrik a medencébe, ami egyébként pont egy arany galambot ábrázol.

large_ed_ch_v2_18_colombedor_cover.jpg

Íme egy kis videó, amit inkognitóban készítettem!

Amikor felkeltem hétfő reggel, még nem tudtam, hogy másnap egy régi álmom valósul meg, és eljutok a világhírű La Colombe d'Or-ba! Azt tudtam, hogy Cannes-ba megyünk, villámlátogatásra, de nem is néztem utána semminek, úgysem lesz időnk jeligére. Aztán minden másképp alakult és egyszer csak ott álltam St Paul de Vence-ban, előttem meg a La Colombe d'Or! A Colombe d'Or a francia Riviéra legendás műintézménye, egy rusztikus étterem hotellel, ahol a falakon a világ egyik legfigyelemreméltóbb kortárs művészeti kollekcióját lehet megcsodálni. Picasso, Matisse, Chagall, Klein, Calder.. Blog poszt link a bioban! #colombedor #stpauldevence #france #frenchriviera #art #picasso #matisse #calder #chagall #mylifeinpictures #slowliving #smallpleasures

Orsolya Ivanyi (@ivanyiorsolya) által megosztott bejegyzés,

 

Tehát amikor körbenéztem, akkor megtaláltam a medencét is, de közelebb már nem lehetett menni, ugyanis le volt kordonozva, a vendégekre való tekintettel, akik amúgy ott napoztak.

Na most, a képemen szemben van a fent említett mozaik, jobbra pedig egy Alexander Calder légmobil.
Itt megremegett egy kicsit a kezem, ugyanis nagy Calder rajongó vagyok! Tavaly Londonban a Tate Modern-ben volt egy szép, nagy Calder kiállítás, ahol nem lehetett fényképezni a legnagyobb bánatomra, plusz, nem mozgott semmi! Azért egyet fényképeztem titokban..

3-20170905_131228-01.jpg

full_ed_ch_v2_18_colombedor_calder.jpg

Calder nem csak a medence mellett, a falon is megtalálható.

22-20170905_131417-01_1.jpg

Ez itt egy Joan Miró, nem messze a fent említett Picasso-tól.

15-20170905_131643-01.jpg

A Colombe d'Or nem reklámozza magát, foglalni telefonon és e-mailben lehet. Ahogy ők mondják, ide elbújni jön az ember. 

11-20170905_131731-01.jpg

A képek nyilvánvalóan biztosítva vannak, és annyit megtudtam egy videóból, hogy mozgásérzékelővel vannak ellátva, szóval hozzájuk nyúlni nem célszerű.

1-20170905_131301-01.jpg

16-20170905_131556-01.jpg

17-20170905_131538-01.jpg

18-20170905_131532-01.jpg

26-20170905_131359-01_1.jpg

27-20170905_131350-01.jpg

Egy Yves Klein a sarokban megbújva, róla is írtam már, napszemüvegbe ágyazva: 

Yves Klein kékje szemüvegben él tovább

A szemüveg, amitől mindenki egy csapásra menő lesz!

30-20170905_131323-01.jpg

colombe_03.jpg

Az étlapot a bejárat mellett kint találtam meg a falon.

20170905_134608.jpg

A hotel 30 szobával rendelkezik, bevallom felosontam az emeletre, hátha belátok egy szobába, de a szobaasszony kedvesen lezavart, azért sikerült lekapnom még egy Caldert a lépcsőfordulóban!

A szobaárak 280 és 450 euró / éjszaka körül mozognak.

5-20170905_131111-01.jpg

A Colombe d'Or jelenleg is családi vállalkozás, Paul unokája, François és felesége, Danièle vezetik, ez utóbbi 40 éve érkezett a faluba nyaralni és festeni, amikor is megismerkedett leendő férjével.

Természetesen könyv is kapható a műintézményről (amit már megrendeltem), és pont az a kiadója, melynek londoni üzletéről tavaly már áradoztam, az Assouline. Ami még érdekes, hogy a kiadó ezzel a könyvvel kezdte meg munkásságát, ugyanis a tulajdonos házaspár is idejárt.

(Itt írtam róluk: Tea a világ legszofisztikáltabb könyvei között )

Fejben már nagyon készülök, hogy visszamenjek és megnézzem a kihagyott dolgokat, mint például a Fondation Maeght gyűjteményt, amely már zárva volt, mire odaértünk, és csak a kertet tudtam megcsodálni, vagy Matisse kápolnáját, vagy Chagall sírját a temetőben.

St Paul de Vence amúgy egy bájos kis, középkori falu, rengeteg galériával és étteremmel, már csak emiatt is érdemes ide ellátogatni.

1-20170905_190927.jpg

Colombe d'Or - étterem a francia Riviérán, ahol eredeti Picasso és Matisse mellett vacsorázhatunk Tovább
A kultúra igenis fogyasztható, csak jól kell tálalni

A kultúra igenis fogyasztható, csak jól kell tálalni

Interjú Balogh Máté Andrással, a KortársPRos ügyvezetőjével

20287197_10154843500263450_8607725030922227650_o_2.jpg

Magyarországon nagy fába vágja az a fejszéjét, aki kulturális PR-rel akar foglalkozni.

Nem csak azért mert fényévekkel le vagyunk maradva ezen a területen (is), hanem azért is, mert viszonylag még mindig újdonságnak számít, ha egy színésznek, produkciónak vagy egy kiállításnak profi szakember egyengeti a kommunikációját.

Ezért is voltam kíváncsi Balogh Máté Andrásra, aki öt éve alapította a kortársPRos ügynökséget, és aki úgy gondolja, hogy csak lélekkel lehet ezt csinálni, nem vállal el olyan munkát, ahol nincs meg a kémia az ügyféllel, ez ugyanis kultúra, nem telekommunikáció vagy élelmiszeripar.

Máté szerint sokszor volt jó időben és jó helyen, az élet pedig sorsfordító embereket sodort az útjába, 2017 ősze az egyik legsűrűbb időszak lesz a cége életében.

Mivel foglalkozol? 

Gyerekkoromban mindenféleképpen tanár, sőt, történelem tanár akartam lenni. Imádtam a rengeteg összefüggést, a háttérmozgásokat, a diplomáciát és a konspirációkat. Mindig a miértekre kerestem a válaszokat, mi motiválta az egyes történelmi alakokat a cselekedeteikre.

A mai napig ugyanezek a kérdések mozgatnak belülről, persze kiegészítve azzal, hogy ma már sok mindennel tisztában vagyok és esetenként én is tudom irányítani a történéseket.

A tanárságból talán a rengeteg beszéd maradt meg igazán, a kolléganőm mesélhetne erről…

Hogyan jutottál el idáig?
Amióta az eszemet tudom, makacsul ragaszkodtam ahhoz, hogy egyedül álljak meg a magam lábán. Mindehhez hozzájárult, hogy 18 éves koromban elvesztettem édesanyámat, apám pedig korábbi családi válás miatt Miskolcon él (azóta is) a családom nagy részével; nagyim 86 éves és én vigyázok rá, ma már Csepelen lakik egy szuper otthonban.

Nehéz évek voltak, így visszagondolva, és sosem tudok elég hálás lenni azért, hogy az apám akkor, a korábbi, gyengébb, személyes kapcsolatunk ellenére, segített a makacs fiának, hogy azért kajája legyen, fizethesse a lakását és a családjával kapcsolatot tartson fenn!

De a nehezebb, ámbár egyre tudatosabb időszak után, felismertem, hogy beszélni tudok igazán, így nekem valahol a kommunikáció területén kell elhelyezkednem. Egyetem végén jött egy lehetőség és első igazi munkahelyként a TriGránitnál dolgoztam gyakornokként, majd Office Managerként.

A sors nagyon kegyes volt, mert Tábori György (a hazai PR egyik úttörője) mellett tanulhattam és figyelhettem őt. De már itt is a CSR, a társadalmi felelősségvállalás kérdésköre mozgatott a leginkább. A válság 2008-as időszakában eljöttem a cégtől, megjártam egy kommunikációs ügynökséget, mondván, ezt az oldalt is látni kell, de ennek is vége szakadt és jött a váltás. A nagy szerelem csapott bele az életembe, mind magánügyileg, mind szakmailag. Most már nyugodtan mondhatom, hogy sorsfordító találkozás volt és azt hiszem, így kellett lennie.

Bejutottam a Magyar Képzőművészeti Egyetemre, és megkaptam egy addig nem létező pozíciót, kommunikációs munkatárs lettem. El sem tudom mondani, mekkora boldogság és szakmai kihívás volt ez egy igazából kezdő szakember számára. De nagyban erősített, hogy a nehézségek ellenére, sok-sok támogatással, mégis sikerült elindítani valami változást.

Ismertebb lett az intézmény kiállítótere, több megjelenés született a suliról és még az ott dolgozók is megjegyezték, hogy eddig ismeretlen emberek is felbukkantak a kiállításokon. Ebből az időből datálom a kultúra iránti szerelmemet.

Még itt a Képzőn találkoztam egy kommunikációs szakemberrel, akit épp akkor kértek fel az abban az évben induló új, komolyzenei fesztivál sajtózására. Megkérdezte, nincs-e kedvem vele tartani, és persze, hogy volt. A következő évtől kezdve már egyedül csináltam a mára nyolcadik évét élő Kaposvári Nemzetközi Kamarazenei Fesztivál marketingkommunikációját.

Életem egy másik meghatározó pillanata volt, amikor megismerkedtem egy festőművésznővel Kupeczik Ágnessel a Képzőn, aki épp egy saját kiállítást hozott tető alá és megkért segítsek neki kicsit sajtózni az eseményt. A tárlat, az akkor még Arany János utcában székelő Werk Akadémián volt.

Sokadszor mondom, de itt is szerelem volt az első látásra. A Vándor Ágnes és Réz András vezette suli, valamiért az én világképemet és gondolkodásomat jelenítette meg, adott neki húst és vért. Összebarátkoztam a házaspárral és úgy történt, hogy a következő szemesztertől már velük dolgoztam. Másfél év múlva, pedig már én vezettem az akkor még Kurátor képzésnek hívott, ma már átalakított Művészeti menedzser képzést.

Röviddel ezután, létrehoztam a kortársPRos-t, ami ma már több, mint öt éves.

11080713_1548219005441220_7038285258826922725_o.jpg

Eddigi karriered során mi volt a legnagyobb sikered, mire vagy a legbüszkébb?
Életemben a maximalizmus és a naiv őszinteség különös elegyet alkot.

Így egyszerre sosem vagyok elégedett semmivel, miközben mindenért hálás vagyok, ami előremozdítja a saját, vagy a partnerek életét, projektjeit.

Hosszútávban gondolkozom, így annak örülök a legjobban, amikor a partner elégedett.

Ha magamról van szó, óriási boldogságot okoz, amikor megkeresnek egy-egy számomra igazán
lényeges és fontos témával, aminél korábban éreztem, lehet, tudnék változást előidézni a
tudásommal. És megbíznak bennem.

Azt gondolom, hogy bárhol, de a művészeti piacon még inkább, a bizalom a művésszel az egyik legnagyobb siker, amit el lehet érni. Ha ezt megkapom, lángolok, és annyira magaménak érzem a dolgokat, hogy talán ez tud plusz energiákat felszabadítani bennem.

16473297_10154317031488450_1997126843569727859_n_1.jpg

De ha sikert kell kiemelni, akkor azt mondanám, hogy pár éve elvittem a werkes hallgatóimat a Belvárosi Színházba, ahol Orlai Tibor tartott órát nekik színház menedzsment témakörben. Előtte nem ismertem őt személyesen, és benn maradtam meghallgatni az előadását.

Az óra végére tudtam, hogy borzasztóan szeretnék vele dolgozni. Sok év tapasztalattal előttem járva, de ugyanazokat a gondolatokat mondta el, amelyekben én is hiszek.

orlai_tibor_portre_2017.jpg

Az előadás után beszélgettünk, lehetőséget kaptam, hogy egy kampánnyal bizonyítsak neki és azóta is együtt dolgozunk. Büszke vagyok magamra, hogy vettem a bátorságot és bizonyítottam egy rendkívüli embernek.

Mellényúlásod? Mit tanultál belőle? 
Volt pár. Leginkább olyan esetek vannak az életemben, amikor nem mértem fel elég hamar a partner elvárási indexét, vagy, hogy egyáltalán, ha mondok valamit, az mekkora súllyal esik latba az életükbe.

Amikor ténylegesen művésszel dolgozom közvetlenül, akkor nagyon oda kell figyelni, mit mondok, és végig kell, gondolom, milyen végkimenetelei lehetnek az általam állított dolgoknak.

Dolgoztam egy híres művésznővel, aki csodálatos személyiség, óriási tehetség, hittem benne. De valamiért nem tudta elfogadni azt, hogy egy kialakult brand megváltoztatása, vagy éppen továbbvitele áldozatokkal jár, más irányokat kell néha venni, és ha meglépi az ember, akkor az időbe telik. Főleg a magaskultúrában. Az elválás pillanatában mérhetetlen szomorúságot éreztem, de közben meg is világosultam, hogy jobb volt meglépni ezt a döntést, mint később talán elmérgesíteni a helyzetet.

Sosem szeretek rosszban elválni senkitől, mondván, ki tudja, mit hoz a jövő.

A legjobb üzleti tanács, amit valaha kaptál? Vagy amire te jöttél rá?
A szakmámban a türelem, az odafigyelés, az elhivatottság, a hit és önazonosság elengedhetetlen. Ezután érkezik minden szakmaiság.

Aki projektként vagy száraz munkaként közelít a kultúra bármilyen válfaja felé, az nem sokáig marad benne.

17973890_10154536294668450_2087228068699914707_o.jpg


Ha újra kellene kezdened, mit csinálnál másképpen?
Azt hiszem, talán több időt töltenék a művészekkel, de nem túl sokkal többet.( nevet)

Azért sikerült szerintem sok mindent megvalósítanom, mert nem léptem át egy pontot, és tudtam hideg fejjel, szakmailag dönteni.

Hogyan telik egy napod? 

Kávéval indul, gyakran kettővel, majd kutyasétáltatással. 8.30-tól általában már a gépem előtt ülök és estig a munkával foglalkozom.

Őszintén szólva, mivel a munkám a hobbim is, így nehéz néha meghúzni a határt. Színházba, koncertre, kiállításra megyek, miközben járatom az agyam, hogy mi történik, hol van egy ismert újságíró, kinek kit szeretnék bemutatni.

Ez a munkám, de mégis nem érzem, hogy az volna.

Hogyan kapcsolódsz ki?
Akkor, ha valami teljesen mást csinálok, mint a művészet.

Nemrég költöztünk/lakásfelújítottunk a párommal. Borzalmasan hosszú és megerőltető időszak volt. Bár megmondom őszintén, hihetetlenül sokat adott nekem ez az időszak, mert elsajátítottam új kommunikációs készségeket, amelyeket eddig nem kellett soha használnom. Mondjuk úgy, hogy az eddig nem használt erélyesebb oldalam mutatkozott meg.

Vállalkozónak tartod magad?
Most már nagyon is. A kezdetekben teljesen rábíztam magam a könyvelőmre, és az ügyvéd barátomra. De ma már merem azt mondani, hogy jobban tudok dönteni, tudok kompromisszumokat hozni. Tudom, hogy mi éri meg nekem és főleg a cégemnek.

Tudatosan építed a karrieredet? Használsz-e üzleti tervet?
Tudatosság a kezdetek óta van bennem igen.

Hiszem, hogy a félelem nem visz előre, és meghunyászkodni nem lehet, így sikerorientáltan igyekszem előre menni. Jó kompromisszumokat kell tudni kötni.

Bevallom őszintén, akkor kezdtem el nagyon tudatos lenni, amikor 2-3 éve egyre több visszajelzés érkezett, nem csak partnerektől, hogy jó az, amit csinálok. Az elején nehezen hittem el, mert a maximalizmusom nem engedte, de a lelkemnek jól estek és minél több ember tudta pontosan megfogalmazni, miért gondolják komolyan a véleményüket, én annál inkább éreztem az erőmet és tudtam hosszútávon előre tekinteni.

17039123_10154394691413450_581084804962904523_o.jpg

Mi az a tulajdonságod, amire a legbüszkébb vagy?
Talán, hogy minden helyzetben képes vagyok optimistán gondolkodni, és folyamatosan a megoldásokra törekszem, nem ragadok le a problémák gyökereinél.

Hol látod magadat 5 éven belül? Hova szeretnél eljutni?
Sok tervem van nagyon. De leginkább arra vágyom, hogy a cégem olyan brand legyen, amit a minőség és a szakmaiság fémjelez. A benne dolgozók, hittel és őszinteséggel tudják képviselni a partnereket.

Magammal szemben elvárásaim vannak, hogy milyen irányban kell fejlődnöm még. Meg kell találnom az egyensúlyt a magánéletem és a munkám között. A fentiek fényében, sosem egyértelmű a határ holléte.

Jelenlegi munkáid, projektjeid? 
2017 ősze az egyik legsűrűbb időszak lesz, amit a cégem megélt.

Az Orlai Produkciós Irodával 4 premierünk lesz a Belvárosi Színházban és a Hatszín Teátrumban.

A Színházak Éjszakáját először csináljuk szeptember 16-án.

A 2. Humen Film Fesztivál sajtójával is foglalkozunk.

A Highlights of Hungary ötéves lesz, és óriási megtiszteltetés, hogy a márkát mi ápolhatjuk most.

A Finn Kulturális Intézettel (Finnagora) szintén brandépítésen dolgozunk.

Nagy boldogság, hogy Tenki Réka színésznővel egyre szorosabb szakmai kapcsoltba kerülünk és segíthetjük az ismertségének növelését.

20746307_10154893515143450_1072913040945984856_o.jpg

A Werk Akadémia új tanéve indul benne a Művészeti menedzser képzéssel, aminek az órarendjét épp most állítom össze.

Nyitott Műtermek délutánjával és az Art Market Budapesttel is évek óta dolgozunk, amik most lesznek októberben.

Új utakra tévedünk, mert Nagy Dániel Viktor színművész a színészi pálya mellett a zenei munkásságát is egyre jobban előtérbe helyezi, így sok ehhez kapcsolódó feladatunk lesz.

nagy_daniel_viktor_a_humen_magazin_cimlapjan.jpg

És még októberben segítünk a FairPlay esemény kommunikációjában, amely a legális zeneletöltés mellett száll síkra Magyarországon.

berczi_lindaval_a_budapest_art_week_igazgatojaval_1.jpg

Ezek mellett a 2018-as, harmadik Budapest Art Week kommunikációján is már nagyban dolgozunk. (A képen Bérczi Lindával, a Budapest Art Week igazgatójával, jövőre áprilisban!) 

Van-e példaképed? Ha igen, ki vagy kik? Ki inspirál?
Kedvenc idézetem ez: „Gondolkozz, ahogy apád tanított. Élj, ahogy anyád tanított.”

Az idő múlásával arra jöttem rá, hogy a szüleim a legfontosabb példaképeim. Édesanyám teljesen más személyiség volt, mint édesapám, de a lelkük semmiben sem különbözik. Talán ezért lettem olyan, amilyen.

Minden érdekel, nem tudom sokáig lekötni magam egy dologgal. Az agyammal megyek előre, de a szívem és a lelkem adja az irányokat, nevezzük megérzésnek őket.

A többit meg megtanulom, hibákkal, sikerekkel együtt az úton.

Milyen támogatás hiányzik a legjobban? 
Itt jó lenne írni, hogy hát nincs pénz a kultúrában és máshol jobb; de azt kell mondanom, hogy aki ezt a világot választja, tisztában van a lehetőségekkel.

A világ más tájain is hasonló a helyzet, csak mindegyiket a saját körében kell értelmezni.

Úgy gondolom, ha kiáll magáért az ember és bizonyítja a szakmaiságát, akkor választhat és a kezdeti nehézségek után megérkezik az, ami anyagi sikernek nevezhető. 

Milyen költséghatékony megoldásokat használsz? 
Igyekszem minden projektből tanulni, és ha elsajátítható és hasznosítható tudásra teszek szert, akkor nem kell egy új alvállalkozót behívni a következő alkalommal.

Most jelen pillanatban sok munka van, ezért úgy igyekszem új munkatársat felvenni, hogy stratégiailag, előre látva megfelelő habitusú és kvalitású személy legyen.

Hogyan reklámozod magadat? Kell-e reklámozni magadat? Költesz-e marketingre?
Ritkán költök hirdetésre, szóróanyagra. Mert alapvetően a munka minősége határozza meg, hogy lesz-e követező projekt. A legtöbb forrást a honlapunkra költöm. Vagy épp a teljesen új saját céges projektünkbe, amivel a kulturális kommunikációs szakmát célozzuk meg.

Egy konferenciasorozatot tervezek ősztől, amibe külföldi szakembereket hívok meg előadni és különböző témákra kívánunk megoldásokat kínálni. Ennek a neve az In Art We Trust, de erről később mesélek majd.

Hogyan jöttek az ügyfeleid?
A partnerek többségével úgy kerülünk kapcsolatban, hogy beajánlanak minket hozzájuk, vagy súgnak, hogy most lenne érdemes őket megkeresnünk.

Szeretem a művészeti világot, mert személy szerint sosem találkoztam ellenérzéssel, vagy elutasítással, ha megkerestünk valakit.

Azt vallom, ha a partner még nem is biztos abban, mi kell neki, de azt tudja, hogy kell valami és úgy találja meg az utat akár hozzánk, akár más szakemberhez, akkor már nyert ügye van. Ezzel a szakma és a kultúra élvezői is gazdagabbak lettek.

Mit szeretsz a legjobban, ebben a munkában?
Azokat a pillanatokat, amikor igazi örömöt látok az alkotók, menedzserek arcán, hogy a produktum, amit létrehoztak, bármilyen értelmezésben is, de sikeres. A csillogó szemek mindennél többet érnek, hiszen tudom, hogy valami csodában volt részem, és segíthettem elérni valamit, amire ki vannak éhezve a művészek és a menedzserek.

Én nem vagyok valami látványos örömködő, mert mindig a következődolgokra gondolok, de azokban a pillanatokban, amikor kilépek a jövőről való gondolkodásból, hihetetlen melegség jár át, vegyítve egy kis büszkeséggel.

Egyedül dolgozol, van-e segítőd?
Kolléganőmmel ketten visszük a fősodort. Augusztus végétől lesz új munkatársunk.

Rajtuk kívül újságírókkal, grafikusokkal, fotósokkal és videósokkal dolgozunk együtt. Elég nagy team vagyunk igazából. Múltkor számoltam össze, 12 ember munkáját koordinálom olykor egyszerre. Élvezem.

Mottód?
A nyugodt tenger, nem igényli a szakképzett tengerészt. - Roosevelt

-----

Kedvencek..

Kedvenc városok: Budapest, Madrid
Kedvenc péntek esti kikapcsolódás: Mozi
Kedvenc időtöltés: konstruktív beszélgetések
Kedvenc étel: tejbegbríz
Kedvenc film: Malena
Kedvenc könyv: A. J. P. Taylor: A férfi és az államférfi
Kedvenc dal: Michael Buble: I've got you under my skin

A kultúra igenis fogyasztható, csak jól kell tálalni Tovább
Villáminterjú: 10+1 kérdés Benkó Zsuzsannához

Villáminterjú: 10+1 kérdés Benkó Zsuzsannához

Zsuzsannával még soha nem találkoztam, de mindketten hallottunk már egymásról közös ismerőseink révén, és aztán egy nap jól felhívtam őt és alig tudtuk letenni a telefont, még órákig tudtuk volna folytatni.

Sokban hasonlítunk és mégis teljesen mások vagyunk, ezt éreztem, és ez engem teljesen felvillanyozott. Abban is egyetértünk, hogy nem a foglalkozásunk határoz meg minket, nem a szakmánk vagyunk, és nem vagyunk karrieristák. Ezt már csak leírni is felszabadító!

Egy villáminterjúban megkérdeztem, hogy miért rajong, ki és mi inspirálja, mit jelent számára az elégedettség, és hogy miért tartott 8 évig megérteni a legnagyobb mellényúlását.
teljes_kepernyo_rogzitese_2017_07_06_144942.jpg

Mivel foglalkozol? 

Egy kis, lifestyle márkákra specializálódott kommunikációs ügynökség, a PS Creative Agency stratégiáért felelős vezetője vagyok, emellett fordítóként dolgozom.

Mi akartál lenni gyerekkorodban?

Boldog.

Mi a személyes ill. business mottód? 

Nincsen mottóm. Szépnek találom a tökéletlenséget, a befejezetlenséget, a hiányosságot és a mulandóságot. Ez a japán eszmény, a wabi-sabi alapvetése, ami a létezés három jellegzetességének buddhista tanításából ered. Számomra ez a koncept az elfogadásról szól, ami fontos vezérfonala mind a magán-, mind a szakmai életemnek.

 

#kusama nails

zsuzsanna (@zsuzsanna) által megosztott bejegyzés,

 

Melyik tulajdonságodra vagy a legbüszkébb?

Az érzékenységemre, a könyörületességemre, és arra, hogy minden helyzetben képes vagyok fejlődni.

Mit jelent számodra a siker?

Elégedettséget, az elégedettség pedig maga a boldogság. A siker lehetővé teszi, hogy választásod legyen abban, amit csinálsz, de a külvilágtól jövő megerősítés lényegtelen, ha nem vagy elégedett.

 image1.PNG

Ki inspirál? 

Sok-sok nagyszerű nő, elsősorban kortárs művészek és aktivisták – többek között Louise Bourgeois, Yayoi Kusama, Rei Kawakubo, Tavi Gevinson és a legjobb barátnőm, Kovács Adél, a NUBU tervezője.

Mi az, ami nem hagy aludni éjszaka?

Stimuláló beszélgetések, ha egyedül vagyok, akkor pedig a könyveim. Hatalmas könyvhalom épül a hálószobámban, sokkal több könyvet veszek, mint amennyit időm van elolvasni. Néha azt gondolom, ijesztő, hogy előbb meg fogok halni, mint hogy elolvastam volna minden fontos könyvet.

Legnagyobb mellényúlásod?

Egyetem után egy multihoz mentem dolgozni. Nyolc évembe telt, mire megértettem: az én világom nagyon távol van attól, amit ott tapasztaltam, és sok-sok alternatívám van. Erre rájönni felszabadító érzés volt, azt hiszem, ezekből az epizódokból tanulod meg, hogyan kell élni.

unnamed_2.jpg

Hogyan telik egy napod?

Korán kelek, szeretem lassan elindítani a napom, jógázom vagy futok, hosszasan készülök fel arra, ami előttem áll. A zuhanytól a reggelin át annak kiválasztásáig, hogy mit fogok aznap felvenni, mindennek jelentősége van, és meghatározzák a napom. Tíztől az ügynökségnél dolgozom, nagyon szeretem a csapatom és az ügyfeleinket, az együttgondolkodás inspirál. A munkám nagyon változatos, nincs két egyforma napunk. Az ügynökség tulajdonosa, Strasser Orsi a PS Magazin alapítója is egyben – büszke vagyok rá, hogy részt vehetek Magyarország egyik kortárs magazinjának a működtetésében. Munka után igyekszem mindig beiktatni egy-egy programot, találkozom a barátaimmal az Aurórában, kortárs művészetet bámulok galériákban, a Ludwigban vagy ha fáradt vagyok, otthon, a Tumblr-emen, elektronikus zenét hallgatok, és utazásokat tervezek. Az utazás az, amit talán a legjobban szeretek, beszippant és feltölt, ha idegenben bolyonghatok. Szeretek egyedül lenni.

Mi kapcsol ki? Miért rajongsz?

Művészet

A kedvenc helyem, ahol mindig ki tudok kapcsolni, Dia:Beacon, ami Beacon-ben, New York államban található. Minden alkalommal, amikor New Yorkban járok, meglátogatom.

shot-2-crop-photo-bill-jacobson-1.jpg
A Dia Art Foundation-nek nem Beacon az egyetlen helyszíne, a New York Earth Room Walter de Maria helyszínspecifikus installációja a Soho-ban, amelyet az alapítvány gondoz. Fantasztikus hely!

dem-new-york-earth-room-1977-photo-john-cliett.jpg
Rajongok Donald Judd munkásságáért; életem egyik meghatározó élménye volt, amikor eljutottam Marfába, Texas államba, ahol élete egy részét töltötte, és a kortárs művészet egyik mekkájává tette.

#throwback to the night of #mysterylights, deep in the heart of Texas #longing #marfa #marfatexas

zsuzsanna (@zsuzsanna) által megosztott bejegyzés,

image2.PNG
webp_net-gifmaker.gif
Képek: Chinati

Agnes Martin az egyik leginspirálóbb nő számomra, és szerencsém volt látni életmű-kiállítását idén télen a Guggenheim-ben. Kedvenc alkotásom tőle az Innocent Love sorozat.

innocent-love_series.jpg
Életem egyik leglenyűgözőbb installációja Yayoi Kusama Narcissus Garden-je, amely Philip Johnson New Canaan-ban, Connecticut államban található üvegházának kertjében, egy tó felszínén lebegő 1300 acélgömbből állt. A gömbök együtt mozogtak a széllel, a víz természetes áramlását követve, egyetlen kinetikus szoborrá összeforrva. Az egyik legszebb dolog volt, amit valaha láttam.
larger_1.jpg
Imádom Berlint, ha választanom kellene, azt  mondanám, Budapest után a legkedvesebb városom. Itt található a számomra egyik legizgalmasabb magángyűjtemény, a Boros Collection, amelynek egy világháborús bunker ad otthont. A kollekció tulajdonosai itt is élnek, a gyűjtemény felett, az emeleten. Bármikor beköltöznék.
boroscoll03_e1_0001.jpg
Zene
Ha már Berlin: kedvenc fesztiválom az Atonal, amely a progresszív elektronikus- és a kísérleti zene kedvelőinek egyik zarándokhelye, már alig várom az ideit.

Könyv
Az egyik legfontosabb könyv az életemben Virginia Woolf A Room of One's Own (Saját szoba) című műve, sokadjára olvasom újra. Alapmű a nők helyzetéről, lehetőségeiről, arról a (sajnos) még ma is aktuális gondolatról, hogy a nők is érnek ugyanannyit, mint a férfiak.
9788087830338_p0_v1_s260x420.JPG
Budapest és a magyarok
Budapestbe szerelmes vagyok, izgalmas, lüktető, meggyötört város.
Imádom és vérzik érte a szívem. Sok-sok izgalmas programmal, hellyel és kezdeményezéssel nyáron pezseg igazán.
Már említettem, az egyik kedvenc helyem az Auróra, kávézni a feketébe, fröccsözni a Cintányérosba, bulizni a LÄRM-be járok legszívesebben.
Ha művészetre vágyom, a kedvenceim a TOBE gallery, a Telep galéria és a Chimera Project Gallery, illetve a Ludwig kiállításai. A legutóbbi élményem Bolla Szilvia Safe Space című önálló kiállítása volt a TOBE galériában.
19029621_1526780984029852_9074294548050161619_n.jpg
 
Kedvenc magyar kortárs művészem a komputerművészet pionírja, Molnár Vera. Fantasztikus nő, nagyon gazdag életművel, nem is tudnék egy legkedvesebbet választani, mind lenyűgöz.
molnar_lettres_de_ma_mere_4.jpg


Vágyak
Egyik legnagyobb vágyam, hogy eljussak Naoshima szigetére, Japánba, itt található ugyanis a Benesse Art Site, amely egy csodálatos kortárs művészet-birodalom. 
140416164702-naoshima-oval-horizontal-large-gallery.jpg
naoshima-3-1600x686.jpg
Szeretnék még szeptember előtt újra elutazni New Yorkba, ugyanis a Rei Kawakubo/Comme des Garçons:Art of the In-Between kiállítás a MET-ben kihagyhatatlan.
 
rei-march-6-teaser.jpg

Ha valami nem jön össze, hogyan építed újra magad?

Megbocsátok magamnak.

Zsuzsanna Instagramja.

Villáminterjú: 10+1 kérdés Benkó Zsuzsannához Tovább
Harminc éve halt meg Andy Warhol

Harminc éve halt meg Andy Warhol

10420287_786171894773008_7477170251324935820_n.jpg

Andy Warhol Pablo Picasso után a világ második legvásároltabb művésze, ennek biztosan nagyon örülne, ha még élne. A pop-art pápája ma 30 éve, hogy meghalt. Csak 59 éves volt.

Néhány érdekesség az életéből!

Magyar gyökerek

Warhol ruszin nemzetiségű szülei, Andrej és Júlia Warchola, a magyarországi (ma Kelet-Szlovákia) Mikóról  - amely akkor még az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozott -, vándoroltak ki az USA-ba.

40 paróka

Az ugye nem újdonság, hogy a jellegzetes ezüsthaj az paróka volt. Egy new yorki parókakészítő, Paul Bochicchio, Olaszországból importált hajból készítette neki és állítólag több száz darabbal rendelkezett, ebből 40 ki is van állítva a pittsburg-i Andy Warhol múzeumban. 2006-ban pedig 10.800 dollárért vásárolta meg valaki egyik parókáját egy Christie's aukción.

Nem volt egészséges

Akkor azt írták, hogy egy rutin epehólyag műtét következményeként omlott össze a szervezete, teljesen váratlanul. Viszont ahogy a New York Times is megírta tegnap, Warhol szervezete komolyan le volt robbanva: éveken keresztül amfetamint szedett, aztán miután Valeria Solaris, egy fiatal, radikális feminista - aki Warhol filmjeiben mint statiszta is szerepelt, - közelről rálőtt, soha nem épület fel rendesen. 

Semmit nem dobott ki

13 év alatt 610 doboz "szemetet" gyűjtött össze, ezeket Időkapszuláknak hívta. Újságkivágások, meghívók, rajongói levelek, étteremből lopott hamutartó, karácsonyi csomagolópapír, mosodai cetli, képeslap Mick Jagger-től..és még sorolhatnánk, mindenkinek van ilyen fiókja otthon.

Mezőlaborc

Mikó mellett, a szlovákiai Mezőlaborcon, a pittsburgh-i után a világ második legnagyobb Warhol-gyűjteményét találjuk, 160 alkotással. Warhol bátyjának köszönhetően, 1991-ben nyílt meg itt az Andy Warhol Modern Művészeti Múzeum.

Kép: 2015-ben a London Fashion Week-en, a Designers Showroom-ban készítettem.

Harminc éve halt meg Andy Warhol Tovább
Nő fehér ingben

Nő fehér ingben

lician-freud-woman-in-a-white-shirt.jpeg

A Nagy Boglárka sztori kapcsán kicsit nézgelődtem a Sotheby's honlapján, és milyen jó, hogy ezt tettem, ugyanis rátaláltam a "Treasures from Chatsworth" avagy Kincsek Chatsworth-ből című filmsorozatra. 

Nagy-Britannia egyik leglátogatottabb történelmi helye, népszerű forgatási helyszín a 17. századi, 175 szobás Chatsworth kastély, 1549 óta birtokolja a Cavendish család és ezidő alatt 16 generáció gyarapította a művészeti gyűjteményét. Szóval képzelhetjük, hogy szó szerint micsoda kincseket rejt a kastély! 

Az első rész címe "Nő fehér ingben", és mivel fehér ing mániás vagyok, a cím egyből felkeltette az érdeklődésemet.

Sztori, ami mögötte van:

Amikor Devonshire 11. hercege 1956-57 körül felkérte Lucian Freud-ot (Sigmund Freud unokája), hogy készítsen portrét feleségéről, a 38 éves Deborah-ról, nos, ez eléggé unortodox húzásnak számított akkor, mivel Freud, mint fiatal művész éppen csak elkezdte építeni karrierjét nyers, realisztikus festészetével, ami még nem számított menőnek. 

Így aztán, amikor a festmény elkészült, a brit felső tízezer felhördült, hogy inkább le kellene takarni, mint mutogatni.

Azóta eltelt jó pár év, és ahogy a kastély jelenlegi lakója és tulajdonosa, Devonshire 12. hercege mondja, talán ez az egyik legszebb darab a kollekcióban.

Deborah Devonshire azaz Debo egyike volt a híres Mitford-nővéreknek, két éve halt meg 94 éves korában.

A sorozat célja, hogy egyrészt bepillantást adjon a Chatsworth gyűjteménybe, magyarul még többen menjenek a kastélyba, másrészt a műgyűjtés folyamatába. 

Szerintem remek kezdeményezés, izgalmas látni, hogy mi is van egy festmény mögött.

Nő fehér ingben Tovább
A divat szereti a művészetet - Összeállt Alex Katz és a H&M

A divat szereti a művészetet - Összeállt Alex Katz és a H&M

cq5dam_web_1920_1280.jpeg

A 89 éves Alex Katz, az amerikai kortárs művészet egyik legjelentősebb alakja a legújabb H&M kooperáció alanya. Nem ez az első eset, hogy a svéd márka a művészet felé fordul, pár éve Jeff Koons volt a terítéken.

A kollekció Katz jellegzetes portréira épül, női, férfi és dekor cuccok, ez utóbbi érdekel a legjobban.

A kollekció elvileg mától vásárolható meg online, és nem véletlen az időzítés, ugyanis az Art Basel Miami eseményen debütált a kollekció, méghozzá tegnap, a Paper magazin partiján.

#AlexKatz and @karolinakurkova at our #AlexKatzXHM event tonight ❤️�❤️ � @bfa

Paper Magazine (@papermagazine) által közzétett fénykép,

 

cq5dam_web_1920_1280_1.jpeg

cq5dam_web_1920_1280_2.jpeg

teljes_kepernyo_rogzitese_2016_12_01_150725.jpg

teljes_kepernyo_rogzitese_2016_12_01_150826.jpg

teljes_kepernyo_rogzitese_2016_12_01_151255.jpg

 

teljes_kepernyo_rogzitese_2016_12_01_152808.jpg

teljes_kepernyo_rogzitese_2016_12_01_152803.jpg

 

teljes_kepernyo_rogzitese_2016_12_01_153452.jpg

Ha választanom kellene: a tálca és a párna jöhetne a karácsonyfa alá!

teljes_kepernyo_rogzitese_2016_12_01_153121.jpg

 

Nemrégiben a Jigsaw jött ki hasonló kooperációval, itt írtam róla, ott Georgia O'Keeffe festményeit használták. ( December 7-től március 26-ig a Kunstforum Wien Georgia O'Keeffe kiállítás!)

Itt is vagyok: Facebook, Instagram 

A divat szereti a művészetet - Összeállt Alex Katz és a H&M Tovább
Toszkána titka: Niki de Saint Phalle csodálatos Tarot-kertje

Toszkána titka: Niki de Saint Phalle csodálatos Tarot-kertje

20160626_154500_1.jpg

Amikor először jöttem Toszkánába júniusban - első randi a pasimmal - , akkor azért írtam egy listát, hogy mit szeretnék megnézni. A lista legelején állt Niki de Saint Phalle Tarot-kertje.

Niki de Saint Phalle 20 évig építette Tarot-kertjét, ami egy minden érzékszervre ható művészeti alkotás lett. Egyszerre sokkol, nevettet, könnyeztet..majd meglátjátok.

Valamiért én azt gondoltam, hogy ez a Tarot-kert Amerikában van valahol, ezért rettentően megörültem, amikor kiderült, hogy nem. 

Egy viszonylag tikkasztó júniusi vasárnap autóztunk el a szoborkertbe, mely a nyaram egyik legnagyobb élménye lett.

Niki de Saint Phalle 1930-ban született egy francia-amerikai, konzervatív és előkelő családba. 24 éves korára túl van egy apai abúzuson, egy modell karrieren (19 évesen a Life, 22 évesen a francia Vogue címlapján szerepel), egy házasságon 2 gyerekkel és egy idegösszeomláson. Szóval nem indult könnyen az élete!

A művészettel eleinte terápiás céllal foglalkozik, aztán amikor 1955-ben Barcelonába utazik, hogy Antoni Gaudi művészetét tanulmányozza, elhatározza, hogy majd egyszer neki is lesz saját szoborparkja.

Niki amúgy soha nem tanult művészetet, a saját élete lett a művészete, a 20. század egyik leghíresebb művésze lett, hatalmas, groteszk nőszobrai, avagy Nana-figurái, számos városban megtalálhatóak. 

078-20160626_153020_1.jpg

1979-ben vagyis majdnem ötvenéves amikor belevág a nagy projektbe, annak köszönhetően, hogy kap egy földet, egy egykori kőfejtőt Toszkánában, Rómától 100 km-re.

A sztori szerint Niki 1974-ben Svájcba megy gyógyulni, - a poliészter, amivel dolgozik, nem túl egészséges - , és ott találkozik régi barátjával, akit még New York-ból ismer, Marella Agnelli Caracciolo-val. Ez így elsőre gondolom nem mond semmit. Marella saját maga is olasz,  tehetős, arisztokrata családból származik, férje pedig Gianna Agnelli volt, a Fiat többségi tulajdonosa. Amúgy Marella Truman Capote egyik "hattyúja" is volt, csodás könyv is jelent meg róla nemrégiben, az egész élete glamour volt. (még él, 89 éves)

Niki megosztja álmát Marella-val, ő pedig 2 testvérével, így Carlo és Nicola Caracciolo ajánl fel egy földarabot számára.

079-20160626_153600_1.jpg

Amikor megláttam ez első néhány szobrot/szörnyet, már akkor tudtam, hogy ez fantasztikus lesz.

Nem győztem fényképezni, ez egy válogatás, de így is nyomasztóan sok fotó lesz a posztban, egyszerűen nem bírtam selejtezni.

080-20160626_154009_1.jpg

082-20160626_154228_1.jpg

083-20160626_154339.jpg

Niki 20 évig dolgozott a kerten, amelynek 22 egysége a tarot kártya nagy árkánumának alakjait, az archetípusokat jeleníti meg.

A kerthez nincs útmutató, a legjobb módszer bolyongani, megfejteni, hogy mit látunk. Olyan mint az élet, megyünk, megyünk egy kanyargó ösvényen, megállunk, kíváncsiak vagyunk erre-arra, döntünk, jól/rosszul, és persze sok múlik a sorson, a szerencsén avagy a véletlenen, hívjuk bárhogyan, hol kötünk ki.

081-20160626_154129_1.jpg

075-20160626_170102.jpg

084-20160626_154407_1.jpg

085-20160626_154500_1.jpg

086-20160626_154515_1.jpg

073-20160626_170005.jpg

087-20160626_154526_1.jpg

070-20160626_165819.jpg

088-20160626_154531_1.jpg

090-20160626_154629.jpg

089-20160626_154627_1.jpg

094-20160626_154831_1.jpg

096-20160626_155018.jpg

„Ha az élet olyan, mint egy kártyajáték, akkor úgy jöttünk a világra, hogy nem ismerjük a szabályait. Mégis játszanunk kell. Kártyajáték csak a tarot, vagy mélyebb tudás rejtőzik mögötte? Meg vagyok győződve arról, hogy ezek a lapok fontos üzenetet hordoznak.(...) Itt Toszkánában megkíséreltem a saját tarot-kártyáról alkotott plasztikus, szobrászi elképzelésemet megvalósítani.” Carla Schulz-Hoffmann: Niki de Saint Phalle. Bilder – Figuren – Phantastische Gärten097-20160626_155116.jpg

098-20160626_155129.jpg

100-20160626_155517.jpg

101-20160626_155617.jpg

102-20160626_155625.jpg

Sok szoborba be is lehet menni, üldögélni, gondolkozni, megfejteni a sok szimbólumot, írást. kicsit bepillantani Niki életébe.

Ez volt az egyik kedvencem (lásd alább), egy szerelem története mozaikokban, érdemes belenagyítani! Egyszerre komplex és egyszerű, mondhatni hétköznapi, hiszen mindegyikünkkel ez történik, többször fel is nevettem, hogy "hát, nálam is így pont így!".

114-20160626_160416.jpg

107-20160626_160029.jpg

103-20160626_155651.jpg

104-20160626_155703.jpg

105-20160626_155746.jpg

20160626_160029.jpg

106-20160626_160007.jpg

109-20160626_160143.jpg

Nagyon sokáig el tudtam volna szórakozni ezzel!

110-20160626_160153.jpg

111-20160626_160210.jpg

 

113-20160626_160256.jpg

140-20160626_161331.jpg

117-20160626_160437.jpg

119-20160626_160532.jpg

121-20160626_160557.jpg

122-20160626_160602.jpg

123-20160626_160620.jpg

124-20160626_160632.jpg

A kert jó sok érzékszervünkre hat: egy igazi mediterrán helyen járkálunk olajfákkal körülvéve, érezzük a fák, vadvirágok illatát, a hőségét, mindent megtapogathatunk, bemehetünk a szobrokba, a tükröződő fények, a harsány színek, néhol szökőkút, a kék ég...

125-20160626_160718.jpg

126-20160626_160725.jpg

127-20160626_160751.jpg

128-20160626_160801.jpg

129-20160626_160816.jpg

130-20160626_160827.jpg

131-20160626_160914.jpg

132-20160626_160957.jpg

133-20160626_161045.jpg

134-20160626_161121.jpg

136-20160626_161140.jpg

137-20160626_161157.jpg

138-20160626_161240.jpg

139-20160626_161247.jpg

142-20160626_161346.jpg

001-20160626_161645.jpg

002-20160626_161704.jpg

003-20160626_161714_1.jpg

004-20160626_161816_1.jpg

005-20160626_161949.jpg

006-20160626_162059.jpg

007-20160626_162207.jpg

008-20160626_162333.jpg
 009-20160626_162434.jpg

010-20160626_162440.jpg

011-20160626_162453.jpg

012-20160626_162618.jpg

013-20160626_162629.jpg

014-20160626_162640.jpg

015-20160626_162720.jpg

016-20160626_162727.jpg

017-20160626_162746.jpg

018-20160626_162819.jpg

019-20160626_162824.jpg

020-20160626_162829.jpg

021-20160626_162837.jpg

022-20160626_162937.jpg

023-20160626_163019.jpg

024-20160626_163129.jpg

025-20160626_163135.jpg

026-20160626_163239.jpg

027-20160626_163323.jpg

028-20160626_163331.jpg

029-20160626_163424.jpg

030-20160626_163433.jpg

031-20160626_163447.jpg

Ez a kék tetszett a legjobban, nem tudtam betelni vele.

038-20160626_163843.jpg

032-20160626_163553.jpg

033-20160626_163603.jpg

034-20160626_163705.jpg

036-20160626_163809.jpg

039-20160626_164016.jpg

041-20160626_164253.jpg

040-20160626_164123.jpg

042-20160626_164459.jpg

043-20160626_164508.jpg

Azt olvastam, hogy az egyik szoborban Niki lakott is több hónapot, és bár tényleg volt benne minden, lásd a képeket, azért nem mondanám, hogy szeretnék beköltözni.

044-20160626_164539.jpg

045-20160626_164558.jpg

046-20160626_164644.jpg

048-20160626_164746.jpg

049-20160626_164820.jpg

050-20160626_164828.jpg

052-20160626_164855.jpg

053-20160626_164911.jpg

054-20160626_164921.jpg

055-20160626_164946.jpg

056-20160626_165003.jpg

057-20160626_165021.jpg

058-20160626_165037.jpg

059-20160626_165045.jpg

060-20160626_165058.jpg

061-20160626_165130.jpg

062-20160626_165140.jpg

063-20160626_165206.jpg

064-20160626_165246.jpg

065-20160626_165252.jpg

066-20160626_165314.jpg

067-20160626_165438.jpg

068-20160626_165602.jpg

Niki 2002-ben halt meg, a kertet talán soha nem is fejezte be.

Október 29-én lett volna 86 éves.

077-20160626_170759.jpg

Hivatalos weboldal

Itt is vagyok: Facebook, Instagram

Toszkána titka: Niki de Saint Phalle csodálatos Tarot-kertje Tovább
Gucci tornacipő papírból avagy hogy kerül egy magyar művész az olasz divatmárka kampányába?

Gucci tornacipő papírból avagy hogy kerül egy magyar művész az olasz divatmárka kampányába?

 02_shoe_with_hearts.jpg

Amióta Olaszországba költöztem, elkezdtem járatni a Gucci hírlevelét (is), pár hete ott figyeltem fel egy magyar névre, Szabó Juliannáéra. Kicsit nyomoztam, majd írtam neki, és íme a sztori, hogyan is került be Julianna egy Gucci kampányba. És nem modell!

Juliannát a Gucci e-mailben kereste meg, a megújult fehér Ace sneaker (tornacipő) bemutatására keresnek művészeket, hogy készítsenek rövid videókat egy digitális reklámkampányhoz.

"Az első levélben még csak meg akarták tudni, hogy egyáltalán érdekel-e a projekt. Amúgy két korábbi munkám alapján esett rám a választásuk (ez és ez). Én magam nem követem a divatvilágot, ezért nem is volt határozott véleményem a márkáról mielőtt megkerestek. A következő e-mailekben aztán kiderültek a további részletek (határidők, kompenzáció, technikai paraméterek). A videó tartalmát tekintve pedig teljesen szabad kezet kaptam." - mondja Julianna. 

"Személyesen nem találkoztam senkivel a Gucci-tól, a kommunikáció teljes egészében e-mailben zajlott. Az első pár levélben leírták a projekt részleteit, majd elküldtem nekik az ötleteimet vázlatrajzokkal illusztrálva. A tervek azonnal tetszettek nekik, annyit kértek, hogy az animációból a készítés alatt küldjek mintákat, akár félkészen is, hogy lássák hogy merre halad a projekt."

juliannaszabo.jpg

Szabó Julianna Dublinban él, 38 éves. Van egy magyar egyetemi diplomája, amelyet a Veszprémi Egyetem informatika szakán szerzett. Az egyetem után, 2006-ban Irországba költözött, pár év munka és angol tanulás után kezdett el tanulni a dublini National College of Art and Design (NCAD) Visual Communication szakán, amit 2 éve fejezett be.

"Kicsit irányt változtattam, de egyáltalán nem bánom! Foglalkozásomat tekintve, azt mondanám, hogy papírművész/díszlettervező/animátor vagyok."-írta nekem 

"A videó elkészítéséhez meg kellett ismerkednem a Gucci eléggé egyedi stílusával, megkerestem azokat az elemeket amelyek nekem tetszenek, inspirálnak, hiszen a feladatom az volt, hogy a saját stílusomat használva mutassam be az Ace cipőket."

"A 60 másodperces videó elkészítésének módja a részt vevő művészekre volt bízva, így én a stop-motion animáció mellett döntöttem, amihez papírból készítettem el a 3D elemeket. A stop-motion animáció képkockánként beállított és rögzítési eljárást jelent, amelyet mozgóképpé dolgoztam össze." 

04_shoe.jpg

"Először elkészítettem egy életnagyságú cipőt fehér papírból, nagy hangsúlyt fektetve arra, hogy az eredeti cipő minden apró részletét megvalósítsam a papírmodellen. Mivel nem állt a tényleges cipő a rendelkezésemre, a Gucci oldalán található fényképekből dolgoztam, szerencsére nagy felbontásban mutatták a cipőket minden oldalról!

Az alapötletet a cipőn található hímzett motívumok adták. Azt akartam megmutatni, hogyan kerülhettek ezek a motívumok a tornacipőre. A megadott kollekcióból kiválasztottam azt a 3 különböző cipőt, amelyek csak a rájuk varrott hímzett motívumokban különböztek: méhecske, ananász, szív."

01_shoe_with_beehive_1.jpg

03_shoe_with_pineapple.jpg

02_shoe_with_hearts.jpg

"Elhatároztam, hogy a videó elemei kék háttér előtt fognak mozogni, valamint ezek az elemek ugyanabból a kék papírból készülnek majd, mint a háttér, kivéve a cipőt, és a cipőre kerülő motívumot. Ezzel az volt a célom hogy a cipő és a megjelenő motívumok ragadják meg a nézők figyelmet. Ezután elkészítettem az elemeket a 3 jelenethez. Készítettem 200 db hatszög alapú hasábot a méhkashoz, ezeket egyesével mozgattam a fényképezés során." 

06_beehive.jpg

"Mivel az ananászos jelenetben azt akartam, hogy a gyümölcs megnőjön, el kellett készítenem a növekedés minden fázisát, vagyis összesen 26 különböző méretű ananászt, kékből és aranyból."

05_growingparts.jpg

aa733242299699_57c7fe7366680.jpg

"Mindez felkerült egy alumínium vázból készült színpadra, hogy a stop-motion animáció készítése során minden elemet 1-2 milliméterrel tudjak mozgatni két fotózás között. A végleges animáció összesen közel 1300 képből állt össze, 2 hét munka után."

Íme a végeredmény!

 

Gucci — 24HourAce kampány részeként a résztvevő művészek 1-1 órára a Gucci Snapchat csatornáját is birtokba vehették, bemutatva a részleteket.

07_snapchat.tif 

Összesen 19 művész vett részt a reklám kampányban, itt lehet őket megnézegetni.

Julianna magyar cégtől eddig még nem kapott megkeresést, de már készített kiállítás- és fesztivál dekorációt a zánkai szüreti fesztiválra, ide ismerősökön keresztül jutott be.

Dolgozott viszont már a Daniel Wellington óramárkával, a Fossil-lal, a Hendrick's Gin-nel, csak hogy néhány nevet említsek. 

"Minden kliens egy új kihívást jelent, azt igyekszem megmutatni a munkámon keresztül, hogy a papír milyen sokoldalú, hogy igazából nincs olyan téma, amelyhez ne lehetne felhasználni. Az utóbbi évtizedben egyre népszerűbbek a kézzel készített elemek a grafikusi munkákban, amin keresztül a készítő kibontakoztathatja egyéniséget, kreativitását. Így a papír használata is népszerű mostanában, köszönhetően a sokszínűségének, és szinte végtelen felhasználási lehetőségeinek. A papír közel áll mindenkihez, hiszen mindenki ír, rajzol rá, ragasztja, használja a hétköznapokban. Számos reklám, film főcím, magazin illusztráció használ papír elemeket a végleges digitális munka alapjául."

Az tény, hogy egy Gucci kampányban szerepelni nem kis dolog. Még korai megítélni, hogy ez mennyit fog dobni Julianna karrierjén - én drukkolok neki! - amit egyenlőre lát, hogy az új megkereséseknél körülbelül mindig a fél évvel korábbi munkáit hozzák fel példának.

"Arra hogy a Gucci megtalált, felkért, és tetszett nekik a munkám, nagyon büszke vagyok, és rengeteg erőt, lendületet ad ahhoz hogy tovább csináljam amit szeretek." 

Julianna honlapja ITT.

Korábbi interjúim:

Magyarok Londonban: A fiú, aki néha világgá megy

Luxustáskák zugokkal

Nekem ez London: Nincs olyan, hogy ciki, maximum egyedi!

21 napos európai randi - váltás ruha nélkül

Én még a tapétából is inspirálódom (Buddy Valastro)

Nekem ez London avagy egy magyar cukrászlánytenyeréből eszik Notting Hill és hogyan válnak valóra az álmok

Nekem ez London: Keve Márton, chef

Nekem ez London: Kovács Adél, designer

 

 

Itt is vagyok: Facebook, Instagram

Gucci tornacipő papírból avagy hogy kerül egy magyar művész az olasz divatmárka kampányába? Tovább
Georgia kezei

Georgia kezei

4800.jpg

Georgia O'Keeffe (1887-1986) neve hallatán sokaknak hatalmas, erotikába hajló virágfestményei vagy az új-mexikói messzeségről készített alkotásai ugorhatnak be elsőre.

036n09229_3vts8-e1464095861480.jpg

Jimson Weed/White Flower No. 1 (1932). Courtesy of Christie’s.

Vagy az, hogy 2014-ben egyik festménye több mint több mint 44 millió dollárért kelt el egy aukción (egy amerikai múzeum, a Crystal Bridges vette meg, vagyis annak alapítója, Alice Walton, aki a Walmart áruházlánc örököse), ami máig rekordösszegnek számít a festőnők esetében.

steiglitz-okeefe-slide-rm0o-superjumbo.jpg

Én is így voltam ezzel pár évvel ezelőttig, amikor is aztán kicsit jobban utána jártam életének és munkásságának, még jobban felkeltette érdeklődésemet. Na meg, megnéztem a róla szóló filmet Joan Allen főszereplésével, férjét Jeremy Irons játssza. Szerintem szuper film!

A bejegyzést sem véletlenül most írom, Londonban ugyanis éppen nagyszabású, retróspektív Georgia O'Keeffe kiállítás látható a Tate Modern-ben október 30-ig. Nagyon szeretnék menni, de az Olaszországba költözés kissé átrendezte az életemet, így egyelőre csak tervezgetek. Bár London után Bécsbe megy a kiállítás, december 7-től március 26-ig a Kunstforum Wien-ben tekinthető meg, talán oda nagyobb eséllyel jutok el.

Amúgy a fent említett festményt is meg lehet nézni a Tate-ben (meg Bécsben is), meg még legalább 100 másikat, skiccekkel, vázlatokkal, fotókkal.

És persze, Georgia O'Keeffe természetesen magyar származású volt! Az 1848-49-es szabadságharc után több ezer magyar disszidált Amerikába (ezzel ők alkották az első jelentősebb amerikai emigráns csoportot), köztük George Victor Totto is, aki O'Keeffe anyai nagyapja volt. Róla is kapta amúgy a nevét.

640px-o_keeffe-_hands.jpg

Georgia O'Keeffe kemény, céltudatos nő volt, a festészet mindenek felett, ez jellemezte az életét. Ez megnyilvánult öltözködésében is, általában fekete-fehér kombinációkat hordott minimalista stílusban, hogy ne zavarják a színek az alkotásban, és hogy ne kelljen színeket kombinálnia reggelente amikor felöltözik. Ahogy olvasom, erre nem akart időt szánni.

A fent említett londoni kiállítás kapcsán O'Keefe ruhatára is előtérbe került, sokak szerint nemcsak festészete, hanem egyedi stílusa is megelőzte korát. Persze, ne felejtsük el, hogy a 20. század közepén a férfiak még mindig jobb művésznek számítottak, mint a nők, ez is magyarázhatja, hogy miért öltözködött már-már férfiasan, inkább hangsúlyozva művészetét, mint nőiességét.

2309.jpg

dan_budnik_georiga_okeeffe_the_ghost_ranch_potting_shed_silver_gelatin_print_5_000_00.jpg

c9de75bde027e3c3ba7f87d1f90b7647.jpg

beaton_okeeffe.jpg

1665.jpg

 

Az angol Jigsaw ruhamárka pedig gondolt egyet és a kiállítás alkalmából előjött egy kollekcióval, mely O'Keeffe ruhatárára reflektál, The Hands of Georgia (Georgia kezei) címmel. 

Férje és egyben impresszáriója, Alfred Stieglitz, elismert fotós volt, számos képet készített feleségéről és annak kezeiről.

c4298df601390fd8ea2fbd54c254b5d5.jpg

dp232998.jpg

georgia-a.jpg

A kollekcióban találunk kimonót, Georgia arcképével megnyomott selyemkendőt, sőt ruhát is, kistáskát (nekem ez nagyon tetszik) és számos minimalista darabot.

gok-dtp-rob-img1-020616-min.jpg

go_1.jpg

 

go_2.jpg

A kezes kendőre és a bőr kistáskára fáj a fogam...

Magyarországra is szállítanak, 11 fontért.

Georgia O'Keefee kiállítás a londoni Tate Modern-ben október 30-ig. 

Itt vagyok még: Facebook, Instagram

Georgia kezei Tovább
A világ legnépszerűbb múzeuma még népszerűbb lesz

A világ legnépszerűbb múzeuma még népszerűbb lesz

london-exhibitions-tate-jeff-koons-yayoi-kusama-5_2.jpg

Pénteken, azaz 17-én nyílt meg a Tate Modern új épülete, a 10 emeletes piramisszerű Switch House, mely 60%-kal növeli meg a múzeum látogatóterét, így még több a kortárs művészet iránt érdeklődő zarándokolhat a világ 5. legnépszerűbb múzeumába. Az évi látogatók száma amúgy 5 millió körül van.

tate_modern_hdm_1829_its_nice_that_1.jpg

Az új szárnyat a Herzog & de Meuron svájci építésziroda tervezte, ugyanők voltak azok, akik az eredeti, ’50-es években épített Giles Gilbert Scott erőművet átépítették múzeummá.

Amikor januárban ott jártam, akkor még nagyban ment a munka:

20160119_132621-animation_1_1.gif

the-switch-house-tate-modern-herzog-and-de-meuron-iwan-baan_dezeen_936_4.jpg

the-switch-house-tate-modern-herzog-and-de-meuron-iwan-baan_dezeen_936_5.jpg

the-switch-house-tate-modern-herzog-and-de-meuron-iwan-baan_dezeen_936_3.jpg

13392704_505744542960130_1583131777_n.jpg

Természetesen lehet panorámát nézni a tetején és lehet impresszív képeket készíteni az Instagramra.

13437317_790054484429735_1083647041_n.jpg

A 9. emeleten, az étteremből is lehet panorámát nézni.

13385804_1726220557652359_837419702_n.jpg

13414152_293127841021248_1375094498_n.jpg

13355555_1731779087097018_2138598613_n.jpg

Nagyszabású Georgia O'Keeffe kiállítás lesz július 6-tól!

További sztorik/hírek a Neverordinary Facebook oldalán. Vagy Instagramon.

A világ legnépszerűbb múzeuma még népszerűbb lesz Tovább
London legtitokzatosabb villája eladó

London legtitokzatosabb villája eladó

Gabival jó sokszor töprengtünk azon, hogy mi lehet ez a ház, lévén Gabi (volt) lakása majdnem szemben volt ezzel a titokzatosan vonzó villával a Mile End Road-on. Ki lakhat itt? Mi lehet benne? Lehet, hogy üres? Szóval, mindig izgatta a fantáziánkat.

mileend.jpeg

Aztán most felfedte titkát, mivel eladó lett! Ami pedig benne van, az elképesztő. Nagy valószínűséggel iszonyatosan nyomasztó lehet itt lakni, de képeken nézve egyszerűen csodálatos!

mileend5.jpeg

Malplaquet House, így hívják és 274 éve építette egy Thomas Andrew nevű kőműves.

A nevét az 1709-es malplaquet-i csata után kapta,  1778-1827 között Harry Charrington,  a híres sörgyár igazgatója lakta, és alakítgatta, de halála után, 1833-ban hanyatlásnak indult a ház.

Aztán kb 100 évig senki nem lakta, két bolt üzemelt benne alul, majdnem le is rombolták, ekkor vette meg a Spitalfields Trust-tól (kerületi önkormányzatszerű) 1998-ban  Tim Knox, a Fitzwilliam Museum igazgatója és Todd Longstaffe-Gowan tájépítész, és szépen elkezdték felújítani a házat, a szó történelmi értelmében. 

Most eladó 2.9 millió fontért (valamivel több mint 1 milliárd forint), a hirdetés teljes szövege ITT olvasható.h

A belső kert is csodás!

milened4.jpeg

taxidermy-1050x680.jpg

teljes_kepernyo_rogzitese_2016_06_10_140521.jpg

teljes_kepernyo_rogzitese_2016_06_10_140620.jpg

teljes_kepernyo_rogzitese_2016_06_10_140344.jpg

teljes_kepernyo_rogzitese_2016_06_10_140143.jpg

garden-malpaquet-house-1050x680.jpg

teljes_kepernyo_rogzitese_2016_06_10_140905.jpg

phd2109_10_11_12_13-eb.jpg

phd3417_18_19_20_21-eb1.jpg

phd1967_68_69_70_71-eb.jpg

phd2053_4_5_6_7-eb.jpg

phd1993_1994_1995_1996_1997_2001_2002-eb.jpg

phd2023and7more-eb.jpg

phd2099and8more-eb.jpg

 

phd2159_60_61_62_63-eb11.jpg

phd2194_5_6_7_8-eb.jpg

phd2199_200_201_202_203-eb.jpg

 

phd2244_5_6_7_8-eb.jpg

phd2264_65_66_67_68_69_70-eb.jpg

phd2294_5_6_7_8-eb.jpg

phd2304_5_6_7_8-eb2.jpg

phd2324_5_6_7_8-eb.jpg

phd3454_5_6-eb.jpg

phd3443_4_5_6_7-eb.jpg

phd3381_2_3_4_5-eb2.jpg

További sztorik a Neverordinary Facebook-on oldalán!

London legtitokzatosabb villája eladó Tovább
Magyar rekord a Sotheby’s aukción

Magyar rekord a Sotheby’s aukción

Ilyen még nem volt! - olvasom a közleményben, a kikiáltási ár négyszereséért ütötték le Szűcs Attila művét 2016. június 7-én Londonban a Sotheby's Contemporary East aukcióján.  

Szűcs Attila, a Deák Erika Galéria művészének Érintés című művét a kikiáltási ár négyszereséért, azaz 16,250 GBP-ért vagyis kb. 6,5 millió forint ütötték le.

Fiatal művész esetében hasonlóra még nem volt példa a magyar kortárs festészet történetében.

Jól jön ez a Postynart Z10 galériának, mely június 16 és 19 között a Hampstead Affordable Art Fair-en olyan magyar művészek alkotásait fogja árulni, mint Horváth Dániel, Csató József, Király András és Hatházi László.

attila_szucs_touch_oil_on_gesso_on_board_100x80cm_2016.jpg

Szűcs Attila képe egy meg nem nevezett nyugat-európai gyűjteménybe került és emellett több magyar művész – mint Nádler István, Kepes György, Maurer Dóra, Reigl Judit és El Kazovszjkij – művei is gazdára találtak.

Szűcs Attila (1967, Miskolc) az egyik legjelentősebb közép-generációs, közép-kelet- európai festő, akinek pályája a szocialista rendszerek összeomlásának idején indult. A kétezres évektől kezdve Szűcs művészete olyan régiós festészeti trendekkel is párhuzamba állítható, mint a Neue Leipziger Schule és a Cluj School of Painting, miközben a kulturális hagyományhoz és a festészet technológiájához fűződő jellegzetes viszonya e trendeken belül is sajátos helyet biztosít számára. Számos egyéni kiállítása mellett a kétezres évek végétől kezdve olyan jelentős csoportos kiállításokon is képviseltette magát, mint a New Force of Painting (Frissiras Museum, Athen), az After the Fall (Hudson Valley Center for Contemporary Art, Peekskill), a The Portrait of Power (5. Prague Biennale) és a Nightfall: New Tendencies of Figurative Painting (Rudolfinum, Prague).

Deák Erika, a Szűcs Attila műveit képviselő galéria tulajdonosa elmondta, hogy az aukcióval akkor került kapcsolatba, amikor mint az ország egyik nagy múltú magángalériájának tulajdonosát, megkereste a Sotheby's egyik igazgatója, hogy ajánljon magyar és régiós művészeket a következő eseményükre. „Egy komoly portfóliót állítottam össze, amiből néhány mű, többek között Szűcs Attila festménye is bekerült az aukció anyagába” - nyilatkozta. „18 éve dolgozom azon, hogy a kortárs magyar képzőművészetet alapvetően hazánkban, de külföldön is népszerűsítsem. Egy ilyen esemény, mint a Sotheby's aukciója azért fontos, mert világszerte népszerűsíti művészeinket, így olyan emberekhez, gyűjtőkhöz juttathatunk el információt, akikhez egyébként nincs csatornánk.”

Magyar rekord a Sotheby’s aukción Tovább
Budapest Art Week - Fogyasztható kultúrprogramok

Budapest Art Week - Fogyasztható kultúrprogramok

Kiállításajánló: Színekre hangolva + Határtalan design

A BudapestArtWeek egy idén indult programsorozat, mely új lendületet szeretni adni a képzőművészet kedvelőinek, és kiegészítője a Budapesti Tavaszi Fesztivál klasszikus művészeti programsorozatának.

Az egyhetes eseménysorozat alatt egy helyen - online és egy kis füzetben - meg lehet találni az együttműködő intézmények – múzeumok, galériák, közösségi helyek, műtermek – saját eseményeik mellett a BudapestArtWeek keretében közösségépítő beszélgetések, közönségtalálkozók, múzeumpedagógiai programok listáját. Ami egyénként tök jó, sok időt elvesz néha, hogy az ember megtalálja a neki megfelelőt.

Számos program csak ezen a héten volt elérhető, de szerencsére akad még látnivaló, most kettő kiállítást ajánlok.

Színekre hangolva / Iparművészeti Múzeum

01-20160420_131905_1.jpg

Zöld, kék, piros: e három szín köré szerveződött a kiállítás, három teremben mintegy 400 iparművészeti tárgy - főként kerámia, textil, bútor és ötvösmű - kerül bemutatásra, amelyek egyébként az Iparművészeti tulajdonában vannak.

Az ötlet amúgy remek, könnyen felfogható, érthető és nem kell sokat olvasni, pontosan olyan populista, amire szükség van itthon. Szeptember 4-ig lesz nyitva.

02-20160420_130950_1.jpg

A kiállítás felé haladva, mindenképpen próbáljuk ki a Színtükör installációt!

20160420_124022-animation.gif

Nekem ez nagyon tetszett, biztosan azért, mert végre valami, ami mozog, színes és vicces. Az installáció elé kellett állnia, megvizsgálta, hogy milyen színkombinációban vagyunk és kiadott egy tárgyat az Iparművészeti Múzeum saját gyűjteményéből, amire hasonlítunk.

Én talpas pohár lettem, ami kicsit érzékenyen érintett, bár az utánam következő szőnyeg lett. Nem tudom, melyik a jobb!

04-20160420_123809.jpg

05-20160420_123750.jpg

A teljesség igénye nélkül és nem lelőve minden poént, néhány tárgy, ami felkeltette az érdeklődésemet.

21-20160420_120843.jpg

Melcher Mihály Zöld disznó című üvegplasztikája egyből megfogott.

20-20160420_121010.jpg

Kályhacsempe - rács- és rozettamintával

19-20160420_121206.jpg

Malachit borítású asztal, 1830, feltehetően Oroszországból.

16-20160420_121544.jpg

18-20160420_121308.jpg

Urán-oxiddal színezett üvegpoharak, melyek UV fényben így néznek ki. Nyugodtan kapcsolgassuk fel-le a lámpát!

15-20160420_121735.jpg

10-20160420_122121.jpg

06-20160420_123729.jpg

11-20160420_122108.jpg

20160420_122237.jpg

07-20160420_122308.jpg

Nagyon bírom, a fura éppen állat alakú tárgyakat, mint például ezt a kutya alakú kancsót. (1700, Erdély) 

05-20160420_122359.jpg

Nagy örömömre Wedgwood porcelánok is ki voltak állítva, pont nemrégiben írtam egy posztot Teadélután a kifutón címmel, hogy milyen menő kooperációjuk volt a Topshop-pal nemrégiben. 

08-20160420_122256.jpg

20160420_123147.jpg

Nekem a vörös terem tetszett a legjobban, úgy éreztem itt sikerült a legjobban összeválogatni a tárgyakat.

02-20160420_123135.jpg

Az Erika nevű székét, jobb oldalon, Burián Judit formatervező műve, 1959-ből, valamiért olyan ismerősnek éreztem.

04-20160420_122955.jpg

09-20160420_123635.jpg

Karosszék - magyar vitéz alakjával, 1933-ból.

01-20160420_123334.jpg

03-20160420_123106.jpg

Íme az a talpas pohár közelről! (középső)

13-20160420_123402.jpg

12-20160420_123501.jpg

14-20160420_123343.jpg

És íme, a kedvenc 3 tányérom az egész kiállításból, ismét a tatai fajanszmanufaktúrából, 1770 körül készültek.

22-20160420_115903.jpg

03-20160420_130926_1.jpg

26-20160420_115524.jpg

24-20160420_115553.jpg

 

Határtalan Design - Kiállítás cseh, lengyel, szlovák és magyar designerek és képzőművészek munkáiból / Bálna

Határtalan design címmel május 15-ig látogatható a 11. madeinhungary és a 4. MeeD – Meeting of European and Central Eastern European Designers – kiállítás, melyen a tárgyaikat, kollekcióikat önállóan fejlesztő cseh, lengyel, szlovák és magyar bútortervezők, belsőépítészek, textil- és formatervezők munkáit lehet megtekinteni Szigeti Szilvia textildesigner és Radnóti Tamás belsőépítész szervezésében és rendezésében.

01-20160410_154413.jpg

02-20160410_154432.jpg

Ez a kiállítás nekem nagyon vegyes volt színvonalban, bár élveztem végigjárni, mindent áttanulmányozni, megfogni, kipróbálni, de inkább úgy éreztem magam, mint egy boltban, nem egy kiállításon. Bár szerintem ez nem baj, hiszen mindenki eladásra tervez.

20160410_154845.jpg

06-20160410_161006.jpg

05-20160410_154902.jpg

06-20160410_155049.jpg

07-20160410_155121.jpg

08-20160410_155135.jpg

09-20160410_155149.jpg

20160410_155315.jpg

 

Ezzel a tükörrel nagyon sokáig el tudtam volna még szórakozni, ha nem tévedek Dombi Lívia munkája. Sajnos néha nem volt egyértelmű (nekem), hogy kihez melyik felirat tartozik.

15-20160410_155522.jpg

16-20160410_155537.jpg

23-20160410_155937.jpg

24-20160410_160013.jpg

26-20160410_160033.jpg

Papírmaséból készült tárgyak.

28-20160410_160126.jpg

31-20160410_160233.jpg

32-20160410_160244.jpg

35-20160410_160324.jpg

36-20160410_161404.jpg

03-20160410_160804.jpg

02-20160410_160733.jpg

04-20160410_160827.jpg

05-20160410_160938.jpg

07-20160410_161018.jpg

08-20160410_161136.jpg

09-20160410_161148.jpg

10-20160410_161323.jpg

11-20160410_161353.jpg

16-20160410_161651.jpg

Egyértelműen ők voltak a kedvenceim.

14-20160410_161557.jpg

13-20160410_161541.jpg

12-20160410_161522.jpg

17-20160410_161705.jpg

20-20160410_162248.jpg

21-20160410_162417.jpg

25-20160410_162452.jpg

22-20160410_162427.jpg

23-20160410_162442.jpg

24-20160410_162446.jpg

23-20160410_162442.jpg

26-20160410_162622.jpg

27-20160410_162710.jpg

28-20160410_162920.jpg

29-20160410_163056.jpg

30-20160410_163120.jpg

Juhász Ádám lámpái is nagyon tetszettek.

32-20160410_164343.jpg

Mindeközben kint zajlott az élet.

20160410_164457-animation.gif

Utóirat:

Csak, hogy kicsit kötekedjek. Mindkét kiállítással az volt a bajom, hogy nem volt elég fény, az Iparművészetiben kifejezetten félhomály van. Itt amúgy QR kódok is ki vannak téve a tárgyak mellé, jórészt feleslegesen, mert az üveg miatt nem lehet kellően közel tenni a telefont. Az viszont jó, hogy a teremőr néni érdeklődő volt, amikor megmutattam neki, hogy működik a QR kód. (érdemes lenne briefelni őket). 

 

További hírek, sztorik, képek a Neverordinary FB oldalán.

Budapest Art Week - Fogyasztható kultúrprogramok Tovább
Mi folyik a világ egyik legnépszerűbb múzeumában?

Mi folyik a világ egyik legnépszerűbb múzeumában?

Helyzetjelentés a Tate Modern-ből

Aki volt már Londonban, az (remélhetőleg) eljutott a Tate Modern-be is, hiszen ez a világ egyik legnépszerűbb múzeuma. 

2015-ben 65,218,272 ember látogatott Londonba, és idén 9. alkalommal megint a The British Museum volt a leglátogatottabb attrakció, közel 7 millióan nézték meg.

A Tate Modern az 5. helyezést érte el 4.7 millió látogatóval, az elmúlt 10 évben soha nem volt ennyire alacsony ez a szám, 19%-kal kevesebb mint tavaly.

Idén várhatóan emelkedni fog a szám, hiszen egyrészt június 17-én megnyílik az új szárny, 60%-kal megnövelve az alapterületet - dolgozik is a daru serényen -, másrészt óriási Georgia O'Keeffe kiállítás lesz július 6-tól, ő elsősorban virágfestményeiről ismert (örök kérdés: virág vagy női nemszerv??), így ott lesz a Jimson Weed/White Flower No. 1 című olajfestmény is, 2014-ben egy gyűjtő 44,4 millió dollárt azaz 10,8 milliárd forint fizetett ki ezért, ez jelenleg a legmagasabb összeg, amit női festő képéért kifizettek. Szóval, sokan fognak erre zarándokolni, nekem is nagy kedvencem, mozgalmas élete volt, 98 évesen halt meg 1986-ban. Nagyon tetszett a róla szóló film is Joan Allen-nel és Jeremy Irons-szal.

Az új szárnyat a Herzog & de Meuron svájci építésziroda tervezte, ugyanők voltak azok, akik az eredeti, ’50-es években épített Giles Gilbert Scott erőművet átépítették múzeummá.

20160119_132621-animation.gif

 
02-20160119_132535.jpg

01-20160119_132444.jpg

20160119_132728-animation_1.gif

A felújítás miatt bizonyos emeletek nincsenek nyitva, a szuper kilátással bíró kávézó sem üzemel.

A földszinten Abraham Cruzvillegas, mexikói művész kerti installációját lehet megtekinteni április 3-ig. 
04-20160119_133202.jpg

 05-20160119_133209.jpg

07-20160119_133336.jpg

06-20160119_133226.jpg

08-20160119_133519.jpg
10-20160119_133614.jpg

09-20160119_133548.jpg

Az installáció címe "Empty Lot" vagyis "Üres telek", geometrikus alakzatban felállványozott, háromszög alakú, fa virágtartókkal, London különböző parkjaiból (Peckham, Haringey és Westminster) összegyűjtött földdel. És bár azt várnánk, hogy valamit el is ültettek benne, de nem, amit látunk az a természet kiszámíthatatlansága. Tavaly októberben kezdődött a kísérlet, öntözik és megvilágítják a földet. Még 2 hétig. A képeken látható állapotot január közepén fotóztam.

4-20160119_133036.jpg

5-20160119_150904.jpg

6-20160119_150926.jpg

7-20160119_150956.jpg

Amúgy érdekes infó, hogy először került brit és nő a Tate Modern élére 2016 januárjával, ő pedig nem más, mint Frances Morris (57 éves) és 1987 óta dolgozik a Tate-nél. Az ő nevéhez fűződik számos "női" kiállítás: 2007-ben Louise Bourgeois, 2012-ben Yayoi Kusama és 2015-ben Agnes Martin.

13-20160119_143214.jpg

A kirándulásom fő célja az Alexander Calder kiállítás volt, mindenki ódákat zengett róla, nekem viszont nagy csalódás volt. Ezt a képet is, életem árán készítettem, ugyanis nem lehetett fényképezni. De ez csak egy dolog. A kiállítás nagyobb része Calder mobiljait - kinetikus szobrait - vonultatta fel, amelyek nem mozogtak, pedig ezek ezért készültek, hogy mozogjanak.

Nyilván megértem, hogy eredetiek, meg vigyázni kell rájuk, de így ennek nem sok értelme volt. 

A drót alkotási viszont fantasztikusak!

 

20160119_153754-animation_1.gif

20160119_155141-animation_1.gif

A Tate előtt, a Temze partján még fotózgattam egy kicsit, aztán siettem a Fashion and Textile Museum-ba megnézni a Liberty in Fashion kiállítást (az áruház méteráruiról, anyagairól), sajnos akkora csalódás volt, hogy inkább nem írtam meg. Viszont május 6-tól Missoni kiállítás, amit szintén nagyon várok.

További sztorik, érdekességek a Neverordinary Facebook oldalán.

Mi folyik a világ egyik legnépszerűbb múzeumában? Tovább
A gyűrűk mennek, az ujjak maradnak

A gyűrűk mennek, az ujjak maradnak

ember_koll.jpg

Tegnap az utolsó pillanatban sikerült eljutnom "A gyűrűk mennek, az ujjak maradnak" fura című lakás-kiállításra a Múzeum körút 19. alatt.

Egy Múzeum körúti nagypolgári lakás hetven éves korszakának lezárása ez a helyhez tartozó tárgyakat és emlékeket feldolgozó kiállítás. Az Ember-család három generációja által lakott, és különböző célokra használt tér 2010 és 2013 között egy lakásszalon tevékenységeinek is otthont adott. 

A tárgyak és a műtárgyak, amelyek Asbóth Magdolna (1913-2011) matriarcha féltve őrzött tulajdonai, és egyben státusszimbólumok, dekoráció és emlékek voltak, keverednek kortárs művekkel művészek: Bruno Baptistelli, Ember Sári (a harmadik generáció), Keresztes Zsófi & Zana Krisztián alkotásaival. 

Nekem egyből beugrott egy londoni esemény, amiről írtam is, - Egy kiábrándult építész lakása avagy Elmgreen és Dragset installációja a Victoria & Albert Múzeumban -, bár ott egy fiktív ember lakásába kukkanthattunk be, itt valódi élettörténetek mutatkoznak meg előttünk.

A Múzeum körút 19. szám alatti házat Ybl Miklós (pl. Operaház, Festetics-palota, Várkert Bazár) tervezte Roth Zsigmondnak 1874-ben, bérháznak. Az első emeleten járunk, ahol egy hatalmas lakásba lépünk be, amely az egész emeletet elfoglalja. A ház le van pusztulva, de azért áttűnik, hogy fénykorában igazán lenyűgöző  palota lehetett. (meg a sötétben sem lehetett sokat látni)

49-20160227_171625.jpg

09-20160227_180844.jpg

06-20160227_181003.jpg

07-20160227_180951.jpg

Róth Miksa üvegfestő- és mozaikművész keze munkája.

05-20160227_181013.jpg

08-20160227_180946.jpg

22-20160227_175854.jpg

A lakásban meglepően sokan vannak, jönnek-mennek, nézgelődnek az emberek, néha szóba elegyednek egymással, rácsodálkoznak erre-arra.

Szeretem ahol nem próbálják megmagyarázni a dolgokat nekem, ezért nem szeretem a kurátori szövegeket (vannak kivételek persze). "Végre nem egy művészettörténész, vagy kurátor próbálná unalmas megfeleltetések közé paszírozni tevékenységem." -írta nekem egy művész, amikor kértem, hogy írjon valamit a kiállításáról, persze nem írt, visszadobta nekem a labdát.

Itt adtak egy kis fénymásolt valamit, amely összegezte a kiállítást kissé szájbarágósan, persze van akinek kell ez, megmagyarázva, hogy miért is vannak teljesen oda nem illő cuccok is a lakásban, lásd fent említett kortárs darabok. Engem nem zavartak, de nem is izgattak fel, nyilván mindenki másként fogadja be a látottakat. 

53-20160227_173632.jpg

Eredetileg Herendi nyitott kandalló, 1956-os sérülései miatt kályhává átépített fafűtéses kályha.

52-20160227_173717.jpg

A ház eredeti rácsa, a hatvanas évekből.

51-20160227_173809.jpg

 

45-20160227_173940.jpg

Id. Ember Károly pomázi házának udvarán kivágott diófából, 1956-ban a szekrény ajtaja megvédte Magdolnát a repeszek elől.

48-20160227_173833.jpg

Ember Károlyné és Nemes Ella nevelőlány a Március 15-e téren 1943-ban, Fortepan által digitalizált színes dia.

44-20160227_174024.jpg

Bruno Baptistelli. For a while (Egyelőre)

"Bruno Baptistellinek nemcsak a lakás, de az egész város új megfigyeléseket jelent: az nagyon is jó, hiszen van bátorsága berakni egy ormótlan biztonsági rácsot a lakás közepére, a gazdagon faragott szekrények szomszédságában. Erre akasztja képeit, amelyek ugyan az utcán, a városban szerzett benyomások lenyomatai, többször mégis kísérteties hasonlóság lelhető fel köztük, és a lakás egyes elemei közt is. A fraktúrák és formák körforgásba kezdenek - ami eredetileg egy budapesti bérház vakolatát idézte, most más tárgyhoz kezd el kötődni." - a fénymásolt papírról, ha valaki nem  értené.

16-20160227_180517.jpg

Ember Sári Létra és páfrány című művei.

43-20160227_174043.jpg

Leesett stukkó darab a lépcsőházból.

46-20160227_173851.jpg

A fénymásolt papír utolsó oldalán olvasható, hogy mettől meddig és hányan laktak a lakásban, 1943-tól kezdődően sorolják fel a neveket, kb ötven embert számoltam, aki lakott vagy rendelt itt. Érdekes "vendég" 1953 és 1962 között Forgács Alajos ávós százados és családja.

42-20160227_174309.jpg

A képek Asbóth Magdolna hagyatéka.

41-20160227_174227.jpg

40-20160227_174322.jpg

47-20160227_173923.jpg

39-20160227_174342.jpg

37-20160227_174401.jpg

36-20160227_174420.jpg

A nagyszobában álló Herendi kandalló maradékaiból  1957-ben épített kályha.

35-20160227_174509.jpg

34-20160227_174628.jpg

33-20160227_174649.jpg

32-20160227_174746.jpg

31-20160227_174839.jpg

30-20160227_174932.jpg

Csodás festett üvegek az előszobában.

29-20160227_175659.jpg

28-20160227_175716.jpg

A konyhában, ezen az ajtón keresztül lehetett lejutni a cselédszobába. 

24-20160227_175409.jpg

23-20160227_175322.jpg

A cselédszoba, ahova a víz is be volt vezetve. Világítás nem volt, így kicsit félelmetes volt. 

25-20160227_175425.jpg

A cselédszobához tartozó szekrények.

26-20160227_175609.jpg

17-20160227_180507.jpg

20-20160227_180321.jpg

50-20160227_174335_001.jpg

19-20160227_180340.jpg

Ember Károlyné, született Asbóth Magdolna a Rudas Fürdő vendéglőjének teraszán, 1940-ben.

21-20160227_180056.jpg

Asbóth Magdolna által gépelt lista a rendőrségi feljelentéshez.

15-20160227_180530.jpg

Ez a világoskék fal nagyon beleillett a kompozícióba.

14-20160227_180545.jpg

13-20160227_180608.jpg

12-20160227_180656.jpg

11-20160227_180754.jpg

10-20160227_180834.jpg

04-20160227_181204.jpg

01-20160227_181417.jpg

02-20160227_181232.jpg

Flóra-szobor a bejáratnál.

Jól éreztem magam (ez a legfontosabb, ugye), érdekes volt a téma és a tálalás is. Egyszer laktam albérletben egy hatalmas, lelakott, nagypolgári lakásban a Blaha Lujza téren, udvarra nézett, és annyira nyomasztó volt, hogy 1 hónapig bírtam, teljesen rámnehezedett a lakás. Amikor ide beléptem, hasonlót éreztem, ebben a formában ez a lakás már nem lakható.

„Már régóta mi szolgáljuk a lakást és nem a lakás szolgál minket.” – olvastam Ember Sári nyilatkozatában, így 100 év után búcsúznak az örökségtől, és hamarosan pedig egy új tulajdonos veszi birtokba a lakást. 

Végezetül egy kép, amikor Asbóth Magdolna lakott a lakásban. 

mamu.jpg

A gyűrűk mennek, az ujjak maradnak Tovább
Champagne Life - Nőművész kiállítás a londoni Saatchi Galériában

Champagne Life - Nőművész kiállítás a londoni Saatchi Galériában

cham.jpg

Champagne Life azaz Pezsgő(s) Élet címmel nyílt kiállítás a londoni Saatchi Galériában, ami azért érdekes, mert kizárólag nőművészek műveiből áll. Igen, még szenzációnak számít, ha nőkiállítás nyílik.

Viszont azon kívül, hogy 14 kortárs, igazából nem igazán ismert művész alkotásai láthatóak, akik történetesen mind nők, semmilyen más kapcsolódási pont nincs a kiállított művekben. Ahogy olvasom, inkább a nőművészek sokszínűséget kívánja bemutatni, így mindenféle művészeti ággal találkozhatunk.

A galéria ezzel a kiállítással ünnepli 30. évfordulóját.

1-12.jpg

Bevallom, a cím alapján teljesen más jellegű kiállításra számítottam, a hivatalos magyarázat szerint,  a fényűző művészvilág és a művész élete, aki általában egy stúdióban hosszú órákon keresztül egyedül dolgozik, köszönőviszonyban sincsen. 

A Champagne Life amúgy az amerikai Julia Wachtel egyik kiállított művének is a címe - lejjebb a Kim Kardashian / Kanye West / Mini Mouse montázs - és persze egy pezsgőcég  a kiállítás szponzora, ez a Champagne Pommery, remek marketing húzás mondhatnám..de most tényleg KM és KW képet kellett a középpontba állítani? Vagy a pezsgőszponzor volt erősebb.

A Champagne Life egyNe-Yo szám is egyben, és ahogyolvasom Wachtel ebből inspirálódott: "Welcome to the champagne life, Where trouble is a bubble in a champagne glass, Dreams and reality are one and the same".

5-5.jpg

6-11.jpg

saatchi_champagne_life.gif

További három Julia Wachtel mű.

 

1-13.jpg

2-14.jpg

3-20160115_143216.jpg

 

Sigrid Holmwood (37), brit-svéd művész, képein a mára eltűnt svéd paraszti élet pillanatait láthatjuk, megbolondítva fluoreszkáló színekkel. Holmwood úgy készíti képeit, mintha a 16. században élne: saját maga készíti festékeit, ecsetjeit, stúdió felszerelése is korabeli, és saját maga is előszeretettel öltözik be korhű ruhákba, lásd honlap.

2-16.jpg

3-17.jpg

4-18.jpg

6-20.jpg

5-19.jpg

7-21.jpg

Maha Malluh, Szaud-Arábiában élő művész "Food for Thought" (Szellemi Táplálék) sorozatából láthatunk egy installációt, jellemzően az arab világban használatos alumínium lábasokkal. saatchi_plates_on_the_wall.gif

saatchi_plates_2.gif

Az iráni Soheila Sokhanvari meghökkentő taxidermia műve - Ló labdával - nyilvánvalóan a kiállítás egyik remekül osztható képe az Instagramon.

  

horse_on_a_ball.gif

A másik hasonlóan hatásvadász mű, Mia Feuer: Jerusalem Donkey (Szamár Jeruzsálemből), papírmasé szamara, Palesztínában gyerekeknek tartott workshop eredménye.

saatchi_doglott_szamar.gif

1-25.jpg

A szerb Jelena Bulajic (25) rettentően aprólékos óriás és miniatűr képei öregedő emberi arcokról nekem nagyon bejöttek, elsőre ceruzarajznak tűnhet, de nem az.

4-29.jpg

5-30.jpg

6-31.jpg

3-28.jpg

2-27.jpg

1-26.jpg

A francia Virgile Ittah zavarba ejtő életnagyságú viasz szobrai, - halottak vagy lebegnek? -, gyerekként engem is megrémítenének. 

viasz_saatchi.gif

 1-32.jpg

2-33.jpg

A kiállítás harmadik napján voltam, közepes nyüzsgés volt, és folyamatosan jöttek-mentek az osztályok. 

3-34.jpg

Suzanne McClelland műveit nem tudtam megfejteni, bármennyire is szerettem volna. Szöveg, szín és forma, három amerikai testépítő és három szabadlábon lévő amerikai terrorista. Aki összerakta, írjon!

3-36.jpg

1-20160115_144843.jpg

2-35.jpg

5-38.jpg

4-37.jpg

Julia Dault 2 munkája tetszett a legjobban, azt hiszem. Bár utána kellett néznem, hogy jobban értsem. Az első címe "Untitled 21, 10:30 am - 4.30 pm, June 10", ami azt jelzi, hogy mikor és mennyi idő alatt készült el a mű, konkrétan arra utalva, hogy mennyit küzdött az anyaggal - plexi -, amíg így össze tudta hajtogatni, az anyagon lehet látni a karcolásokat. Ezen kívül, valami teljesen hétköznapiból, mint a plexi létrehozott egy teljesen új, mondhatni építészeti alkotást. A másodikat hazavittem volna!
1-40.jpg

2-41.jpg

3-42.jpg

4-43.jpg

5-44.jpg

8-20160115_145650.jpg

Marie Angeletti művészetével nem tudtam mit kezdeni.

6-45.jpg

7-46.jpg

48.jpg

47_2.jpg

Stephanie Quayle egy farmon lakik, az ember és a természet közötti kapcsolatot feszegeti művészete, itt egy agyagból készült marhapárt láthatunk, lentebb pedig az Oroszlánkirályt.
cow_saatchi.gif

 11-57.jpg

Seung Ah Paik hatalmas, közeli képei az emberi bőrről, rendkívüli részletességgel és tökéletlenséggel. 

09-55.jpg

10-56.jpg

12-58.jpg

13-59.jpg

Mequitta Ahuja művei szintén nem tudtak megérinteni, bár meg kell hagyni, hogy az elkészítésük biztosan nem egyszerű folyamat.

03-49.jpg

04-50.jpg

05-51.jpg

06-52.jpg

07-53.jpg

08-54.jpg

Alice Anderson hatalmas tárgyaira tekintve, elsőre az jut az eszembe, hogy mennyi idő/energia volt szükséges előállításukra. A jobb oldali golyó címe 181 kilométer, ennyi rézszálat használt fel Anderson az előállításhoz, és amit a gyerekek próbálnak elérni, az a meditációs állapot, ahogy olvasom, Anderson-nak ez sikerült miközben több napig készítette ezt.

cerna_golyo.gif

cerna_1.gif

golyo_1.gif

A kezdeményezés jó, valóban több nőművészt kellene reflektorfénybe állítani, és biztos vagyok benne, hogy a Saatchi Galéria számára is remek PR, a kiállítás ingyenes, egy font a kis füzet, amiben némi magyarázatot tudunk kapni a művekről, de ez így kevés.

A kiállítók legalább fele nem elég jó, és ahogy haladtam végig a kiállításon, számos alkalommal kellett megkérdeznem magamat, hogy ennek vajon mi a lényege/értelme avagy áthallást éreztem más művészektől.

Szóval ebből a pezsgőből a kiállítás végére eltűnt a buborék.

Március 6-ig látható.

Ami viszont sokkal érdekesebb és nem is értem, hogy miért nincs jobban reklámozva, az a Saatchi felső szintjén Aidan Salakhova, orosz feminista kiállítása, Revelations/Kinyilatkoztatások címmel.

Az 51 éves Aidan első kiállítása ez Londonban, 1992-ben alapította meg saját galériáját - Aidan Gallery - Moszkvában, elismert művész és a moszkvai Surikov Művészeti Intézetben professzor. 

A kiállítás egyik támogatója amúgy Yelena Baturina, aki jelenleg a leggazdagabb nő Oroszországban (dolgozó oligarcha), a Be Open kulturális alapítványán keresztül.

A kiállítás fő témája a fátyol, a női test és a szexualitás, számos fekete gránitból és fehér márványból álló szobrot láthatunk, egyszerűek mégis eredetiek, érdekesek. Fekete-fehér, tradíció és modernség, kelet-nyugat...

6-65.jpg

5-64.jpg

4-63.jpg

3-62.jpg

2-61.jpg

7-66.jpg

1-60.jpg

Naomi Campbell-ről mintázott nő, mint megtudtam.

1-s1.jpg

2-2.jpg

3-3.jpg

4-4.jpg

 A Facebook Neverordinary oldalán további hírek, képek, sztorik.

Champagne Life - Nőművész kiállítás a londoni Saatchi Galériában Tovább
Neonba oltva - Hérics Nándor kiállítása

Neonba oltva - Hérics Nándor kiállítása

h13.jpg

Az úgy volt, hogy mentem haza és keresztül haladtam a Ráday utcán, valahogy mindig várom, hogy majd valamit meglátok itt, de a legtöbbször már csak azt érzem, hogy elvesztette egykori báját s fényét az utca.

Ezért is hatott üdítő meglepetésként, amikor megláttam a neonfényeket. Mindig benézek ugyanis az utcában található galériákba az ablakon keresztül, aztán sose megyek be. Amikor rászánom magam, akkor meg pont meglátom, hogy a kiállítás őr éppen elővesz két zsömlét meg valami szalámit, hogy megebédeljen. Csak nem fogom megzavarni. De ez éppen egy másik galériában történt aznap.

Szóval visszatérve a neonra, fogtam magam és bementem az Art9 galériába (Ráday utca 47.), ahol éppen Hérics Nándor neonplasztikái voltak kiállítva, mint megtudtam. 

Én nagyon bírom a neont, főleg amióta láttam Chris Bracey műveit - ő gyártotta a londoni Soho sex neonfeliratait -, mert egyszerűen hihetetlen, hogy mit lehet belőle kihozni.

A kiállítás darabjait végig néztem kétszer, aztán eldöntöttem, hogy a fenti tetszik a legjobban, ami a kirakatba is kikerült, mert végtelenül egyszerű, vicces és nekem nagyon nőies is.

Mostanában sokat vitatkozom arról, hogy milyen művészet kell az embereknek. Mert biztosan kell. Ez azért van, mert amikor Londonban vagyok és kiállításokra járok,  - és most nem nagyokra gondolok - , azt látom, hogy mennyi ember kerekedik fel hétvégente és mennek galériákba. Persze, tudom, ne hasonlítgassak. 

Nándor kiállítása szerintem pont olyan, ami könnyen befogadható, elgondolkoztató, persze a legtöbbször vicces (szerintem) és nem kell túlgondolkodni. Én ezt hívom szórakoztató művészetnek, amitől 15 percre jól éreztem magam, láttam valami újat és még jó képeket is sikerült róluk csinálnom. 

Még 2 napig látogatható, péntektől már új kiállítás nyílik.

 

h14.jpg

h3_1.jpg

h4_1.jpg

h5_1.jpg

h6.jpg

h7_1.jpg

 

h8_1.jpg

 

h9.jpg

h12.jpg

h11_1.jpg

h10_1.jpg

h1_1.jpg

h2_2.jpg

Csak azt nem értem, hogy miért nincs erről semmilyen információ az Interneten? Sőt, a galériában sem volt semmi. Annyit tudtam meg, hogy itt 2 hetente új művész állít ki.

További érdekességek, sztorik, képek a Facebook oldalon!

Neonba oltva - Hérics Nándor kiállítása Tovább
SUNFUCKED - Kiss Adrián kiállítása a Horizont Galériában

SUNFUCKED - Kiss Adrián kiállítása a Horizont Galériában

A nyár elviselhetetlen könnyűsége

11891203_889392807806838_7499275008475169464_n.jpg

A naptárom szerint el akartam menni a kiállítás megnyitójára, de hát éppen Londonban egy Ralph Lauren rendezvényen voltam, hogy ilyen nagyképű felütéssel kezdjem. Na de, ez így sokkal jobb volt, hogy szombaton elmentem a tárlat vezetésre, amelyre szerencsére kevesen jöttek el - erről később - , így sokkal személyesebb élményben volt része a megjelenteknek.

A ‘Sunfucked’ Kiss Adrián szóló kiállítása, egyben első közös projektje a nyáron nyílt Horizont Galériával. A galéria a Zichy Jenő utca 32. alatt található, ahogy olvasom régen gyógyszertár volt, nekem nagyon tetszett, hogy tökéletesen fehér és semmilyen díszlettel nem rendelkezik. A szombat esti program egy tárlatvezetés volt, a művész, Kiss Adrián tartotta.

Szeretek úgy menni eseményekre, hogy nem olvasok előre, minél kevesebb dolog befolyásoljon, persze azért nagyjából általában tudom hova megyek. Az installációkat viszont eléggé kedvelem is, az egyik kedvencem Elmgreen és Dragset installációja volt a Victoria & Albert Múzeumban 2 éve, ahol is egy idősödő, kiábrándult építész Mr Normann Swann képzeletbeli lakását építették fel és amíg ő zuhanyozik, belenézhetünk a mindennapjaiba, még forgatókönyvet is kaptunk képzeletbeli beszélgetésekkel, hogy mi történik az egyes szobákban. 

Szóval Sunfucked - szuper cím! - és egy bikinis nő test a katalóguson, szerintem ez jól el lett találva, hogy felkeltse az ember érdeklődését. A teóriám szerint, az emberek szeretnének kiállításokra járni, csak attól félnek, hogy hülyének nézik őket, mert nem értik a sok rizsát, amit a kurátorok meg művészettörténészek összehordanak a katalógusokban, meg a megnyitón. Én bevallom, a szórakoztató művészetet szeretem, persze azért szeretek gondolkozni rajta és megnézni, hogy milyen hatást gyakorol rám, miután megnéztem, sokat is olvasok utána, ha teszett, de attól kivagyok, ha túl bonyolult/letargikus/hétköznapi (getting old-szindróma), és ez nem azt jelenti, hogy az alkotás rossz, hanem hogy én nem vagyok erre befogadó, van ez így. 

Kiss Adrián elment nyaralni, napozott a tengerparton, élvezte a napsütést, a szelet, a fodrozódó vizet, a lebarnult, szép testű nőkön és férfiakon néha megakadt a szeme, aztán egyik nap az esti naplementében a kék, gyűrött törölközőn már nem egyedül élvezte a tengerpartot. 

Ez az én interpretációm, és ez nekem tetszik. Mindenki hordoz magában (legalább) egy ilyen sztorit, és a mai napig bele fájdul a szíve, ha vissza gondol rá. Mert olyan jó volt, mert nem számított semmi, nem voltak hétköznapok, csak a most, a víz, a szél, a nap, meg a szex.

A történet 5 tárgyban manifesztálódik, - hogy használjak már valami idegen szót, ha már művészetről próbálok írni -, és van aminek nem is igazán tudok nevet adni. 

Tehát van egy medencés installáció nőies és férfias formájú kövekkel, szélgéppel és belógó lámpával, íme a tengerpart!

kiss_adrian_1.gif

kiss_adrian_3_2.gif

20151017_182228_001.jpg

Kiss Adrián éppen áthalad, itt is szélgép segít, hogy a sátorponyván kirajzolódjon a női fenék. (vagy más)

kiss_adrian_3.gif

A neonfal nyilvánvalóan a napot imitálja, amúgy nem ilyen zöld, hanem hideg fehér, de valamiért így lett a fotókon.

kiss_adrian_2.gif

20151017_182330.jpg

Szélgépben az izmos férfi test.

20151017_182340.jpg

20151017_182356.jpg

Kék törölköző, bőrből. Külön kiemelném, hogy mindenhez hozzá lehet érni, ami szerintem fontos, én például mindent meg akarok fogni, plusz egy érzékszervi élmény! Ezt például szagolni érdemes!

11987191_911023878977064_7485631886661674017_n.jpg

Egyben így néz ki, ez Lékó Tamás képe.

Ahogy ez elején említettem nem voltunk sokan, ami azért jó mert így intimebb volt és lehetett kérdezni, viszont más szempontból meg szomorú, hogy miért nem járnak el ilyenekre többen az emberek? Nem kerül pénzbe, látsz valami érdekeset és még ismerkedni is lehet.

20151017_175753.jpg

20151017_182408.jpg

Kiss Adriánról soha nem hallottam korábban, ez nem jelent semmit persze, azt olvastam, hogy a londoni Central Saint Martins College of Art and Design-ba járt, és hogy az elmúlt évben kiállított a Budapest Art Factory-ben, részt vett egy ideiglenes művészeti projektben a Kelenföldi Erőműben (ide pedig még el is akartam menni), illetve a Trafó Galéria évadzáró kiállításának egyik kiállító művésze volt. 

Fel kellett tennem a kérdést, hogy ezt hogyan lehet eladni? A válasz nagyjából, sehogy. Magyarországon nincsenek olyan műgyűjtők, akik így egy az egyben megvásárolnának egy komplett installációt, így majd egy raktárban pihen össze csomagolva, amíg újra elő nem veszik. Én bedobtam, hogy miért nem megy el országos turnéra, csak van pár olyan vidéki intézmény, akit ez érdekelne? De ezen mindenki nevetett. Aztán még az jutott eszembe, hogy rendezvény szervező cégeknek kellene kiajánlani, vagy hogy valaki csináljon egy műtárgy kölcsönző céget.

Október 21-ig (névnapom) látogatható a Horizont Galériában, érdemes.

ITT pedig meg lehet nézni, mi a különbség a művészet, a kortárs művészet és a performance között.

Néhány korábbi művészetes posztom:

Éljen a kortárs művészet!

Az óriás csúszda visszatér Londonba

Mi az a kortárs művészet? 

Frieze London szoborpark

SUNFUCKED - Kiss Adrián kiállítása a Horizont Galériában Tovább
Dover Street - divat és művészet London egyik legmenőbb utcájában

Dover Street - divat és művészet London egyik legmenőbb utcájában

Fotor0102618384.jpg

Folytatva szeptemberi londoni kiruccanásom beszámolóját, egyik nap útba ejtettem a divat szempontjából az egyik legfontosabb utcát (miután megreggeliztünk a The Wolseley-ben, majd erről is), a Dover Street-et, Mayfair-ben.

Az első megálló az Acne üzlete volt.

Acne vagyis pattanás, mitesszer, nos, nem tudnék ennél visszataszítóbb nevet egy divatmárkának adni. Persze, ha kicsit utána járunk, kiderül, hogy ez valójában egy rövidítés: Ambition to Create Novel Expressions avagy Ambíció arra hogy valami olyan kreáljanak, ami új és nem hasonlít semmire. 

a28_1.jpg

A svéd Acne Studios mielőtt világhírű globális divatmárka lett, kreatív kollektívaként 1996-ban kezdte meg működését és akkoriban még csak design, film, hirdetés és grafikai design állt a középpontban. 1997-ben aztán az egyik alapító Jonny Johansson ötlete alapján készítettek 100 piros cérnával varrott farmert és szétosztogatták mindenféle "kreatív arcoknak" és egy csapásra híresek lettek, bekerültek ezzel a francia Vogue-ba és a Wallpaper-be és aztán elkezdtek koncentrálni a ruha vonalra.

Az első londoni üzletüket, ahol én is jártam nemrégiben, az elegáns Mayfair-ben, a Dover Street-en nyitották. Amúgy a stockholmi flagship store, - ha éppen valaki arra jár - , abban a volt banképületben van, ahol 1973-ban a Stockholm-szindróma kifejezés világra jött, vagyis amikor "két rabló megtámadott egy bankot, túszul ejtett négy alkalmazottat, majd öt és fél napig fogva tartotta őket. A 131 órán át tartó összezártság különös hatással volt a túszokra: annyira megkedvelték fogvatartóikat, hogy kiszabadulásuk után gyűjtést rendeztek a rablók jogi védelmének költségeire." (wikipedia)

 a4.jpg

A 4 emeletes üzletet galériaként is felfoghatjuk, például itt vannak ezek a hatalmas és impozáns fa sas szobrok, amelyeket amúgy Helmut Lang, a divattervező készített. Ki gondolta volna ezt? Nekem is utána kellette nézni, ugyanis titokban fotóztam, mert nem lehet.

 a7_1.jpg

a13_1.jpg

Természetesen nem mehetek el szó nélkül a csodálatos tetőterasz mellett, nyilván ha pár százezret elköltenék itt, meghívnának egy teára itt kicsit csacsogni.

a15_1.jpg

a10_1.jpg

 a9.jpg

Az Acne saját magazint is készít, Acne Paper néven fut, eddig még nem vásároltam, így is túl sokat költök újságokra, de ahogy olvasom megéri. Belenéztem pár pillanatra az online kiadásba és vicces, mert pont ma néztem a tévében a 101 kiskutyákat (1996), és megint lenyűgözött Szörnyella De Frász ruhatára, és éppen Anthony Powell interjú is van benne, aki ehhez a filmhez is tervezte a kosztümöket.

 

Az Acne népszerű számos celebrity körében is, Rihanna, Alexa Chung - a britek egyik it girl-je - is előszeretettel hordja vagy Elin Kling, a modellből lett blogger, nála nyilván adott volt, mivel svéd.

Kilátás a boltból.

a26_1.jpg

a24_1.jpg

 

a27_1.jpg

Itt pedig Jeremiah Goodman (92) eredeti festményeket látunk, - itt megkérdeztem lefotózhatom-e, nagylelkűen megengedték -, aki nem hallott volna még róla, illusztrátor, belső építész és még sok minden és olyanoknak dolgozott, mint Cecil BeatonWallis, Duchess of WindsorPablo PicassoElsa Perretti (ékszertervező,egy hódoló révén rendelkezem tőle egy Tiffany nyaklánccal) vagy Elsa Schiaparelli divattervező.

A látottak alapján elmondhatjuk, az ACNE nem mindennapi márka és nem mindennapi módon kommunikál a vásárlóival, én imádom az ilyet, bár egyelőre csak vizuálisan, mint saját magamon, lévén nem olcsó, ottjártamkor egyetlen vásárló próbálgatott, körbe is ugrálták rendesen, ahogy kell.

Az Acne amúgy imádja a pink színt (ahogy én is), mindenképpen beszámolok majd ha egy ilyen táskával fordulok ki egyszer a boltjukból.

acnebuy1.jpg

A következő megálló a Dover Street Market, közben volt egy Alexander McQueen egy hatalmas, gonosz nyuszival a kirakatban.

20140915_113105.jpg

 

A Dover Street 17-18 alatt találjuk a Dover Street Market nevű legendás üzletet, mely Rei Kawakubo, a japán Comme des Garçons divatmárka alapítójának szüleménye. Az idén 10 éves concept store, mindenféle installációkkal és egyedi kollekciókkal ünnepli az eseményt, kívülről például így nézett ki.

d11.jpg

d8.jpg

1486929_10203499682785178_8963043772564917999_n.jpg

d2.jpg

A bejáratnál rögtön egy Phoebe English és Philip Cooper hajó installáció, mely előbbi jövő évi tavasz/nyár kollekcióját kívánja promótálni. Sajnos nem tudtam többet fényképezni, még ezt az úszósapka táskát sikerült lekapnom.

Amúgy az Adéllal (Nubu designere) készült interjúmban olvashattátok, hogy akkora hatással volt rá ez a bolt, hogy ebből írta a diploma munkáját. Remélem hamarosan átküldi!

d1.jpg

Szuvenírnek vettem magamnak ezt a kendőt, amit inkább majd bekereteztetek, mint hordani fogok, mert bár jól néz ki (szerintem), 100% műanyag és nem jó érzés a bőrön. 

SAM_1477_2.jpg

SAM_1475_1.jpg

Amúgy az utcában van még Victoria Beckham - első saját londoni üzlete, David néha ajtónyitógatóként fog itt dolgozni, ahogy olvasom a Telegraph-ban - , aztán van itt még Christian Louboutin meg Jimmy Choo is.

Ha megéheztünk, ajánlom az Aubaine-t az utcában, egyszer ettünk itt Gabival egy Wolf & Badger private view után, ráadásul magyar felszolgálót is kaptunk, kellemes hely, főleg a terasz.

Néhány divattal kapcsolatos korábbi bejegyzés:

Karácsonyi kirakatok Londonban 

London Fashion Week 2014 SS14

Michelle Obama kedvenc ruhamárkája megérkezett Londonba (J Crew!)

Miért menő az Adidas Stan Smith?

További érdekességek, sztorik, képek a Facebook oldalon!

Dover Street - divat és művészet London egyik legmenőbb utcájában Tovább
Damien Hirst újra gyógyszerhez nyúlt

Damien Hirst újra gyógyszerhez nyúlt

Damien Hirst, a világ leggazdagabb élő képzőművészének legújabb kiállítása ismét gyógyszerészeti témájú.

Teljes képernyő rögzítése 2014.10.23. 123011.jpg

Hirst nem először nyúl gyógyszerhez, első alkalommal 1992-ben ‘Pharmacy’/'Gyógyszertár' címmel volt showja a new yorki Cohen Gallery-ben, amikor is egy komplett patikát gyártott le.

Aztán 1998-ban a Tate Britain-be is megérkezett ez a kiállítás és ezzel egyidőben a nyugat-londoni Notting Hill Gate metróállomástól (és a Portobello Road-tól nem messze) nyílt egy étterem Pharmacy névvel, természetesen Hirst állt mögötte, és Matthew Freud PR guru (igen, Freud leszármazott).

 158392593_85b917a6d6_z.jpg

Az étterem 2003-ban bezárt - legnagyobb sajnálatomra - , most egy Marks & Spencer üzemel itt. (Innen pár méterre van Jamie Oliver Recipe nevű intézménye, jó hely!) A bezárás okai között pedig volt üzleti nem egyetértés, a gyógyszertár szó használatának megtévesztő ereje, ugyanis egyes emberek tényleg azt hitték, hogy ha itt esznek, akkor meggyógyulnak. (gyógyszert ugyanis itt nem árultak) Amúgy 2004-ben elárverezték az étterem berendezését, 11 millió fontot keresett vele Hirst.

Hirstnek 2010-ben volt egy nagyszabású kiállítása a Tate Modern-ben, itt írtam róla.

A legújabb kiállítás címe 'Schizophrenogenesis', nem tudom van-e magyar megfelelője, de az biztos, hogy van benne valami skizofrén. Láthatunk itt óriási gyógyszeres dobozokat, tablettákat, üvegcséket, kapszulákat, mintha 'Alíz Csodaországban' járnánk.

Teljes képernyő rögzítése 2014.10.23. 101022_1.jpg

Teljes képernyő rögzítése 2014.10.23. 131704.jpg

Teljes képernyő rögzítése 2014.10.23. 131753.jpg

 

Teljes képernyő rögzítése 2014.10.23. 125242.jpg

November 19-ig.

PAUL STOLPER, 31 MUSEUM STREET, LONDON WC1A 1LH

További érdekességek, sztorik, képek a Facebook oldalon!

Damien Hirst újra gyógyszerhez nyúlt Tovább
Mindent Alízról!

Mindent Alízról!

Én az a típus vagyok, aki ha meglát egy hírlevél feliratkozási lehetőséget, azon nyomban írja az e-mail címét. A napi több száz hírlevél átolvasása kissé megterhelő feladat, viszont rendkívül érdekes dolgokra lehet így bukkanni. Így volt ez ma is, amikor átolvastam Ben Sherman (angol férfi márka, főleg az ingeiről ismert és a Portobello Road-on található boltjuk előtt egy sárga bicikli a dekoráció) hírlevelet és megtaláltam Dinah Fried könyvét, amelyben irodalmi étel-installációkat nézegethetünk.

Fictitious_Dishes_aliceinwonderland_WEB.jpg

Minden kép egy könyvből kiragadott részletre reflektál, ez éppen Lewis Carroll Alice Csodaországban című könyvéből "A Mad Tea-Party" avagy magyar fordításban, Bolondok Uzsonnája.

Angolul így hangzik a hozzá tartozó idézet: “‘Have some wine,’ the March Hare said in an encouraging tone. Alice looked all round the table, but there was nothing on it but tea.”

Magyarul: Igyál egy kis bort - kínálgatta őt nyájasan Április Bolondja. Alice keresgélt az asztalon, de nem talált mást, csak teát. (Kosztolányi Dezső)

Lewis Carroll Alice Csodaországban és folytatása, az Alice Tükörországban a két leghíresebb tizenkilencedik századi gyermek fantasy-regények. Ezek a gyerekkönyvek egy új korszakat nyitottak meg, ugyanis ezek a könyvek nem kívánnak tanító célzattal fellépni, nem kívánnak semmilyen moralista leckével szolgálni. Charles Lutwidge Dodgson,  - Carroll eredeti neve - , aki az Oxfordi Egyetem zárkózott matektanára volt, létrehozott egy fantáziadús álomvilágot, amely mellőz minden logikát és itt megtörténhet minden. A későbbi Narnia Krónikái vagy a Harry Potter előfutárai voltak ezek a könyvek.

Lewis-Carroll-Blindmenandanelephant.blogspot.com_.jpg

Lewis Carroll múzsája a könyvhöz Alice Liddel volt, akit gyerek-barátnak hívott, tekintve, hogy 1862-ben, amikor megismerkedtek, Alice 7 éves volt, Carroll meg 30 körül. Egy barátja kislánya volt amúgy, és közös csónakázásaik során születtek a történetek, melyből 2 könyv született a végén.

Mindent Alízról! Tovább