neverordinary

Mini Versailles Toszkánában

Mini Versailles Toszkánában

Korábban is imádtam kertekbe járni, ezt a jó szokásomat megtartottam Olaszországba költözésem után is, és ezúttal egy igazán csodás kertbe vetődünk el.

25-20170710_165045.jpg

Toszkánában, Collodi-ban járunk, a név ismerős lehet, ugyanis a Pinokkió kalandjai című meseregény szerzője, Carlo Lorenzini azaz Carlo Collodi itt töltötte gyermekkorát, innen is kölcsönözte nevét.

01-20170710_173116.jpg

Azt mondják, hogy ez Olaszország egyik legszebb kertje, úgyhogy nagy várakozással érkeztünk Collodi-ba.

A kertet 1652-ben kezdték építeni a Garzoni család megbízásából reneszánsz és barokk stílusban, a család villája közvetlenül a kert mellett fekszik, sajnos nem látogatható. A kerttel szembeni kávézóban kérdeztük a pultost, hogy miért nem, annyit tudott mondani, hogy ő gyerekként még volt bent és csodás freskókat látott, jelenleg viszont rengeteg pénz kellene a felújítására, ezért nem látogatható.

Találtam pár cikket, ami arról ír, hogy eladó a 40 szobás villa 19 millió euróért, de arról nem találtam infót, hogy még mindig eladó-e vagy gazdára talált. 

 

02-20170710_172838.jpg

29-20170710_162624.jpg

03-20170710_172822.jpg

04-20170710_172701.jpg

27-20170710_162752.jpg

28-20170710_162746.jpg

A kertben 45 méteres a szintkülönbség, felfelé középen lépcsőkön sétálhatunk fel, érdemes jobbra és balra kitérni, mert mindenhol találunk valami érdekeset: sövény labirintus, mitológiai szobrokat, pávákat (sajnos bezárva), kerti színházat, formára vágott növényeket (topiary), bambuszligetet.

Sajnos a vízesés, mely eredetileg középen folyhatott, nem működik, gondolom anyagi okok miatt, de így is  nagyon impresszív. 

05-20170710_172637.jpg

26-20170710_165034.jpg

24-20170710_165224.jpg

06-20170710_172426.jpg

07-20170710_172339.jpg

08-20170710_171222.jpg

09-20170710_170955.jpg

12-20170710_170752.jpg

13-20170710_170736.jpg

14-20170710_170503.jpg

10-20170710_170919.jpg

11-20170710_170807.jpg

19-20170710_165759.jpg

15-20170710_170144.jpg

16-20170710_170023.jpg

17-20170710_170014.jpg

18-20170710_170001.jpg

20-20170710_165617.jpg

21-20170710_165457.jpg

22-20170710_165442.jpg

23-20170710_165333.jpg

A kertet amúgy olyan más kertekhez hasonlítják, mint a versailles-i vagy a firenzei Boboli.

A komplexumhoz tartozik egy Lepkeház is, ahol a lepkék szabadon repkednek, narancsot esznek, meg papagájokkal üldögélnek a faágakon.

Ezenkívül van Pinokkió park is, ahogy olvastam nagyobb gyerekeknek lehet érdekes, én ezt most kihagytam.

Korábbi kertes posztok:

Toszkána titka: Niki de Saint Phalle csodálatos Tarot-kertje

 

Mini Versailles Toszkánában Tovább
Egy kirúgott Vogue szerkesztő vallomása

Egy kirúgott Vogue szerkesztő vallomása

lucinda.jpg

A londoni létem alatt, amikor a London Fashion Week-re jártam, rájöttem, hogy sokkal jobban érdekel maga a divatipar, mint a ruhák. 

Mi történik a háttérben, hogyan változik és mi mozgatja a divatipart? És persze ott vannak még a kik is. És bár már egy éve nem voltam Londonban, amióta toszkán háziasszony lettem, még mindig figyelemmel kísérem mi történik, egyfajta hobbi, tágítom a világlátásomat.

Szóval az 57 éves Lucinda Chambers, a divatvilág egyik ismert és elismert stylistja okozott némi zűrzavart mostanában, miután igencsak őszinte interjút adott arról, hogy 36 év után kirúgták a Vogue-tól. 

Ezt ugyanis így nem szokás leírni, ugye. A divatiparban meg főleg nem. Meg hogy a Vogue-nál ilyenek történnek ??

Pár hónapja napvilágot látott a hír, hogy az 59 éves Alexandra Schulman főszerkesztő 25 év után távozik az angol Vogue éléről. Pont nemrégiben fejeztem be a könyvét, amely pontosan arról szólt, hogy milyen a Vogue-nál főszerkesztősködni. Fárasztó, ha egy szóval kell jellemeznem.

Tavaly volt 100 éves a Vogue, volt centenáriumi kiállítás (amit megnéztem), fesztivál (amire elmentem), sőt film is készült a neves dátumra, azt gondolom, hogy ő is azt gondolta, hogy a csúcson kell abbahagyni. 

Nemrégiben megnevezték az új főszerkesztőt, aki szöges ellentéte Schulmannak: a (fekete) 46 éves Edward Enninful Ghana-ban született, Londonban nőtt fel, és 16 éves kora óta mozgolódik a divatiparban, volt modell, aztán újságíró több neves magazinnál, stylist, és 2016-ban már OBE-t ( Officer of the Order of the British Empire ) is kapott a divatban elért tevékenységéért. 

Enninful majd októberben kezd, de kiderült, hogy az ő utasítására rúgták ki Chambers-t. Amúgy nyilván nem újdonság, ha új főnök jön, vele együtt jönnek az ő emberei is, a régiek meg néha mennek.

Chambers Beatrix Miller személyi asszisztenseként kezdett a Vogue-nál, majd Grace Coddington asszisztense lett, és az évek alatt számos legendás fotózást stylingolt, legutóbb például amikor Kate Middleton volt a címlapon.

Chambers interjúja igazi "csemege", ha lehet így fogalmazni, nem elfelejtve, hogy itt egy ember élete illetve karrierje rogyott meg, hiszen olyan témákat is feszeget, amelyeket nem nagyon szokás.

"Az igazság az, hogy egy ideje már nem olvasom a Vogue-ot. Talán mert túl közel voltam vagy mert már túl régóta dolgoztam ott, és azt sem éreztem soha, hogy Vogue-os életmódom lenne. Az újságban szereplő ruhák a legtöbb ember számára irrelevánsak, hiszen nevetségesen drágák. Sajnálatos, hogy a magazinok elveszítették egykori tekintélyüket, ma már inkább a leggyorsabbak és exkluzívak akarnak lenni. Elfelejtettek hasznosnak lenni. A divat egyfolytában eladni próbál valami olyat, amire egyébként nincs szükségünk. Nincs szükségünk még egy táskára, cipőre vagy ruhára. Miért nem lehetnek a magazinok hasznosak és inspiratívak egyszerre?"

"A júniusi címlap Alexa Chung-gal és azzal a Michael Kors polóval szégyen volt. Nagy hirdető, így tudtam, hogy egyszerűen meg kell csinálni. Már amikor csináltam, akkor tudtam, hogy gyenge lesz."

405.jpg

Persze az is kérdés, hogy van-e értelme felégetni minden hidat magunk mögött egy ilyen interjúval?

A HR-es szakemberek nyilván azt mondják, hogy ilyet ne csináljunk, de időről időre akad egy bátor nő, aki bevállalja, akkor is ha fogalma sincs, mi lesz vele.

Mindenesetre, számomra ez az interjú rendkívül frissítően hatott, talán azért is, mert például Chambers világéletében a divatiparban dolgozott, 36 év a Vogue-nál, a világ egyes számú divatipari termékénél és mégis úgy érzi és le is írja, bevállalva a sebezhetőségét, hogy a divatban még ő is csak egy kis hal, és ha majd szeptemberben jönnek a divathetek, kap-e majd belépőt, hol fog ülni, ugyanis a divat ilyen, jól megrág, aztán kiköp.

Én drukkolok neki, és kíváncsian várom, mi lesz a következő lépése.

A teljes interjú ITT.

Egy kirúgott Vogue szerkesztő vallomása Tovább
Villáminterjú: 10+1 kérdés Benkó Zsuzsannához

Villáminterjú: 10+1 kérdés Benkó Zsuzsannához

Zsuzsannával még soha nem találkoztam, de mindketten hallottunk már egymásról közös ismerőseink révén, és aztán egy nap jól felhívtam őt és alig tudtuk letenni a telefont, még órákig tudtuk volna folytatni.

Sokban hasonlítunk és mégis teljesen mások vagyunk, ezt éreztem, és ez engem teljesen felvillanyozott. Abban is egyetértünk, hogy nem a foglalkozásunk határoz meg minket, nem a szakmánk vagyunk, és nem vagyunk karrieristák. Ezt már csak leírni is felszabadító!

Egy villáminterjúban megkérdeztem, hogy miért rajong, ki és mi inspirálja, mit jelent számára az elégedettség, és hogy miért tartott 8 évig megérteni a legnagyobb mellényúlását.
teljes_kepernyo_rogzitese_2017_07_06_144942.jpg

Mivel foglalkozol? 

Egy kis, lifestyle márkákra specializálódott kommunikációs ügynökség, a PS Creative Agency stratégiáért felelős vezetője vagyok, emellett fordítóként dolgozom.

Mi akartál lenni gyerekkorodban?

Boldog.

Mi a személyes ill. business mottód? 

Nincsen mottóm. Szépnek találom a tökéletlenséget, a befejezetlenséget, a hiányosságot és a mulandóságot. Ez a japán eszmény, a wabi-sabi alapvetése, ami a létezés három jellegzetességének buddhista tanításából ered. Számomra ez a koncept az elfogadásról szól, ami fontos vezérfonala mind a magán-, mind a szakmai életemnek.

 

#kusama nails

zsuzsanna (@zsuzsanna) által megosztott bejegyzés,

 

Melyik tulajdonságodra vagy a legbüszkébb?

Az érzékenységemre, a könyörületességemre, és arra, hogy minden helyzetben képes vagyok fejlődni.

Mit jelent számodra a siker?

Elégedettséget, az elégedettség pedig maga a boldogság. A siker lehetővé teszi, hogy választásod legyen abban, amit csinálsz, de a külvilágtól jövő megerősítés lényegtelen, ha nem vagy elégedett.

 image1.PNG

Ki inspirál? 

Sok-sok nagyszerű nő, elsősorban kortárs művészek és aktivisták – többek között Louise Bourgeois, Yayoi Kusama, Rei Kawakubo, Tavi Gevinson és a legjobb barátnőm, Kovács Adél, a NUBU tervezője.

Mi az, ami nem hagy aludni éjszaka?

Stimuláló beszélgetések, ha egyedül vagyok, akkor pedig a könyveim. Hatalmas könyvhalom épül a hálószobámban, sokkal több könyvet veszek, mint amennyit időm van elolvasni. Néha azt gondolom, ijesztő, hogy előbb meg fogok halni, mint hogy elolvastam volna minden fontos könyvet.

Legnagyobb mellényúlásod?

Egyetem után egy multihoz mentem dolgozni. Nyolc évembe telt, mire megértettem: az én világom nagyon távol van attól, amit ott tapasztaltam, és sok-sok alternatívám van. Erre rájönni felszabadító érzés volt, azt hiszem, ezekből az epizódokból tanulod meg, hogyan kell élni.

unnamed_2.jpg

Hogyan telik egy napod?

Korán kelek, szeretem lassan elindítani a napom, jógázom vagy futok, hosszasan készülök fel arra, ami előttem áll. A zuhanytól a reggelin át annak kiválasztásáig, hogy mit fogok aznap felvenni, mindennek jelentősége van, és meghatározzák a napom. Tíztől az ügynökségnél dolgozom, nagyon szeretem a csapatom és az ügyfeleinket, az együttgondolkodás inspirál. A munkám nagyon változatos, nincs két egyforma napunk. Az ügynökség tulajdonosa, Strasser Orsi a PS Magazin alapítója is egyben – büszke vagyok rá, hogy részt vehetek Magyarország egyik kortárs magazinjának a működtetésében. Munka után igyekszem mindig beiktatni egy-egy programot, találkozom a barátaimmal az Aurórában, kortárs művészetet bámulok galériákban, a Ludwigban vagy ha fáradt vagyok, otthon, a Tumblr-emen, elektronikus zenét hallgatok, és utazásokat tervezek. Az utazás az, amit talán a legjobban szeretek, beszippant és feltölt, ha idegenben bolyonghatok. Szeretek egyedül lenni.

Mi kapcsol ki? Miért rajongsz?

Művészet

A kedvenc helyem, ahol mindig ki tudok kapcsolni, Dia:Beacon, ami Beacon-ben, New York államban található. Minden alkalommal, amikor New Yorkban járok, meglátogatom.

shot-2-crop-photo-bill-jacobson-1.jpg
A Dia Art Foundation-nek nem Beacon az egyetlen helyszíne, a New York Earth Room Walter de Maria helyszínspecifikus installációja a Soho-ban, amelyet az alapítvány gondoz. Fantasztikus hely!

dem-new-york-earth-room-1977-photo-john-cliett.jpg
Rajongok Donald Judd munkásságáért; életem egyik meghatározó élménye volt, amikor eljutottam Marfába, Texas államba, ahol élete egy részét töltötte, és a kortárs művészet egyik mekkájává tette.

#throwback to the night of #mysterylights, deep in the heart of Texas #longing #marfa #marfatexas

zsuzsanna (@zsuzsanna) által megosztott bejegyzés,

image2.PNG
webp_net-gifmaker.gif
Képek: Chinati

Agnes Martin az egyik leginspirálóbb nő számomra, és szerencsém volt látni életmű-kiállítását idén télen a Guggenheim-ben. Kedvenc alkotásom tőle az Innocent Love sorozat.

innocent-love_series.jpg
Életem egyik leglenyűgözőbb installációja Yayoi Kusama Narcissus Garden-je, amely Philip Johnson New Canaan-ban, Connecticut államban található üvegházának kertjében, egy tó felszínén lebegő 1300 acélgömbből állt. A gömbök együtt mozogtak a széllel, a víz természetes áramlását követve, egyetlen kinetikus szoborrá összeforrva. Az egyik legszebb dolog volt, amit valaha láttam.
larger_1.jpg
Imádom Berlint, ha választanom kellene, azt  mondanám, Budapest után a legkedvesebb városom. Itt található a számomra egyik legizgalmasabb magángyűjtemény, a Boros Collection, amelynek egy világháborús bunker ad otthont. A kollekció tulajdonosai itt is élnek, a gyűjtemény felett, az emeleten. Bármikor beköltöznék.
boroscoll03_e1_0001.jpg
Zene
Ha már Berlin: kedvenc fesztiválom az Atonal, amely a progresszív elektronikus- és a kísérleti zene kedvelőinek egyik zarándokhelye, már alig várom az ideit.

Könyv
Az egyik legfontosabb könyv az életemben Virginia Woolf A Room of One's Own (Saját szoba) című műve, sokadjára olvasom újra. Alapmű a nők helyzetéről, lehetőségeiről, arról a (sajnos) még ma is aktuális gondolatról, hogy a nők is érnek ugyanannyit, mint a férfiak.
9788087830338_p0_v1_s260x420.JPG
Budapest és a magyarok
Budapestbe szerelmes vagyok, izgalmas, lüktető, meggyötört város.
Imádom és vérzik érte a szívem. Sok-sok izgalmas programmal, hellyel és kezdeményezéssel nyáron pezseg igazán.
Már említettem, az egyik kedvenc helyem az Auróra, kávézni a feketébe, fröccsözni a Cintányérosba, bulizni a LÄRM-be járok legszívesebben.
Ha művészetre vágyom, a kedvenceim a TOBE gallery, a Telep galéria és a Chimera Project Gallery, illetve a Ludwig kiállításai. A legutóbbi élményem Bolla Szilvia Safe Space című önálló kiállítása volt a TOBE galériában.
19029621_1526780984029852_9074294548050161619_n.jpg
 
Kedvenc magyar kortárs művészem a komputerművészet pionírja, Molnár Vera. Fantasztikus nő, nagyon gazdag életművel, nem is tudnék egy legkedvesebbet választani, mind lenyűgöz.
molnar_lettres_de_ma_mere_4.jpg


Vágyak
Egyik legnagyobb vágyam, hogy eljussak Naoshima szigetére, Japánba, itt található ugyanis a Benesse Art Site, amely egy csodálatos kortárs művészet-birodalom. 
140416164702-naoshima-oval-horizontal-large-gallery.jpg
naoshima-3-1600x686.jpg
Szeretnék még szeptember előtt újra elutazni New Yorkba, ugyanis a Rei Kawakubo/Comme des Garçons:Art of the In-Between kiállítás a MET-ben kihagyhatatlan.
 
rei-march-6-teaser.jpg

Ha valami nem jön össze, hogyan építed újra magad?

Megbocsátok magamnak.

Zsuzsanna Instagramja.

Villáminterjú: 10+1 kérdés Benkó Zsuzsannához Tovább
Ez egy életforma, nem egy vállalkozás - avagy milyen nőként dolgozni egy férfiszakmában

Ez egy életforma, nem egy vállalkozás - avagy milyen nőként dolgozni egy férfiszakmában

 

Zsanett-tel 2013-ban először online ismerkedtünk meg, és nekem akkor még fogalmam sem volt hogy mit jelent az, ha valaki bespoke designer. Persze, ruhákat tervez személyre szabottan, mondhatnánk, de ennél sokkal több, erre jöttem rá az évek alatt, ahogy megismertem őt és a vállalkozását, melyet 22 éve vezet. Persze ő nem is hívja vállalkozásnak, sőt nem tartja magát női vállalkozónak sem, számára ez egy életforma.

Ezekről faggattam, na meg, hogy miért nincs üzleti terve, mit csinálna másképp, ha ma kezdené újra, és hogy miért kezdett el hárfázni tanulni egy éve.

portre_ko_zepes.jpg

Mesélj a vállalkozásodról? Mivel foglalkozol?

Bespoke designer vagyok, személyre tervezett, méretre készített ruhákkal, ruhatárral foglalkozom AIAIÉ márkanév alatt. Mind nőknek, mind férfiaknak segítek a ruházkodási problémáikban egy közös folyamat során létrehozni a rég vágyott darabokat, felépíteni a ruhatárukat, segíteni megtalálni a stílusukat.

interiorko_zep.jpg

Emellett klasszikus textil-és ruhatervezőként is dolgozom cégeknek, kisszériás termék-fejlesztésben.

Időszakosan tartok egy konceptuális művészeti vonalat is a márkám alatt, ahol a kreativitásomat kötöttségek nélkül kiélhetem és egy erős koncepcióra felfűzve alkothatok, nem feltétlenül piaci eladásra.

Néhány éve észrevettem, hogy a megrendelőim szeretnének többet tudni az alapanyagokról, amelyeket használok, így szervezettebb formában három szinten tartok saját “Material Love” kurzusokat a showroomban. (Volt szerencsém nekem is résztvenni egyen, hétköznapi emberként is abszolút hasznos és érdekes infókat lehet gyűjteni az anyagokról. – a szerk.)

12038753_911334625604440_7571936697853125572_o.jpg

12309792_940063782731524_9012827856742043916_o.jpg

12314621_940063789398190_8654574959299381597_o.jpg

Hogy választottad ezt a szakmát?

Hatéves koromban döntöttem el, hogy divattervező leszek, nincs konkrét élményem, egyszerűen eldöntöttem és évek múlva sem szűnt meg a lelkesedés.

Néhány évvel később jelenetek meg itthon a műholdas csatornák, ahol vasárnaponként divattémájú műsorok futottak. Ez volt az a pillanat, amikor rájöttem, hogy a divat nem csupán formáról, de az alapanyagról is szól, s ez az a terület, amivel igazán foglalkozni szeretnék.

Amikor egy kis pénzt kaptam a családtól, elrohantam a ma már cipőboltként működő patinás textilüzletbe a Petőfi Sándor utcában, ahol azonnal anyagokat vettem, de az egész gyerekkoromra úgy emlékszem vissza, hogy minden szabadidőmben rajzolok-szabok- varrok.

17157515_1383196888418209_2362862939296385709_o_1.jpg

17662009_1500388769993778_6794661523814875136_n.jpg

Hány éve csinálod és vállalkozónak tartod-e magadat?

Idén ősszel lesz 22 éve, hogy megkaptam az első munkát, s onnantól folyamatosan a szakmámban dolgozom, de sosem gondoltam magamra vállalkozóként vagy üzletasszonyként de művészként sem.

Legpontosabbnak a tervező és a tanácsadó kifejezéseket tartom, így szoktam bemutatkozni is - ha lehet kerülöm a divattervező titulust is, mert számomra teljesen mást takar.

webp_net-gifmaker_4.gif

582720_313274588743783_2008299294_n_1.jpg

Mit gondolsz, milyen tulajdonságaid miatt lettél sikeres?

Ha egy szóval lehetne csak elmondani, akkor a rugalmasságot emelném ki.

Sok olyan tulajdonsággal kell bírni, ami nem a pálya sajátossága. Mivel problémákat oldok meg, ennek a hogyanja és kommunikációja nagyon fontos, a metakommunikáció, empátia és kíváncsiság, a diszkréció elengedhetetlen, a kreativitás szintén, ami alatt a szó tiszta jelentését értem, az újítást a tradícióba oltva, a megoldások másfajta megközelítését.

webp_net-gifmaker_1_1.gif

Ha újra kellene kezdened, mit csinálnál másképpen?

Ha külföldön kellene újra kezdenem mindezt, biztos nagyobb hangsúlyt fektetnék a kapcsolatépítésre és a marketingre, ezekben vannak hiányosságaim, nem vagyok egy extrovertált alkat. :)

Ha visszarepülhetnék az időbe mai fejjel, akkor az egyetlen, amit másképp csinálnék, hogy keresnék egy mentort, aki segít a pénzügyi és brandépítési kérdésekben.

18513359_1253856174732458_1344376329025355776_n.jpg

After cutting the Albini shirts go to my needlewoman, and ... #bespokeshirts #bespokeservice #aiaié #albinigroup #myatelier #handcut #hungariandesigners

AIAIÉ - Zsanett Hegedűs (@hegeduszsanett) által megosztott bejegyzés, 

 
18444862_1121014334710670_4977391282407079936_n.jpg

Miben vagy más, mint a versenytársaid?

Itthon kevés olyan versenytársam van, aki pont ugyanezt csinálná, ők is inkább szakosodnak az esküvői/alkalmi vonalra.

Többet nyújtok mint egy méretes szabóság, és teljesen másképp működöm mint a hazai tervezők, akik szezonális konfekció kollekciót értékesítenek. Nálunk más a marketing, a PR, a zárt és diszkrét showroom is.

Én a megrendelőhöz illő stílusban tervezek, és nem a sajátomban, talán ebben vagyok egészen más. Tőlünk soha nem fog kikerülni két egyforma ruha.

14052686_1676728372654334_885158082_n.jpg

Milyen plusz készségeket kellett megtanulnod a pályafutásod során? 

Azt hiszem, akkor kezdtem a márkámra üzletileg is gondolni, amikor a design menedzseri képzés megnyesegette a művészi elképzeléseimet.

Amikor diploma után tudtam, hogy elköltözöm otthonról, megnyitom a saját showroomomat és el kell magam tartani, muszáj volt foglalkozni az árképzéssel, a jobb szolgáltatás-tervezéssel - miközben először éreztem, hogy a hosszú évek iskolábajárás rutinját felváltja egy szabadabb, de szétfolyó életforma.

Nagyon komplex a szakterületem, könnyen kell váltani naponta különböző tevékenységek között, a tervezői és kivitelezői készségek mellett egy komoly projektvezetés a párhuzamosan futó munkákat kezelni, árajánlatokat írni, gyártástervezni vagy dolgozni a vevői visszacsatolásokon.

webp_net-gifmaker.gif

Használsz-e üzleti tervet? 

Nem. Különböző projektekhez írtam, a design menedzseri diploma után is írtam, de konzekvensen végigvinni a saját brandemnél nem sikerült, valószínűleg azért, mert ez egy életforma, nem pedig egy VÁLLALKOZÁS, független attól, hogy rentábilis.

Ha alig 20 évesen ilyen tudatosan álltam volna neki, papírformailag fel kellett volna pár éven belül adnom a szakmát.

Sokszor látom, hogy olyan gyorsan változik a piac, hogy akár egy üzleti modellt, akár egy 5-10 éves tervet csak folyamatos újratervezésekkel lehet sikeresen működtetni, ha ragaszkodsz ahhoz,amit régen leírtál, biztos a bukás.

12547118_1670738276521756_26317861_n.jpg

Hogyan zajlik egy átlagos napod?

Tulajdonképpen nincs átlagos napom, talán azt mondanám, nincs amolyan klasszikus napi rutinom sem.

Sokszor dolgozom a hétvégén és nem dolgozom valamelyik hétköznap. A napjaimat a megrendelők adta időpontok és határidők alakítják, amiből több fut párhuzamosan.

Próbálok tömbösíteni, egy nap csak egy-kétféle munkatípussal foglalkozni: csak szabni vagy városban rohangálni anyagokért, elintézni amit kell.

A délelőttök szólnak a szellemi munkáról, akkor tudok a social mediával foglalkozni és tervezni, délután 5-től vagyok koncentráltabb, akkor nagyobb kedvvel kivitelezem azokat a darabokat, amit mindig én készítek. Sokszor dolgozom éjjel is, főleg szellemi munkával, kutatással.

11247102_500856880083863_800919294_n.jpg

Van-e előnye illetve hátránya  annak, ha a vállalkozó nő?

A saját tapasztalataim nem általánosíthatók, nem tudom mi van más területeken és pláne nem érzem magam női vállalkozónak.

A kreatív szakmákban nem a vállalkozóiság, hanem a vezetői lét és érvényesülés a kérdés.

Mikor vagyok “vállalkozó”? A NAV-nál, egy új főleg külföldi partnerrel való szerződéskötéskor, egy céges megrendelés árajánlatkiadásánál vagy egy üzlethelység kibérlésénél? Ezekben a szitukban még sosem éreztem, hogy fontos lenne, milyen nemű vagyok.

Van-e előnye illetve hátránya női tervezőként férfiakkal illetve nőkkel dolgozni, érvényesülni a társszakmákban?

Többféle szituációban dolgozom együtt, a bespoke tervezés is együttműködés a megrendelővel, ahogy egy céges munkánál inkább a tervezésért felelek és egy csapat része vagyok, vagy amikor az alvállalkozóimmal inkább főnöki szituációkba kerülök.

Régebben az ipari tervezések kapcsán inkább az volt hátrány, hogy művésznek tartottak és a mérnököt nem nézték ki belőlem, most már ügyesebben kezelem az üzleti életemet, inkább előnynek tartom, hogy nőként viszem ezt a területet.

A bespoke munkáimnál nagy a különbség, hogy férfiakkal vagy nőkkel dolgozom: nőkkel könnyebb hangot találni, s jobban ismerem a folyamatokat a fejekben, így pontosabban látom, milyen stációkban vannak épp; a férfiaknál nagyobb munka elnyerni az abszolut bizalmat, de utána könnyebb elérni a közös célt, gördülékenyebb a munka.

Évek alatt azt vettem észre, hogy tudatalatt váltok át a bennem lévő nemek között, míg a kommunikációban semlegesnek kell lennem, hogy a megrendelő érvényesülhessen, úgy a végeredménynél a nők esetében férfiként, a férfiaknál nőként kell véleményt mondanom.

Általában csak akkor érzem magamat hátrányban, amikor nem tudom az általam képviselt értékeket fontossá tenni, s ez független a munkától vagy a célszemélytől- az, hogy nőként viszek egy eredetileg férfiszakmát, inkább különlegessé tesz.

webp_net-gifmaker_3.gif

 

Legnagyobb sikered?

Visszanézve, a pályám nem az óriási nagy sikerekről szól, hanem sok eredményesen lezárt munkáról, legyen az kiállított, bemutatott konceptuális ruha, egy cég termékeinek elindítása, megreformálása vagy valaki szekrényében egy új ruhadarab.

A nagyobb sikerekben alaposan benne van a szerencse, a hétköznapi eredményeimben pedig sokkal inkább én.

Persze a Shadowgraph-kollekció által kapott lehetőségek – résztvenni Vancouverben egy divathéten, benne lenni a brit Vogue-ban, együttműködni egy angol divatügynökséggel- nagyon fontosak, ahogy az elnyert díjak, ösztöndíjak is.

webp_net-gifmaker_2.gif

 

Legnagyobb mellényúlásod? Hogyan élted meg ezt? Mit tanultál belőle?

Nehézségekre igen, nagy kudarcokra nem emlékszem.

Jártam rosszul, mert megbíztam valakiben, de ennek tanulságát nem akartam rávetíteni a későbbi ügyfelekre, inkább próbáltam még jobban megismerni az új ügyfelet.

Harcoltam cégekkel, hogy értékesítsék a sorozatgyártott termékeimet, de mikor láttam, hogy nem tudok és nem is akarok rossz rendszerek része lenni, kerestem más megoldásokat.

Hurray,it's ready!Handknitted cardi with leather sleeves #aiaié#handknitted#designerwear#bespokemakers#bespokeleather

AIAIÉ - Zsanett Hegedűs (@hegeduszsanett) által megosztott bejegyzés, 

 

Milyen támogatás hiányzik a legjobban? 

Sok tudást szereztem meg tapasztalat útján nehezen úgy, hogy nagy segítség lett volna egy mentor vagy mester, vagy egy alkalmasabb asszisztens.

Az, hogy mindenhez érteni kell egy kicsit, lassítja az eredményeket- ugyan elvégeztem az Egyetemünk design menedzser szakát is az önmenedzselés reményében, de egy általános tudás nem elég a mai helyzetekhez, főleg az én speciális területemhez- itt is igaz, hogy állandóan alternatív megoldásokban kell gondolkozni.

Ezen a területen a befektetés sem járható út, mert hosszabb a megtérülése, nagyobb a kockázat, elképesztő magasságokba repítené az árakat is.

A mentor programok dobozaiba sem könnyű beleilleni.

541336_308833302521245_2124964838_n.jpg

Hogyan reklámozod magadat? 

A kezdetektől a személyes ajánlás vagy más néven “szájhagyomány útján” működött a sales, s bár rengeteg minden változott az elmúlt 22 év alatt, és sokkal tudatosabban építem a brandet manapság, de látnom kell, hogy ennek a területnek ma is ez a leghatásosabb reklámja.

Természetesen a social media reklámok fontosak, bár sokszor nem vagyok elégedett vele, de oldalas újsághirdetésnek vagy óriásplakátnak semmi hatása nincs, a storytelling és személyes tapasztalás sokkal fontosabb.

14991285_1219934161411150_7125189029791458505_o.jpg

Van-e olyan iparágodon belül, hogy egymást segítő, női közösség? Más női vállalkozókkal kapcsolatban vagy?

Vannak ilyen közösségek a szakmán kívül az üzleti életben, hogy mennyire komolyak vagy segítőek, az a tagok elhivatottságán múlik, és nem árt ha jó a szerkezeti felépítése. Jó lenne a szakmában is ilyen akár virtuálisan. Azt nem tudom, hogy lehetne elkerülni a széthúzást, mitől lehetne jobb a kommunikáció benne annak ellenére, hogy különböző generációk, életutak, képzettségi szintek találkoznak benne.

Rengeteg emberrel vagyok kapcsolatban, de nem a nemük szerint teszek különbséget, hanem a tudásuk vagy a hozzáállásuk alapján.

Inkább úgy tekintek erre a kérdésre, hogy ha választani kell egy kisiparos vagy egy nagyobb cég között, a kisiparost kérdezném meg először,s akár adnék neki második esélyt is, ha az első nem sikerül. Így vagyok a késesünkkel, a hímzőnőmmel vagy a családi tisztítóval.

Bizonyos területeken főleg nőkkel fogok találkozni, ahogy többnyire varrónőim vannak, bizonyos vállalkozásokat pedig férfiak vezetnek, de a női eladóikkal vagyok kapcsolatban- többnél érzem azt, ha a vezető hallgatna a női eladóra, lényegesen jobban mehetne az üzlet, de nem tekinti partnernek.

11352923_1098893430125241_2044410778_n.jpg

Hogyan kapcsolódsz ki?

Az igazi kikapcsolódás az utazás. Nincs ettől nagyobb inspirációs forrás, minden új művészeti projektem ezekhez az utazásokhoz kapcsolódik.

Napi szinten a különböző tevékenységek váltásánál szoktam kicsit kimosni az agyam az Instagrammon követett több száz szabóság munkáival, ami egy kutatási alapom is vagy a Pinteresten böngészve.

Az egy éve elkezdett hárfa-tanulást, ami egy gyerekkori vágy beteljesülése, nem konkrétan kikapcsolódásnak tartom, sokkal több annál. A zenetanulás, mint egy új szakterület megismerése, tanulás mint motiváció, a saját korlátaink kitágítása és időt szakítani naponta a gyakorlásra- másképp tölt fel, más készségeket fejleszt, de nagyon örülök, hogy belevágtam.

13285335_1546714712298914_211353487_n.jpg

Terveid a jövőre nézve?

Annak ellenére, hogy nincs konkrét üzleti tervem rá, sok mindent akarok egyszerre! :)

Amit viszont megtanultam, hogy nem jó előre eltervezett úton haladni, mert naponta borulnak szét a dolgok, s ha nem vagy rugalmas magad alá zuhansz.

Van egy erős motivációm az irányra, egy erős jövőképem, egy alap, amit letettem és nagyon örülök, amikor olyan lehetőségek jönnek, amelyek izgalmasak.

Nagy öröm, hogy az elmúlt években több céggel dolgozom együtt az egyedi megrendelők mellett, és hogy kipróbáltam milyen tanítani a saját kurzusaim által.

Mindenben a személyreszabottság vezet, és egy tudatosabb gondolkodás a ruházkodás, tárgykultúra terén, a lehetőségeket is ebbe az irányba terelem.

AIAIÉ - Bespoke Design : FacebookInstagramhonlap

A cikk eredetileg itt jelent meg először.

Ez egy életforma, nem egy vállalkozás - avagy milyen nőként dolgozni egy férfiszakmában Tovább
Fókuszban a kreatív nő: Bitay Andi, blogger és #minimalistmom

Fókuszban a kreatív nő: Bitay Andi, blogger és #minimalistmom

8dd_9005_kicsi.jpg 
Már nem emlékszem, hogy mikor is kezdtem el Andi blogját, a Maison-t olvasni, azt viszont tudom, hogy mindig irigyeltem, hogy milyen jól összerakott a blogja és az üzenetei, meg hogy érdekes és saját gyártású cikkeket posztol. Nem sokat tudtam róla, így aztán adta magát, hogy meginterjúvoljam. 

Arról beszélgettünk, hogy néha az élet tesz minket vállalkozóvá, és hogy miért kell nemet  mondani a méltatlan megbízásokra, introvertáltként milyen blogot írni és megnyílni, és hogy hogyan jutott el #minimalistmom mottóig.
18221866_1202478539862386_9179314299046746944_n.jpg
Mivel foglalkozol?

Jelenleg szabadúszó social media manager, alkalmi újságíró és blogger vagyok. Úgy tudom összefoglalni, hogy tartalomgyártással foglalkozom online felületekre. Mindig a kommunikáció és a média világa érdekelt, bár gyerekként még inkább divattervezőset és lakberendezőset játszottam. 
17103420_1154417298001844_1620616818349447815_n.jpg
Hogyan jutottál el idáig? 

Soha nem volt előre eltervezett szakmai utam, amit végig akartam járni, inkább mindig az adott lehetőségek szerint haladtam. 

Egyetem mellett az egyik kereskedelmi tévécsatornánál kezdtem el dolgozni, ahol lehúztam pár évet szerkesztőként, majd úgy alakult, hogy az online magazinok elterjedésével nekem is inkább ilyen munkáim lettek. 

Dolgoztam újságíróként kulturális magazinnál, majd szerkesztő lettem, alapítottunk egy saját magazint, ami hamar befuccsolt, végül inkább a social media irányából találtak meg a jövedelmet hozó munkák.

Több ügynökségnek dolgoztam social media managerként, például a SocialDaily-nél, az ACG-nél, legrégebb óta pedig a Fastbridge-nek dolgozom, ahol nagyon nagy bizalmat szavaztak nekem és sokat segítettek abban, hogy Dávid mellett dolgozni tudjak. 

Az elmúlt évek során vezető márkák és kezdő vállalkozások is voltak az ügyfeleim között, ami nagyon jó, mert sok oldalról megismerhettem ezt a világot, az elvárásokat és a lehetőségeket. Most már el tudom mondani magamról, hogy 10 éves szakmai múltam van, ami elég jó érzés :) 

2014-től lettél freelance azaz "vállalkozó"? Ez tudatos váltás volt vagy véletlenül jött? 

Nem volt tudatos döntés, egy munkalehetőség megkívánta, hogy egyéni vállalkozó legyek, de most már nagyon örülök neki, mert amúgy szerintem sose szántam volna rá magam erre a lépésre.

Tényleg igaz a mondás, hogy ahol egy ajtó bezárul, ott kinyílik egy ablak, az én karrierutamra legalábbis ez maximálisan igaz.

Kezdetben féltem a bizonytalanságtól és lehet, hogy más irányba indultam volna el, de most már szeretem ezt az életformát, mert sokkal változatosabb és szabadabb, mint egy ügynökségnél dolgozni reggeltől estig.

A szabadúszó élet nagyon sokat segített például abban, hogy Dávid születését követően kis kihagyással el tudjak kezdeni megbízásokat vállalni. 
8dd_9053_kicsi.jpg

A social media, mint terület hogyan jött?

Online újságíróként és szerkesztőként dolgoztam, amikor a Facebook elkezdett teret hódítani és természetes volt, hogy a cikkeket ott is meg kellett osztani. Ki más kaphatta volna meg ezt a feladatot, mint a szerkesztő, úgyhogy beledobtak a mély vízbe és hamar belerázódtam, sőt beleszerettem ebbe a folyamatosan változó, izgalmas világba.

Ezután jelentkeztem újságírónak egy olyan magazinhoz, ami kifejezetten a social mediára specializálódott, úgyhogy szakmailag igazán naprakész tudtam lenni a témában és nagy szerencsének érzem, hogy végigélhettem a közösségi média megjelenésének és kezdeti fejlődésének időszakát.  

Eddigi karriered során mi volt a legnagyobb sikered, mire vagy a legbüszkébb?

Nehéz kérdés, mert nem tudok egy dolgot kiemelni.

Örülök annak, hogy az ügyfeleim mindig elégedettek voltak a munkámmal, és hatalmas boldogság, hogy régebbi ügyfelek is újra és újra megkeresnek, hogy velem szeretnének dolgozni a jövőben. Az ilyen visszajelzések emberileg nagyon sokat számítanak nekem, az kevésbé, hogy részt vettem-e szakmailag díjazott kampányban vagy sem...

A szívemhez persze mindig azok a munkák állnak a legközelebb, ahol az ügyféllel közvetlen, akár baráti kapcsolatban állunk, ilyen például a Babyberry, aminek a social media kommunikációját lényegében a márka indulása óta csinálom és Katona Eszter mára az egyik legkedvesebb munkatársam. 

Mellényúlásod? Mit tanultál belőle? 

Volt néhány mellényúlásom, de ez természetes velejárója annak, ha az ember próbálkozik dolgokkal, kísérletezik, vállalkozik, jobb esetben pedig ezekből tanul.

Én az a típus vagyok, aki nagyon könnyen be tud lelkesedni dolgokért, mindig a szívemre hallgatok és így vágok bele a munkákba is.

Az elmúlt évek során megtanultam például kiállni magamért és nemet mondani, ha méltatlannak érzek egy megbízást. Sokan vannak sajnos, akik még mindig azt hiszik, hogy a social media manager valamiféle aprópénzes szolgáltatást nyújt, hiszen csak kitesz egy-két posztot a Facebookra, ezt pedig a szomszéd gimis lánya is meg tudja csinálni...

A Facebook vagy az Instagram nem egy eszköz, hanem egy felület, ahol a márka megmutathatja magát, elérheti a célközönségét és megmutathatja az "arcát", miközben olyan közvetlen kommunikációba kerül a közönséggel, mint sehol korábban. Ez nem egy kötelező rossz, amit muszáj csinálni, hanem valami amiből nagyon sokat ki lehet hozni...

Mégis talán a legnagyobb tanulság az számomra, hogy sosem sült el jól, amikor egy barátnőmmel vágtam közös bizniszbe, ez előbb-utóbb mindig valamilyen konfliktust szült, ami ártott a kapcsolatunknak és természetesen a vállalkozásnak is.

Szerencsére azt azért elmondhatom, hogy túl nagy bukásokat nem kellett megélnem, inkább újra és újra módosítanom kellett a korábbi elképzeléseimen. 
19429524_1924899734190711_4538479920069738496_n.jpg

A legjobb üzleti tanács, amit valaha kaptál? Vagy amire te jöttél rá?

Soha ne dolgozz együtt a közeli barátoddal vagy a pároddal! :)

Ha pedig mégis valami közös üzletbe kezdenétek, akkor mindent nagyon pontosan át kell beszélni, leírni és meghatározni, hogy elkerüld a vitákat. De inkább ne vállalkozzatok együtt!
A bloggolás hogyan jött? Hogyan jutottál el a #minimalistmom-ig?

Nagyjából 5-6 éve kezdtem el blogolni, mert akkoriban csak szakmai cikkeket írtam magazinokba.

Nagyon hiányzott valami lazább vonal, ezért indítottam egy blogot, ahol a lakberendezés állt a középpontban. Teljesen más volt a blogom akkor még, mint most
Ha visszagondolok, akkor eleinte nagyon nehéz volt felvállalnom magamat, álnéven kezdtem el írni a Maison blogot. Aztán ahogy jöttek a pozitív visszajelzések, egye fene alapon odabiggyesztettem a nevemet :)

Komoly kihívás volt a számomra, hogy elkezdjek megnyílni, lépésről lépésre ment csak: a nevem után kitettem egy fotót is magamról, majd elkezdtem személyesebb hangvételű bejegyzéseket is írni, utána már a bejegyzésekbe saját készítésű fotót is bele mertem tenni és így tovább. Manapság is sokat küzdök amúgy ezzel, nem vagyok egy igazán extrovertált ember, tele vagyok gátlásokkal.
Visszatérve a blog témáihoz, nem vagyok lakberendező, így hamar kifogytam a témákból és tágítottam a kört, hogy személyesebb hangnemben tudjak írni, mert az okozta az igazi örömet, így lett a blogom életmód blog.

Elkövettem azt a hibát, hogy nem határoztam meg neki egy irányt vagy stílust, így pár év alatt eljutottam oda, hogy össze-vissza mindenről írtam, és teljesen beazonosíthatatlannak éreztem a Maison blogot.

A fiam születése aztán fordulópontot jelentett, mert akkor csak a gyerektémák érdekeltek és ezekről írtam. Ekkor csatlakozott nagyon sok anyuka az olvasótáborhoz. 
Mi ad örömet a blogolásban?

Jelenleg minden! :)Imádom azt a kreatív folyamatot, aminek során egy-egy téma összeáll a fejemben, szeretek fotózni és interjúzni, majd megírni mindezt és várni a visszajelzéseket.

Ha azt kapom vissza, hogy az írásom hasznos volt valaki számára, akkor úgy érzem, hogy már megérte. Szeretem megismerni az olvasókat, kíváncsi vagyok a véleményükre és élményeikre, így mostanra egy kis baráti hangulatú közösség alakult ki a blog körül. 
18949880_303238156797742_1144428322743123968_n.jpg














Mit gondolsz a blogolás jövőjéről?

A blogolás nem fog megszűnni, csak folyamatosan átalakul, mint a social media felhasználás is.

A vloggerek számomra már egy másik generáció, én inkább olvasni szeretek és elmélyedni egy-egy fotó nézegetésében. Persze nézek YouTube videókat, ha könnyed kikapcsolódásra vágyom.

Azt látom, hogy a lájkok mennyiségének értékén nagyon sokat rontottak azok a bloggerek, akik a valódi közösségépítés helyett inkább vásároltak maguknak rajongókat vagy megnézéseket.

Egyre több márka kezd tudatosan építeni az influencerekre, és egyre több szakértő van már Magyarországon is, aki átlát a számokon és azt nézi, hogy az illető valóban el tudja-e érni a közönségét. 

15774984_1087211151389126_5564649965556308155_o.jpg
Ha újra kellene kezdened, mit csinálnál másképpen?

Tényleg nem csinálnék semmit másképp, mert minden, ami volt, kellett ahhoz, hogy eljussak oda, ahol és amilyen vagyok. 
19379566_844361662397956_869224346176978944_n.jpg
Hogyan telik egy napod? 

Most úgy érzem, hogy elég fárasztóan.
Dávid általában 6 óra körül kel, játszunk, reggelizünk, takarítunk és útnak engedjük a férjemet a munkába.

Általában 11 óra fele visszaalszik, ilyenkor jön el az első munkaidőm. Azonnal leülök a géphez és dolgozni kezdek. Gyorsan kell csinálnom, mert másfél, két óra múlva kel, akkor elmegyünk játszótérre, sétálni vagy egy baráti találkozóra.

Aztán elérkezik a vacsora- és fürdésidő, meseolvasás és altatás. Általában 8 óra fele már alszik, ilyenkor jön a második munkaidőm :) Este 10 óra fele viszont kidőlök.

Lassan két év után mostanra nagyon kimerítőnek találom ezt az életmódot, úgyhogy remélem, hogy a szeptemberben kezdődő bölcsi egy kicsit normalizálja a helyzetet és valamikor pihenni is tudok, illetve magamra szánni egy kis időt. 

Hogyan kapcsolódsz ki?

Nekem a kikapcsolódást az jelenti, ha egyedül megyek le a boltba :) De tényleg!

Amúgy a blogolás kikapcsol és feltölt szellemileg, jó, hogy elmerülhetek a saját gondolataimban.

Szülés után lényegében egy percig nem hanyagoltam a blogomat, mert ez az, ami nyitva hagyta számomra a világot és más élményeket biztosított az anyaság mellett.

Anyának lenni a legjobb dolog, de mentálisan nagyon kimerítő. 

Vállalkozónak tartod magad?

Még sosem gondoltam magamra vállalkozóként, én ezt inkább csak egy hivatali formának élem meg. Mivel elég sok dolog foglalkoztat, így inkább szabadúszónak tartom magam. 

Tudatosan építed a karrieredet? Használsz-e üzleti tervet?

Mindig voltak olyan időszakaim, amikor nagyon tudatos akartam lenni, aztán az élet felülírta a terveimet és inkább sodródtam a lehetőségek kínálta árral. Most viszont minden eddiginél konkrétabb terveim vannak, Dávid szeptemberben bölcsődés lesz, úgyhogy már nyitottam egy füzetet, amibe leírtam magamnak azt, hogy a következő egy évben miket szeretnék megcsinálni. 

Mi az a tulajdonságod, amire a legbüszkébb vagy?

Nincs ilyen, de igyekszem elfogadó és empatikus lenni, nyitott maradni a világ dolgaira.

Óriási harc a számomra, hogy az állandó bizonytalanságomat leküzdjem, és meg merjem mutatni magam. A blog például jó tanulási folyamat erre. 

18954936_1237466276363612_1923833049278102097_o.jpg
Mi az, ami nem hagy aludni éjszaka? Vagy ki? :)

Biztos Dávidra célzol, na ő tényleg két éve nem hagy aludni éjszaka :)

Egyébként néha vannak álmatlan éjszakáim, képes vagyok nagyon rágörcsölni dolgokra, vagy épp ellenkezőleg, olykor egy új ötlet annyira felpörget, hogy egész éjszaka azon kattogok. 
Az a típus vagyok, aki ha lefekszik az ágyba, akkor elkezd járni az agyam és csak sokára tud elaludni. 

Hol látod magadat 5 éven belül?

Eddig bármikor próbáltam megjósolni a jövőmet, az végül sosem úgy alakult, úgyhogy most sem kísérlem meg.
Mindenesetre szeretnék egy szabad életet kialakítani, amiben azzal foglalkozom, amit szeretek és ami lehetőséget ad a kiteljesedésre.

Szeretünk utazni, imádjuk Toszkánát (khm :) ) és remélem, hogy sok ilyen jellegű élményt fogunk a következő években gyűjteni. 

Van-e előnye illetve hátránya  a női vállalkozó létnek? Magyarul ha a vállalkozó a nő? 

Egyértelműen van hátránya. 

Azt tapasztalom, hogy a nőkön folyamatosan ítélkeznek. Olykor lebecsülnek azért, mert nő vagyok, 32 éves koromra például még mindig meg kellett azt élnem, hogy nemrég valaki "blogger kislányként" mutatott be.
Azt látom magam körül, hogy a nők nagyon erősen támogatják egymást a vállalkozásukban, a férfiak viszont kevésbé.

Természetesen vannak pozitív esetek, de egy nőnek lépten-nyomon szembesülnie kell azzal, hogy megkülönböztetik azért, mert nő. Ha túl kedves és nőies, akkor gyengének tartják, ha viszont határozott, akkor túl férfias. Ha sok időt szánna a családjára, akkor maradjon otthon mosogatni, ha viszont fontos számára a munkája, akkor egy rohadék, aki minek szült gyereket...
Egy olyan országban élünk, ahol nincsenek igazán női vezetők, pedig itt lenne az ideje több teret engedni a nőknek ítélkezés nélkül. 

Milyen támogatás hiányzik a legjobban? 

Egy kis lakástámogatás jól jönne :)

Komolyra fordítva a szót, a férjemtől minden támogatást megkapok, mellette szabadon szárnyalhatok, mindig mellettem állt és elfogadta, ha valamit szeretnék megcsinálni. Az ő személyisége nagyon nagy hatással volt rám, és van a mai napig, hiszen igazi alkotó ember.

A blogolásból nem tudok megélni, bár nagy álmom egyszer csak ezzel foglalkozni, de ahhoz most már tényleg fel kéne adnom egy ötöslottót :) 

Mozgalmas évünk volt két évvel ezelőtt, nem csak Dávid érkezett meg, de egy nagy tortát is felvágtunk a mai napon ❤️

andrea bitay (@maisonbloghu) által megosztott bejegyzés,

Hogyan reklámozod magadat? Kell-e reklámozni magadat? Költesz-e marketingre?

Nem költök marketingre.

A Facebookon néhány alkalommal már megszponzoráltam egy-egy blogposztomat, de nem erre alapozok. Social media managerként pedig mindig úgy jutottak el hozzám az új munkák, hogy valaki beajánlott. Tényleg azt gondolom, hogy a jó munka a legjobb ajánlólevél. 

Egyedül dolgozol, van-e segítőd?

Nincsen segítőm, de social media managerként mindig egy csapat tagja vagyok. 
16178840_1109567352486839_4666919348872435472_o.jpg
Van női példaképed? Ha igen, ki vagy kik? Ki inspirál?

Nincs kimondott példaképem, de mindig voltak olyan nők a környezetemben, akikre felnéztem és akik inspiráltak. Most inkább írónők és női bloggerek vannak, akiknek a gondolkozása egyfajta példaképnek nevezhető a számomra, de tiniként rajongtam utoljára elfogultan valakiért, azóta inkább megfigyelek és egy-egy dolgot ellesek. 

Sok blogot olvasok, íme néhány kedvenc:

Simple as that: A blog írója egy kanadai anyuka, Rebecca, aki imád fotózni és főzni, valamint meglátni a szépséget az élet egyszerű dolgaiban.

From Roses: Sok téma megtalálható ezen a blogon a szépségtől kezdve a lelki dolgokig, épp azért szeretem, mert úgy jelent könnyed kikapcsolódást, hogy közben nem válik felszínessé.

The Private Life of a Girl: Sophie, a blog írója elkötelezett minimalista, mindig elképeszt azzal, hogy milyen témákkal rukkol elő. Nekem ő egy kicsit olykor már túlságosan minimalista, (ha értitek, hogy értem) de mégis remek gondolatindító minden bejegyzése.

Reading my Tea Leaves: Ez a blog maga a megnyugvás. Erin könyve az asztalomon hever (az a címe, hogy Simple Matters és hamarosan írok róla a blogon) és közben imádom olvasni a blogját és elmerülni a fotóiban. Ha egyszerűbb életről és a fenntarthatóságon alapuló mindennapokról álmodozol, akkor ezt az olvasmányt ne hagyd ki!

The Minimalist Plate: A kedvenc minimalista blogom. Pont. Nézzétek meg 

Milyen tanácsot adnál azoknak a nőknek, akik most kezdenek el vállalkozni?

Csak olyanba vágjanak bele, amiben igazán hisznek és amiben önmagukat tudják adni, ne alapozzanak a divatra.

Ha viszont valamit megálmodtak, akkor amellett tartsanak ki, mert bár biztosan lesznek buktatók, de a kitartás általában meghozza gyümölcsét. Ha pedig mégsem, akkor legalább megpróbálták.  

Mottód?

Nincs mottóm, de igyekszem a tárgyak helyett élményeket gyűjteni, hiszen csak egy életünk van. Vagy nem? :)
Fókuszban a kreatív nő: Bitay Andi, blogger és #minimalistmom Tovább